Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-12-24 / 52. szám

— A villamos világítás ügyében csütörtökön délután a pápai takarékpénztár dísztermében néhány tekintélyes városi pol­gár egybehívására értekezletet tartatott. Az értekezleten Hanauer Béla takarékpénz­tári elnök elnökölt. Az értekezletre városunk számot tevő és vagyonosabb polgárai na gyobbrészt megjelentek s elvileg elhatároz­ták, hogy a villamos világítás berendezését városunkban egy részvénytársaság megalakulásával óhajtják létesíteni. Az érte kezlet egy 24 tagu bizottságot jelölt ki, melynek feladatául tüzetett ki, hogy Pápa városával és az esetleges vállalkozóval a szerződési pontozatokat állapítsák meg s annak eredményéről a legközelebb egybe­hívandó közgyűlésen jelentést tegyen. A részvénytársaságnak legkésőbb jövő év má­jus hó 1 ig meg kell alakulnia, mivel a do­hánygyár igazgatósága e terminuson tul a villamos világítást a dohánygyárban házilag létesítené. Sok sikert kívánunk a részvény ­társaság megalakulásához. — Ég a tizes malom. Ily vészkiál­tások hangzottak tegnap a délutáni órákban utczahosszat. Az egész város talpon volt s sietett meggyőződni a rémhír valódiságáról. Sem harangzúgás, sem tűzoltó'kürtölés nem hallatszott, de anuál eklatánsabbul emelke­dett már messziről a füst, mely a hir valódi­ságáról fényesen tanúskodott. Mire az első koDgást hallottuk, addig már a fél város a tízes malom körül csoportosult s igyekeztek ami menthető volt, megmenteni. Mire a tűzol­tók megérkeztek, a malom melletti lakásból, ugyszinte a raktárakban az összes ingósá­gok biztos helyre vitettek. A tüz a malom gépházában ütött ki s az összes berende­zés elégett. A malom belseje nem volt meg­menthető, mivel a füsttől hozzáférhetlen volt. A tűzoltók csak a tüz lokalizálására szorít­koztak. A malom Esterházy Móricz gróf tulajdonát képezi s most tavaszszal lett újon­nan átalakítva turbina rendszerre. Az átala­kítás körülbelül 27,000 forintba került, most hamuvá égett. A malom bérlője Haupt­mann István iránt oly nagy rokonszenvvel van városunk minden egyes polgára, hogy a hir hallatára tömegesen rohantak lakhá­zába s rövid időn belül az összes ingóságok megmentettek. A malomban és a raktárak ban felhalmozódott gabnanemüek megmen­téséről szó sem lehetett A kár még meg nem volt állapítható, mivel lapunk zártakor még javában ég a malom belseje. -- A „Honvéd" ajándéka. A tegnapi posta meghozta nekünk „A Honvéd" czimü politikai napilap karácsonyi ajándékát, a „Jókai Album"-ot. Szinte meglepő, hogy mily értékes ajándékkal kedveskedik ez a kitű­nően szerkesztett lap előfizetőinek. A „Jókai Album" a koszorús regényíró legkeresettebb regényhőseinek arczképeit mutatja be remek kivitelű szines képekben, magyarázó szöveg kíséretében. „A Honvéd" kiadóhivatala ezen­kívül páratlan kedvezményben részesiti elő­fizetőit, félhavi előfizetést nyitott 50 krral. A „Jókai Album"-ot ingyen és bérmentve küldi meg azoknak is, kik csak ezután fizet­nek elő a „Honvéd"«re, ha csak fél hónapra is 50 krral. — Tizenöt év eredménye. Ritka fényes eredmény az, — melyet a most 16-ik évfolyamába lépő Festi. Hirlap felmu­tathat. Elterjedtség dolgában elsfí helyen áll hazánkban elvitázhatlanul. De első helyen áll tartalma gazdagságánál fogva is. S a ha­ladás ezen a téren igazán bámulatos. Min­dennap husz oldalnyi, vasárnap és ünnepna­pokon rendesen 32 - 40oldalnyi terjedelemben jelenik meg. Azelőtt csak karácsonyi és húsvéti rendkívüli számok jelentek meg ily terjedelemben, s ma már minden vasárnapi szám egy kötet ! Ehez járul még külön ka­rácsonyi ajándékul az előfizetőknek minden évben nagy díszes naptár, a legjobb írók vá­logatott közleményeivel és temérdek képpel­S ezért még csak szállítási dijat sem kell fi­zetni ! A közkedveltség, melyben a Pesti Hir lap részesül s melyet a mondottak után egyál­talán nem lehet csodálni, oda juttattta e lapot­hogy jövő tavaszszal már saját házába költö­zik s a Pesti Hirlap palotája igazi látványos­sága lesz a magyar fővárosnak. Földszint pá­risi lapok mintájára olvasócsarnok lesz beren­dez ve a nagy közönség számára, hol a napközben érkező fontosabb sürgönyök, valamint az óránkint változó tőzsdei árfolyamok kifüg­gesztve olvashatók lesznek ; este pedig a Szabad sajtó géniusza fog a palota kupolájá­ról a váczi- és Lipót körút egy részére vil­lamos fényt deríteni. További vívmánya a Pesti Hírlapnak, hogy Jókai Mór és Mikszáth Kálmán rendes dolgozótársai közétartoznak, a legjobb tárczairók és ügyes hírlapírók egész gárdájával. Politikai szempontból pe­dig ma kétségkívül a legliberálisabb lap, mely­nek jelentékeny része van az úgynevezett egyházpolitikai reformjavaslatok kivívásában. Melegen ajánlhatjuk azért a magunk ré­széről is a magyar újságolvasó közönség figyelmébe és pártolásába. Előfizetni lehet minden naptól kezdve, egy hónapra is 1 frt 20 krjával, mig negyedévre a lap ára 3 frt 50 kr. Kívánatra öt napig mutatványszámokat is küld a kiadóhivatal (Budapest, nádor-utcza 7. szám). CSARNOK, Karácsonyi ének. Oh be sokszor zengtem éneket már Bűvös-bájos ünnep, én neked. Várva vártam jövődet én mindig, Ekkor zengvén legszebb éneket. A dicsőség s béke hymnuszával Közeledtem zengve én feléd, Dicsőítve, magasztalva, áldva A dicsőség s béke Istenét. . . . Gyermek voltam, amikor először Csengő-bongó rimbe szettelek . . Oh, ez ének eszembe van most is, Minden sora naiv s lágy, meleg. Igy kezdődik: „Üdvözölve légy ma, Szép karácsony, édes ünnepünk! Mert meghoztad — a miért sóvárgánk — Meghoztad a békét ím nekünk!" . . . És dalolva álltunk körül egy fát," Mely ragyogva tündökölt felénk. Oh, mi fényes, oh, mily csillogó volt, Ránézni is alig, hogy merénk. Szőke haja, kékszemű kis bábu, Hetyke bajszú délczeg katonák, Flóri-könyve, arany dió, körte Tündököltek a zöld ágon át . . . És mint ifjú — oh, mint boldog ifjú — Szép karácsony ! zengtem néked én. Szép viola szemű szőke lányka Gyönyörködött lelkem énekén, S mig kezem a lágy fürtökkel játszott: Ezüsthangon csendült a harang, S térdre hullva, mindakettten zengtük : Dicsőség fenn s béke itt, alant! . . . Évek multak ; s velük együtt elment Szülő, testvér és a jó barát. És kezem már nem simítja többé Szelíd arczu lány selyem haját. Mind eltűntek, akiket szerettem! S velük együtt tünt a hit s remény . . . A harangszót egyedül hallom csak Karácsonynak fényes éjjelén. Odaállok kicsi ablakomhoz : Hullámzik már a hívő-tömeg. A harangnak hívó szózatára Siet egyre ifjú és öreg . . . Kéz a kézben, halad ifjú s lányka . . . Oh, tudom, hogy boldogok ezek ! Nézem őket, mig csak el nem tűnnek S pilláimon fájó köny rezeg. Ugy,ugy! Hullj csak! Hullj csakkönyü egyre! Hadd legyenek mások boldogok, Amíg én itt, szép karácsonyéjjel Vesztett üdvöm romján zokogok. Imádkoznám, oh de engem régen, Régen megszűnt az ég áldani. Imádságom : Jöjjetek hát vissza Ifjúságom tünde álmai! . . . . . . S méla édes, eolhárfa hangon Zokogásom közé dal vegyül: „Béke, béke, béke mindenütt ma!" Nem vagyok hát én sem egyedül. Hisz a béke itt leng körülöttem, Szép karácsony, meghozád te ezt. - Pilláimon könyü sem rezeg már S könnyű immár a súlyos kereszt. S tán jövőre fehér fátyolod majd Meglehet, hogy síromon pihen: Oh, de ott is megérzem, hogy itt vagy Szép karácsony — s üdvözöl szivem . . S mig ajkam az Örökkévalóhoz S annak fényes trónusához esd: Üdvözöllek gyermekként, ma újra, Üdvözöllek — szép karácsonyest! Vathy B. István. Gondolatok. Hűtlenség által nem egy, hanem két lélek van ­megölve. * Nagy emberek igyekezetét, melyet az embe­riség tévhitéből való kimentésére irányoznak, ren­desen félre szokták ismerni s csak haláluk után értik meg kellőképen. * Magunkat elfogultság nélkül megitélni nehéz dolog, de mást helyesen megitélni még nehezebb . * A halál és az álom testvérek, de a halál sok­kal hatalmasabb, mert az végtelen nyugalmat ad, mig azjílom csak rövid nyugtot adhat. * Akiben a szerelem feltámad, ugy érzi magát, mintha hajós volna, de nem tudja: hol és mikor köt ki, vagy nem szenved-e hajótörést ? * Nagy embereinknek szobrot állítunk; igen helyes dolog ; a szebb jövőnek záloga ez. * Az emberek hasonl ók a csillagokhoz: egyik fényes, másik halovány. * Szeretni megtanithat egy szép leány látása-, de megtanithat a hold, a madár csicsergése, a szép természet is. A két szeretet közt az a különbség, hogy az elsőnél ideálunkat ismerjük, mig a máso­diknál csak mint égi tünemény lebeg szemünk előtt s csak később lesz felismerhető. * A hálátlanság a legrutabb, a hazaárulás a leg­nagyobb bün, ami létezik. * A sziv sebét begyógyitja a feledés is, de a lélekét csak a halál. * Kemény szívből eredő köny szépen ragyog, mert az azt mutatja, hogy a kőkeménység daczára is van abban a szívben egy jóságos forrás. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom