Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-03-26 / 13. szám

ránt felolvasó estélyeket és hangversenyeket rendezzen. Egy kalap alatt, egy tömör egészet képezve sokkal inkább elérné az a 4—5 egyesület, mely egy irodalmi körre alakulna át czélját és sokkal több, szebb eredményt tudná felmutatni rövid idő alatt, mint az ideig külön A tárgyakra még, mihelyt terünk és időnk engedi újból vissza térünk, hogy tényekkel és számokkal jobban megviiágitsuk az »Irodalmi körinek még ködbe burkolt képét. Addig is, nagyon óhajtanok, minél többen ismernék el szavainknak igazságát, tervünk helyességét. A pápai szintársulat. A tavaszi évadot a városi állandó színházban Dobó Sándor színtársulata április hó 2-án nyitja meg. Dobó Sándor társulata már egy ízben tartott városunkban előadásokat s közönségünk a legnagyobb elismeréssel emlékezik vissza reája. Az előleges színi jelentésből az tűnik kí, hogy a társulat egészen újonnan lett szervezve és a régi társulatból csak S z í g e t h y Lujza operette és népszínmű prímadonna, Dobó Sándor igazgató burleszk komikus és L o mn i c z i Béla hősszerelmes maradt meg. Mindhárman kedvencei voltak közönségünknek, s reméljük, hogy iparkodni fognak közönségünk ezen elismerését és jóakaratát a jelen alkalommal is kiérdemelni. A társulat többi tagjai mind oly névvel rendelkeznek, melyekről a vidéki hírlapokban több ízben elismerő nyilatkozatokat olvastunk. A társulat műsorát véve tekintetbe oly darabokkal találkozunk, melyek a fővárosi színházak legújabb műsordarabjaiból vannak összeállítva. Örömmel üdvözöljük tehát Dobó Sándor színtársulatát városunk falai között s hisszük, hogy minden igyekezetét oda fogja irányítani, hogy közönségünk által eddig tapasztalt partfogását a jelen esetben is kiérdemelje. A mi bennünket illet, mi hírlapi tötelességünknek eleget fogunk tenni, de elvárjuk hogy a társulat is alkalmazkodjék a sajtó esetleges megjegyzéseire. Mi a dédelgetést nem kultiváljuk, mi a szoros igazsághoz híven lógjuk a tár-ulattal szemben kritikánkat gyakorolni. A közönség tájékozása végett adl juk Dobó Sándor színigazgató előleges | szini jelentését teljes terjedelmében. Előleges színházi jelentés. Mély tisztelettel értesítem Pápa város és vidéke nagyérdemű színházlátogató közönségét, miszerint 52 tagból álló, a vidéki színészet legkiválóbb elemeiből szervezett dráma, vígjáték, népszínmű és operette színtársulatommal, saját zenekarral az egy hóra terjedő tavaszi évadot a városi állandó színházban 1893. évi április só 2-án megnyitom. Azon kitüntető pártfogás, melyben a pápai mélyen tisztelt közönség csak a közel múltban csekély személyemet részesíteni kegyes volt, arra buzdított, hogy társulatomat — mint az alábbi névsor is mutatja, — ugy szervezzem, hogy azzal a legfokozottabb igényeknek is megfelelni képes legyek ; mit azon reményben tettem, hogy a mélyen tisztelt pápai műértő közönség igyekezetemet előadásaim tömeges látogatásával fogja méltányolni. Műszaki személyzet : Dobó Sándor igazgató és tőrendező, Demény Albert titkár, Lomniczi Béla rendező, Németh János ügyelő, Éltető Gyula díszlet-festő, Doboné M pénztárosnő. Benedek Andor föruhatárnok 2 segéddel, Rona József szertárnok 2 segéddel, Kasza József diszmester, Benkő Manó könyvtárnok és iroda-tiszt, Kosza László színház szolga. Működő tagok: Nök ; Szigethy Lujza, operette és népszínmű primadonna. Fejes Lidi, operett, coloratour és népszínmű énekesnő. Nógrádine Bodroghy Lina drámai szende és naiva. R. Demény Viktória társalgási, anya és operette komika. Csókáné Pozsonyi Júlia drámai anya és hősnő. Kováts Cornélia másod szende segéd énekesnő. Dobóné Mathild souprette énekesnő. Csanádi Mari, Erdélyi Margi;, Várady Mariska, Czakóné Katicza, Kiss Ilonka, Szendrey Ottilia, kardalosnők.és segédszinésznők. F é r fi a k : Dobó Sándor burleszk komikus, operette buftó. Lomniczi Béla hős- és jellemszerelmes. Demény Albert drámai apa és jellem. Nógrádi Lajos operette, tenor és népszínmű énekes. Rajcsányy István operette, baryton, népszínmű énekes, lyrai szerelmes. Czakó Vilmos kedélyes apa, operette buffó. Hidassy Kálmán sálon komikus, operette bufto. Nagy Gyula operette Il-od tenor, siheder komikus. Nemeth János bonvivant, operette enekes. Rózsa István, Nyíregyházi Jenő, Éltető Gyula, Ungváhry Vilmos Bérczy Jenő, Gulyás Gergely, Győry János sugö. Benedek Andor, Rózsa József, kardalosok és segédszinészek. Keményi Bernát karnagy. 10 tagból álló zenekar. Műsoromat a fővárosi színházak legújabb műsordarabjaiból állítottam össze. Ezen egy hóra terjedő szini évadban a következő újdonságok kerülnek színre : a) Drámák és színmüvek : Két szerelem Csiky Gergely pályadijat nyert drámája; Az atyafiak Csiky Gergely hátrahagyott színmüve. A dolovai nábob leánya Herczegh Ferencz legújabb nagysikerű színmüvei ; Musotte Guyde Maupassent színmüve ; Lemondás Karczag Vilmos társadalmi színmüve, b) Vígjátékok : Rendjel franczia vígjáték ; Az Apósok Gabányi kitűnő vígjátéka ; Kapivár Gabányí pályanyertes történeti vígjátéka ; A pezsgő Murai Károlytól stb. c) Nepszinmavek ! Illés mester Madarász Ernesztintől ; Asszony nem számit Margittaitól ; Apja leánya Vidor Páltól ; A leányasszony, Siroki románcz Abonyi Lajostól ; Délibábok Kazaliczky Antaltól ; Czinemintye Margittay pályadíjnyertes népszínműve ; d) Énekes bohózatok : Próba hazasság Gerő Károly nagy feltűnést keltett énekes bohózata ; Feneanyósok Kövessy és Vendreytől ; A Kurtaszoknyások, Lukácsy Sándortól, stb. e) Operettek: A szultán, Vero Györgytől, A szerencse gyermeke, (az elmúlt téli évad legsikerültebb újdonságai) Az első és máiodik felesé:;, Stojanovics-tól. stb. f) Kiállitásos. látványosságok : Az ember tragédiája. Madách világhírű drámai költeménye (rendkívüli fényes és diszes kiállítással). A tékozló, Raymondtól ; Varázs-fátyol, (gyönyörű vándor díszletekkel) ; Árgyii és Tündér Ilona, Szigligetitől, stb. stb. Ruha- és diszlettáram teljesen uj, fény és gazdagság tekintetében páratlan a vidéken. Minden igyekezetemet oda irányítom, tett, nem volt boldogabb senki ott í Ö már tánczolt, mint a nagy lányok ! Bizony büszkeséggel nézte a többi kis lányokat kiket a mamajuk egy lépést sem hagyott tenni. Még másnap is mindig erről beszélt, kétszer, háromszor újrázta meg otthon azt a kedves csárdás tánczot s nagyokat kaczagott hozzá midőn a mopszli is ott lejtett körülte. Nem telt bele két nap s megszűnt a táncz, gondolkozóvá lett a kis lány. Ilonkának titka volt, mit nem mondott Senkinek. Ott fúrta kis szivét, emésztette arcza pírját a gonosz szó, minek értelmét maga akarta kitalálni. Véletlenül hallotta s az a véletlen szó szedte le ajkairól a csengő kaczagást! lopta el szemeiből a mosolyt. Kis kertjét gyomlálta, kis késsel kapálta kedvencz virágait s megrezzent, midőn a szomszéd kertből nevét halotta említeni. Hallotta, amint Pista barátjának mondotta, hogy őt szereti nagyon , nagyon, nagyon szereti, ő érte fog tanulni, hogy őt megérdemelje s a csúnya barát kaczagott, hangja oly rut volt, mint a kocsikerék nyikorgása : »Ha, ha, ha 1 . . . Te ? . . . Egy bakfist ?« Elöntötte arczát a vér, remegett minden tagja, olyan boldog volt s egyszerre oly boldogtalan. Sértődve szaladt fel. Mit tehet a bakfis ? , , . Miért kaczagták őt ? , , , voltak minden gondolata. Ez a szó rabolta el az ő nyugalmát. Álmaiból eltűntek a lepkék, a madarak, melyeket megfogni vágyott. Rut alakok tánczoltak körüle, vigyorgó ar| ezok, mindenik azt mondta : »En vagyok a bakfis, te is az vagy.« Ijjedten rezzent föl. O nem rut, hisz a papa mindig »szép kis lányom«-nak szölitja. Mit tehet az a bakfis ? Mért nem jön most hozzájuk Pista ? Egyszer egyedül volt Nénjével. Napokig készült rá s most torkán akadt a szó. üsszedte minden erejét s susogva kérdezte. — Margit, édes Margitom mond meg nekem, mi az a bakfis. Nevetett e naiv kérdésre nővére s kaczagva válaszolt: — Hát te, hugocskám ? —* Én ? . . . Miért ? Mondjad édes Margitom ? — Mert kurta ruhád van kicsikém. Ez hát a bakfis ! A kurta ruha ! Mindent tudott. Gyűlölni kezdte a kis ruhát, A ked vencz rózsaszint, melyet máskor minden harmadnap követelt, látni sem akarta. Tudta már a szó értelmét, de a kaczaj nem jött vissza. Csak azért ? . . . Még álmodozóbb lett, minden nap sápadtabb ragyogó szemei homályosak, alattuk sötét ecsetvonás, A mama már komolyan aggódni kezdett ér , a papa orvost emlegetett. Kedvét keresték, nem használt semmi. Komoly vállatóra fogta az édes anyja, — Beszélj kis leányom ! Beteg vagy ! Megbántott valaki ? Hol fáj ? Mondjad a mamának ! —* Nem, kedves mama, semmi bajom sincs! — Adjak neked czukrot, pirosat, a mi lyét te szeretsz? Vegyek neked kanári madárkát, mely egészen a tied lesz, te fogod gondozni? — Nem, nem, nem! Nem kell a czukor! Nem kell a csúnya kanári madár! — Mi kell hát, te rosz, akaratos kis leány ! Mond azonnal, tudni akarom ! ? . . . Sirva fakadt, görcsösen zokogott, átkarolta a mamát s mintha bűnt követett volna el, fuldokolva szólt : — Edes, kedves, drága jó mamám,! Végy nekem csak egy —• hosszú ruhát! ... A napsugár sokat mesélt a rózsabimbónak keletről, a tündérek hazájáról, a madárka titkos éneket dalolt s a következő reggel két felső piros szirom ekesité a rózsafa bimbaját.