Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-11-05 / 45. szám

— Kozma főügyész Veszprémben. Kozma Sándor mult h<5 26-án Veszprémbe érkezett, a kir. ügyészség megvizsgálására. A főügyész dr. Massjon Vilmos kir. alügyész kíséretében megtekintette az összes börtönö­ket, apróra megvizsgált mindent s a tapasz­talt rend, fegyelem s tisztaság fölött teljes megelégedését nyilvánította. A kir. főügyész három napon át tartózkodott ott, s folytatta vizsgálati körútját. — Országos vásár. A devecseri orszá­gos vásár, melyet a mult hét két első nap­ján tartottak egyike volt a legjobbaknak. Igaz ugyan, hogy az első napon tartott marhavá­sár csekélyebb jelentőségű, mig ellenben a második napon tartott zsibvásár nagy forgal­mú és igen népes volt. Minden oldalról, egész általánosságban azt hangoztatták az érdekelt iparosok és kereskedők, hogy már régen nem volt Devecserben oly jö országos vásár, mint a mult heti. A csütörtöki nagy-szőllősi orsz. vásár, mivel két napra követte a devecserit, csekély jelentőségű s kevesebb forgalmú volt. — A^ egész ország ünnepelni készül József főherceget, honvédségünk főparancsno­kát, a honvédségnek s egyúttal a parancsnok­ságnak 25 éves jubileuma alkalmából. A tör­vényhatóságok java része már intézkedett is, hogy részt vegyen a december 5-ére tervezett ünnepségen, mely impozáns megnyilatkozása lesz a nemzet hálájának a főherceg iránt, ki minden izében magyar, — s fiait is annak nevelte. Veszprém megye azonban hallgat, mint a kinek mindehez semmi köze, s nincs is kilátás reá, hogy megyénk is megtegye e téren kötelességét, hacsak rendkívüli közgyű­lést nem hívnak egybe. E rendkívüli közgyű­lés szükséges voltára akarjuk felhívni a fi­gyelmet, ha a főispán, alispán nem hívná egybe, — vegyék a megyebizottsági tagok az ügyet kezükbe. Veszprémmegyének nem sza­bad ott hiányozni, hol az egész ország ünne­pel. — Csendélet a vidéken. Majd nem hihetetlen, de való az a tény, hogy erkölcsi­leg oly rosszul nevelt paraszt ifjúság nincs az egész devecseri járásban, mint épen De­vecserben, a bíróságok és csendőrség szék­helyén. Nincs vasár- és ünnepnap, mikor vé­res verekedésről hirt ne hallana a közönség. Nem képes őket semmiféle törvény korlátoz­ni; mert nemes (?) önérzettel csak az lehet szerintük telve, ki a börtön falai között né­hány hónapot egy vagy több izben volt sze­rencsés tölthetni. Náluk a legközönségesebb sértés a bicskázás fűszerezve 10—15 halálos szúrással. Az éktelen szitkozódás és botrá­nyos káromkodás náluk pedig a legközönsé­gesebb társalgási mód; sőt ebben vetélked­nek is, mert azt igen szokták dicsőíteni, ki a hortobágyi és cigány szótárból a legcifrább jelzőket ki böngészni tudja, s szerény körük­ben, a korcsmák sarkainál és egy devecseri bús, utcai lámpafénynél azt elég szakértelem­mel — a sétáló közönség szánszándékos bo­szantására — n agy érdeklődés mellett előadni is tudja. Történt a minap is, hogy Stumpf Ferenc devecseri paraszt legény, ki erényeit — nagy valószínű — a késelésről szintén hírneves kolontári suhancoktól örökölte, mi­vel közülök származik, több társával együtt dorbézolt egy devecseri kurta korcsmában — mely már több verekedés szinhelye volt. — A duhajkodás rendes és elmaradhatlau kö­vetkezménye az lett, hogy Stumpf Ferenc egy bicskával ugy megszúrta 11 é f i (Os­kó) János paraszt legényt, hogy súlyos sebei­hez kénytelen az ágyat nyomni. — Érdekes a dologban az, hogy a suhancok a verekedést az utcán is folytatták, sőt késekkel kezökben kergették egymást és Réfit is egy házba il­letve egy konyhába menekülve, szurkálták meg. Sőt még arra is képesek, hogy más há­zába is merészelnek ölni és gyilkolni; mert szerintök semmi szent, semmi nemes és semmi bűn nincs. — Szóval náluk az ölés és bics­kázás a fő és egyedüli erény. Valóban — mint levelezőnk irja — Devecserben elkelne egy szigorú javitó intézet! — Uj ügyvéd. Városi fiatalságunk egyik tagja dr. Preisach Miksa Budapesten dal­színház utca 10. szám alatt nyitotta meg iro­dáját. Sok szerencsét! — A páratlan Margaréta. Es szólt a dal, hűvös, csillagos októberi éjben, az „ő" ablaka alatt, messze hullámozván a sziv ér­zelmeivel, a hangulat dallamszárnyain. Már harmadszor gyújtott rá a hegedű, a kissé ha­miskás végű divatos nótára, mondván: Margaréta, neked nincsen párod, Karjaid, ha én felém kitárod, Ölelésed oiyan mint a vaj. Mondom hallgass meg s szeress, — De ha nem szeretsz, se baj. Ekkor azonban az állig begombolt éjjeli lovagot a földszintes ablakból egy kéz ragadta nyakon, egy kéz, melynek ölelése legkevésbbé sem olyan volt, mint a vaj, de azért „őfelé volt kitárva." Csakhamar kitáródott a másik kar is, mely azzal kezdett foglalkozni, hogy az előbbi kar által megfogott alakkal bizo­nyos gyors érintkezésbe helyezte magát, mi­közben egy kalap nagy zuzódást szenvedett. — Ki vagy ? ordított fel a vajkivánó lovag. — A Margaréta párja, szólt mély basz­szusban a dögönyöző s még hozzátette: „Szereted-e a vajat? Ha nem szereted se baj." Megakadt a vonat. Vasárnap éjjel a Győrből Pápára jndult személyvonat Mén­főnél megállt, mert a gép kazánjában az egyik forrcső elszakadt. A megijedt vonatvezető harangjelzés utján, gépet és munkássegitséget kért, ami a győri állomáson nem kis félelmet idézett elő, mert vonatkisiklásra gondoltak. Azonnal felkeresték az osztálymérnökséget, mely kellő munkaerővel egy géppel Ménfőre robogott, hol megkönnyebbülve tapasztalták, hogy a várakozásnál egyébb baj nem történt. A jó géppel azután a személyvonatot 2 órai késéssel továbbitottták. — Felültetett menyasszony. Egy hely­beli cselédleánynak már hosszabb idő óta szerelmi viszonya volt András délceg huszár­káplárral, ki a leányt folyton azzal hitegette, hogy ha a nagy-gyakorlat után tartalékba helyezik, rögtön feleségül veszi. Lesz mit ap­rítani a tejbe, mert hisz őneki odahaza van egy kis gazdasága. Hogy kedvese ne kétel­kedjen szavaiban, égre földre esküdözött, s a leány örömében a két jegygyűrűt előre maga megvásárolta és mielőtt Ándrás elment, egyi­ket annak ujjára húzta. A káplár szivreható bücsu mellett haza is ment; hetek multak és nem jött semmi tudósítás, mig végre meg­érkezett a várva várt levélke; de nem vio­laszín, hanem fekete pecsét alatt: a levélben volt a jegygyűrű e néhány sor Írással: „Klári lelkem, nagyon sajnállak; de már van más feleségem ; édes apám és anyám igy akarták, itt a gyűrűd, ne busulj azért; gombház, ha leszakad; lesz más. András." A leány sirva fakadt és csak azt tudta mondani: „No meg­állj Andris, ezt nem felejtem el soha!" — A m. k. államvasutak igazgatósága közhírré teszi, hogy vonalaikon a forgalom rendes lebonyolítását jelentékenyen nehezítő árutorlódás elhárítása végett kocsijainak ra­kódási határidejét mindazon árukra nézve, melyeknek be-, illetve kirakására a díjszabási határozmányok értelmében a felek vannak kö­telezve, valamennyi állomáson — Fiume ál­lomást kivéve — az üzletszabályzat 69. §. 7. bekezdésében foglalt határozmány alapján és a felügyeleti hatóság jóváhagyásával f. évi november hó 1-től kezdve további intézke­désig a dij szabásszer ü rakódási időről 6 nap­pali órára szállítja le. — Posta és távirdagyakornokjelöltek. A kereskedelmi miniszter 108 posta- és táv­irdagyakornok jelölt állásra hirdet pályázatot, még pedig 12 állásra minden posta- és táv­irdaigazgatóság területén. Pályázhatnak azok, a kik középiskolákat végeztek, 18-ik évüket betöltötték, magyar állampolgárok és a szol­gálatra testileg is alkalmasak. A kérvényeket ahhoz a posta- és távirdaigazgatósághoz kell benyújtani, amelynek területén a folyamodó szolgálni akar. Á felfogadottakat 1894. Szep­tember 1-én áthelyezik Budapestre, vagy Zágrábba, hogy a tanfolyamot hallgathassák. A tanfolyam hallgatása alatt megtartják na­pidijaikat, de szabad idejükben tartoznak szolgálatot tenni. A tanfolyam sikeres befeje­zése után gyakornokokká fognak kineveztetni az előirt szakvizsga letétele után pedig a tan­folyam hallgatói számára fentartott helyekre nyernek majd alkalmazást. — Városunkban meghaltak október 28-tól november 3-ig: Tóth János ref. 79 é. vizkór. — Kutassy Ferenc gyermeke István r. kath. 12 éves dermedés. — Csurgay La­jos gyermeke Mári ref. 4 éves torokgyik. KIVONAT Pápa városának gabona-ár jegyzőkönyvéből 1893. nov. 3-án. Jó. Közép. Alsó. Buza 7.00 6.80 6.50 Rozs 5.50 5.30 5.00 Árpa 7.20 6.80 6.00 Zab 7.20 7.— 6.60 Kukoricza 5.20 5.00 4.60 Burgonya 1.80 1.40 1.— Széna 3.40 3.— Zsupp 2.— 1.80 Osváld Dániel polg.írniester. Ind lilás Pápáról. GYŐR F E L É: I ndul 5 óra 26 perez reggel (vegyes vonat) és 9 óra 25 perez reg­gel (személyvonat), Budapesten van 1 óra 25 perez délben, Bécsben van 1 óra 55 perez délben (gyv.), 3 óra d. u. (személyv.) Indul 3 óra 20 perez délután, Budapesten van 7 óra 50 perez este (gyorv.), 9 óra 50 perez este (személyvonat). Bécsben van 7 óra 20 perez este. És indul 12 óra 46 perez éjjel, Budapesten van 6 óra 40 perczkor reggel, Bécsben van 6 óra 20 perez reggel. KIS-CZELL FELÉ: Indul 12 óra 52 perez délben 6 óra 14 perez délután, 7 óra 39 perez este és 3 óra 26 perez éjjel. Pápára érkezik. GYŐR FELŐL: 12 óra 46 perez délben 6 óra 14 perez délután, 7 óra 34 perez este és 3 óra 21 perez éjjel. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: POLLATSEK FRIGYES. Vaszar község kétkerekű malma 1894 évi január 1-iöS kezdve 1896. évi szeptember hó 29. napjáig haszonbérbe adatik Német János bíró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom