Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.
1893-02-26 / 9. szám
egylet belszervezete oly erővel gyarapodott, melynek jótékony hatását már több izben volt í>lka!nmnk tapasztalni. A midőn ezen a'juisitiohoz gtatulálunk, adjuk a közgyűlés részleges lefolyását. Penez József elnöknő hosszas várakozás után megnyitja a közgyűlést és sajnálatának ad kifejezést az egyleti tagok részvétlensége és közönye felett. Felhívja a tHkár urat jelentés tételre. Galamb József titkár felolvassa a mult évi ülés jegyzőkönyvét v és az évi titkári jelentését, melyből kitűnik hogy az egylet ugy erkölcsileg mint anyagilag gyarapodott. Az egylet vagyona 1517 frt 93 kr, mely takarékpénztári könyvekben van elhelyezve. Az egyleti tagok szána 195. A mult évben 50 frital a felvidéki Ínségeseket segélyezte, ugyszinte helyben 108 frt értékű fát osztatott ki 98 szegény család részére. A folyó évben megtartott jelmezbál tiszta jövedelme 240 frt volt A titkári jelentés felolvasása után Néger Ágoston elnök jegyőkönyvi köszönetet kór szavaztatni Penez Józsefné elnök ós Galamb József titkár urnák, kik az egylet virágzása és gyarapodása körül határt nem ismerő fáradozással és odaadással működnek. (Általános éllenzés.) A tárgysorozatba 10 választmányi tag kisorsolása és azok helyébe uj tagok választása, volt felvéve. Kisorsoltattak : Horváth Lajos, Körmendi/ Béla, Barihalos István, Kaposi Lucián dr. Mathia János dr. özv. Kreislerné, dr. Koritbrhoner Lipótné, Kluge Károlynó, Penez Eliz, Weber Rezsőné, kik mindanyijan eg}h iii f cul&g újra beválasztattak a választmányba. Penez Józsefné elnök indítványozza, miszerint a választmányi tagok száma kettővel szaporitassók ós ezen két állásra, özv. Szirmay Józsefné ós Latinovits Bóláüó úrhölgyeket melegen ajánlja. Néger Ágoston nagyon üdvösnek tartja az elnöknő ezen indítványát, mert nézete szerint az egylet választmánya e két urnő közreműködése által nagy lendületet nyer. A közgyűlés ezen indítványt nagy tetszéssel fogadta. A midőn még Penez Józsefné és Ncger Ágoston elnökök külön-külön jegy zökönyvi megrovással kérik az egyleti tigokat a közgyűlés iránt tanúsított közöny ós rószvótlensigórt illotni, az ülést az elnök befejezettnek nyilvánítja. A néptanítók Eötvös-alapja. A mit törvény és egyes iskolai hatóságok megtagadnak a néptanító któi, pótolni igyekeznek azt maguk a néptanítók, az önsególyezés gyakorlása által ; segítségökre van a müveit társadalom is. Az „Eötvös-alap országos tanítói egyesület", melyet Péterfy Sándor ezelőtt 18 évvel kezdeményezett s melyet a néptanítók java-sava lelkesen felkarolt s tőle telhetőleg támogat, fennáiii.sa ota 470 tanítói család gondjait enyhítette, 33.875 frtot adván részint ösztönd^k, részint segéljek alakjában a hozzá folyamodóknak. Ily módon 199 róm. kath., 102 ev. ref., 82 ág. ev., 10 gör. kath,, 8 unit. és 69 izr. tanitó, tanítónő és tanító gyermeke szeméből törülte le a nélkülözés okozta könyüket. Ezen kivül a „Tanítók orsz. Árvaházának" a költségeihez 1910 frtot gyűjtött, saját alapjára pedig 48.937 frtot tőkésített. Vau az egyesületnek 30 tiszteletbeli, 750 pártoló, 1450 rendes, 32 alapító ós 88 örökös tagsági dijat fizetett tagja. A mult évben befolyt adományokból 454 frt, taniió-egy letek évi járulékai — adományai - - és gyűjtéseiből 226 frt, egyes iskoláknál elhelyezett perselyekből 35 frt. közigazgatási hatóságok gyűjtéseiből 80 frt, egyób adakozásokból és gyűjtésekből 1365 frt: összes bevétel 12.480 frt, kiadás 9195 frt. A mult évi tiszta jövedelem 3285 frt ; ebből ösztöndíjakra és segélyekre fordít 1500 frtot, a Tanítók orsz. Árvaházának alapjához ad 294 frtot, betegségben siulődő rendes tagoknak nyújt 250 frtot, a beteg tanítók menedékháza alapjára tőkésít 150 frtot, a magyar Tanítók Házának alapjához csatol 150 frtot, a Rökk Szilárd, Rökk Pál, Gyertyánífy, Lcderer, Zírzen, Békey, örley, ó3 Póterlyféle alapítványok kamatai fejében kioszt 370 frtot; az egyesület tőkésített vagyonához pedig 551 Irtot csatol. Bármily szépnek lássék is az eredmény, mit a néptanítók „Eötvös-alapja" felmutat, még ma sem felelhet meg az igényeknek, melyeket a szegény tanítók és jelesen tannló gyermekeik irányában támaszthatnak. A tanítók tömegesebb támogatására és a müveit közönség pártfogására van szüksége. Az „Eötvös-ajap orsz. tanítói egyesület" feladatai közé tartozik az is, hogy létesítse a fő- és szókvárosban a magyarországi tanítók házát, melyben az egyesülat tagjainak felsőbb iskolákban, egyetemekben tanuló, fiai részben ingyen, részben pedig mérsékelt díjért szállást kaphassanak, hogy otthona legyen a magyarországi néptanítók fiainak, ha a szülei házból, a család köréből idegen emberek között kell óltiiök, hogy hajlékuk legyen Budapesten az országos jellegű tanítói egyesületeknek, a melyben tanácskozá saikat megtarthassák Ennek a tanítói háznak a felépítésére a magyar nemzet ezredéves fennállásának az ünnepét akarjuk felhasználni. Ha nem állíthat a nemzet, az állam az ezredéves ünnep alkalmára ezer népiskolát es kisdedóvodat, illő, hogy segítsék felépíteni a tanítók házát, mely áldásthozó, maradandó emlék lesz hazánk ezredéves történeimében és azt bizonyítja, hogy a magyar nemzet méltán foglal helyet a kulturállamok sorában. Más országok fővárosaiban, pl. Becsben, Zágrábban, Berlinben is vannak ily tauitóházak es szegénysorsu tanulókról gondoskodó intézetek ; illő, hogy legyen Magyarország fővárosában is. A tauiiók azonban, általánosan ismert nyomorúságos anyagi helyzetöknél fogva, a maguk erejével nem képesek ezt a magasztos eszmét megvalósítani, kénytelonek az állam, a törvényhozás, a hatóságok ós a nagyközönség jótékonyságára appellálni. Ha van egyesület vagy testület, mely a társadalom támogatását megérdemli bizonyára a magyar tanítóság az, mely minden erejet, összes tehetségeit a nép nevelésének, oktatásának szenteli s arra munkál, hogy vallásos, erkölcsös, munkás és müveit legyen minden magyar ós általuk virágzó, hatalmas és dicső az „imádott haza". Lakits Vendel. Állítsunk honvédemléket! Alulírottak elhatároztuk, hogy az országos honvódemlókre 1893. május 21-én művésziesen készült bronz babérkoszorút helyezünk, a koszorú tervezé sóre és elkészítésére hózánk jeles szobrászát Zala Gryörgy urat, a szalagra vésendő fölírat fogalmazására Horváth Glyula orsz. képviselő urat kértük föl. Előre látható, hogy ez a terv — a melynek végrehajtására a magyar hölgyek körében országszerte gyűjtést indítottunk — olyan helyesléssel ós pártolással fog mindenfelé találkozni, hogy a befolyó pénzből a költségek fedezése után tekintélyes összeg fog fenmaradni. Ezt az összeget is hazafias czélokra szántuk, egyik feléből „Honleány" alapítványt létesítünk, melynek kamatai évente kétszer és pedig Budavár bevételének ós a királyi pár megkoronáztatá sának évfordulóin — május 21-én es junius 8-án fognak valamely hazafias czélra fordíttatni. Másik részéből pedig abban az évben, melyben Hazánk fönáliásának ezredik évét ünnepeljük, négy pályadíj fog kitüzetni, egy-egy olyan irodalmi, festészeti, szobrászati ós zenészeti alkotásra, mely egy hazáját, annak függetlenségét ós szabadságát rajongásig szerető nemzet érzelméinek hű kifejezője. Hazánk hölgyeihez intézett alább olvasható fölhívásunkat azzal kéréssel közöljük, hogy azt terjeszteni s a hazafias czéira való gyűjtést támogatni méltóztassék. Honleányok ! Magyar nők ! A szabadságért lelkesedő honfiúi kegyelet az 1848/49-beu elesett honvédek dicső emlékének megörökítésére szobrot emelt a fényes történelmi multu ős Budavár dísz-terén. Van-e honleány, kinek szivébe ne lenne vésve a negyvenöt év előtti idő magasztos emléke! melybe mindenkinél fájdalommal kevert édes öröm és büszkeség érzete vegyül ? Vun-e magyar nő, kinek lelkében szabadságharezunk hősei iránt érzett hálás tisztelet ne honolna ? Yan-e ki e szobrot oltárként, ne tisztelné ? Hozzátok szólunk honleányok, hozzátok kiknek keblében magyar szív dobog, mely tud tűrni és szenvedni ; de mindenekfelett hazát szeretni és ügyéért lelkesedni. És különösen hozzátok, kik e nagy eseményeket láttátok, hozzátok, kik nagy részt vettetek ki a búból, remegve a szerető atya, ferj, flu és testvér drága életéért, nagy részt a fájdalomból ós könynyekből is mikor megtudtátok, hogy ők nincsenek többé ! Hozzátok szólunk, kik a hazátok iránt érzett szereim ^tekert kimondhatatlanul sokat szenvedtetek ós minket mégis hazaszeretetre tanítottatok,
