Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-10-29 / 44. szám

kerrel permetezve, hogy legalább a levelek egy része megmentetett, melynek élettani működése a vesszők beérését biztosította. Hasonlóképen óvakodjanak OthelJó, de különösen Jaquez sima vesszőt beszerezni; mert ez utóbbi az, a hol a peronoszpora legkönnyebben tanyát üt és állandó vendég lesz. Azért tehát a jelen évben a vessző értékében nagyban fog különbözni egymástól, mert mig például egyezer permetezett beérett kadarka vessző megér G—8 frtot, addig a nem permetezettért nem érdemes épen semmit sem adni, s nem lesz alkalmas másra, mint a tűzre. Igy leszünk az Othello- és különösen a Jaquezveszőkkel. Ellenben a ripáriáknál a peronoszpora épen semmi kárt neiu tesz; azért ennél ez nem is jöhet számításba. A filloxera által sújtott gazdánknak jó lesz ezen körülményt erősen megfigyelni. KARCZOLAT. A mult hétről. Amióta időjárásunk köpönyeget fordított s az esték hűvösek kezdenek lenni, városunk társadalmi életében, óriási változást tapasztalok, ha ugyan ezen életet társadalminak lehet nevezni. A mostani állapot emlékembe idézi vissza az augusztusi „holt idéuy"-t. Iparosok, kereskedők, kávéházulajdonosok mind panaszkodnak az üzlet pangásról s bemondásai után itélva emberemlékezet óta nem tapasztaltak ily retográd hanyatlást. A mi fachunkba is készül beleütni a tespedés és unalom. Mig a „holt idény "-ben, legrosszabb esetben, az aszfaltra szorulhattunk most már oda is hiába járunk, üres, kihalt minden. Kávéházak, esti 9 órakor konganak az ürességtől. Mulatságok nem rendeztetnek, társas összejövetelekről pedig álmodni sem szabad. A mostani állapot olyan se hideg, se meleg. Az idő is egész Április bolondját j járatja velünk. Ha igy tart sokáig, a karco| lat rovat kénytelen lesz moratoriumot kérni 1 néhány hétre, addig talán majd csak befagy. A fagyos időjárás majd csak meghozza a mi ! szüretünket is. Ezen felfordult időjárás, az ember életmódjára is nagy befolyást gyakorol. Igy történik meg a/, is, hogy mig rendes körülnények között az esteli órákat a kávéházban töltöttem, most társaság hiányában az ággyal kell felváltanom s mig máskor reggel későn szoktam felébredni, most már a reggeli órákat az utcán töltöm. Most már nem is sajnálom, hogy életmódomban ezen változás megtörtént, mert alkalmam volt egy oly pápai specialitás felől meggyőződni, mely tárgyul szolgál a megemlékezésre. Nem újdonság ez — mint értesültem — ez régi bevett szokás, de engem meglepett s azt hiszem sokak nem birnak tudomással a pápai reggeli korzóról. A reggeli korzónak egész más képe van, mint az estélinek. Itt csak férfiak viszik a szerepet, még pedig nagyobbrészt Pápa város számottevő és intéző férfiai. Főhadiszállásomat a, már részemre sok jó szolgálatot tevő, Griff kávéház sarokablakába tettem át s onnan szemléltem néhány napon át a reggeli korzó alakjait. Ezen néhány napi szemlélődés eredményeként azon megyőződésre jutottam, hogy a reggeli korzónak kevés kivétellel megvannak a „stamin alakjai,, csak kivételes esetben történik meg, hogy egy benfentes nem jelenik meg a platzon. Ily kimaradás csak roszszullétre, vagy a városbóli távollétre vezethető vissza. Vannak ugyan esetek, hogy éjjeli exursió gátolta egyeseket a koráni felkelésben, de ilyenkor ez már köztudomásu dolog, s ily esetben rövid rapport jelentés után napirendre térnek át. A reggeli korzó 8 órakor veszi kezdetét, a rendes útirányban. A résztvevők két részre oszlanak. A kaszinó oldalon az uri oszAlig, hogy kilépett ez a cliens az ajtón ujabb kopogtatás hallatszott s hogy egész délelőttöm egy krajcárnyi jövedelmet ne hozzon, csak épen ez kellett, hogy Piros István uram tiszteljen meg látogatásával. Kuriózum képen ide iktatom ékesstylusát „Hát mivel szolgálhatok Piros István uram ?" Jó napot kívánok tekintetes ügynök ur! Tiszteletemmel kívántam tiszteletére lenni tekintetes ügynök urnák azon panaszomra nézvést, mely itt helybe előadódott. Én, ./• alá rekesztett városi adomány fizető polgár nem mehetek fel személyesen az igazság ügyész úrhoz, hogy nekem igazság adódjou abba a sorba, kibe bele estem. (No ez szépen kezdi.) Igy történt pedig az az esemény, hogy a mint három héttel ezelőtt a Vargáék bornyúja elszaladt a csordáról — kit ő maga bizonyíthat legjobban — a feleségem meglátja az utcaajtóból, azt mondja aztán Klárinak, a ki Kecskésről jött be hozzám szolgálni, igen jámbor, becsületes személy, hogy erigy csak Klári, nézd meg elszaladt a Vargáék bornyúja, fogd meg, mert nincs esze, hogy haza találjon az a bornyu, ki nem ide való. — A feleségem aztán besétált az utcaajtóbul, mert fujt az ájer, nem is volt rajta egyébb fedmény, csak egy kis zsákomét szoknya, meg egy kis pöttyös rékli, a mi pedig februáriusban nem való, mert hideg van. Klári azután a mint haza jött azt kérdezi tőle a feleségem, no Klári meg van-e a bornyu ? Azt mondja Klári erre meg! De azt meg nem mondta, hogy haza hozta a bornyut, meg hogy bekötötte volna az istállóba. A minthogy meg is kötötte, ide az mi istállónkba egy kötéllel a kit a mult heti vásár alkalmával vettem Pácsertől 35 krért, kit ezért kérek kihallgatni. Tehát sem én, sem a feleségem nem tudta, hogy a bornyu az én családomba lépett be, mert sem nem bőgött a bornyu a szájával se egy se más. — Harmad napra imhol jön Varga Ferenc uram egy reggel Agyon Isten Jó reggelt — Piros István uram. Adjon Isten, fogadom én ! — Itt van az én borjúm a kelmed istállójába? Nekem a szám is, szemem is megállott és azt mondom Varga komámnak, mert komám is, hogy nincsen az! Erre bemegy a komám szépen az istállóba s szépen kisétáltatja a családjához tartozó jószágot. (Áh?) tály, a Griff" oldalon a demokratikusabb érzelműek adnak egymásnak találkát. A kaszinó oldalán 8 órakor legelsőnek Szente János városi ügyész jelenik meg a láthatáron. Körülnéz, ha nem lát még senkit ugy megvárja mig valaki a társaságból megérkezik; s csak azután indul a kézfogásra. Másodiknak, ritka kivétellel, Mészáros Károly rendőrkapitány, jelenik meg. Szentbe és Mészáros kölcsönös mosoly és kézszorítás mellett, kezdik meg az előőrsi szolgálatot teljesíteni. A találkozás rendesen a kaszinó előtt történik, ezt a lakásviszonyok hozzák magukkal. Innen indulnak a városi gyógytár elébe, hol többnyire az éjjeli rapportok referádáit veszik kézhez. A gyógytár különben is a főhadiszállást képezi. 111 i á s Elek a gyógytár tulajdonosa egyszrsmind a lelke a társaságnak. Igen diakrét ember, gentleman a szó teljes értelmében ő már csak akkor jelenik meg a korzón ha a gyógytár előtt egybegyűlt a társaság. M i k o v i n y i járásbiró, a mily pontos a hivatalában ép oly pontosan jelenik meg a reggeli rapportra. Kölcsönös üdvözlés után meghallgatja a beérkezett újdonságokat, s ezután kezdetét veszi a korzó. W i n c h k 1 e r albiró nem veszi szigorúan az időt. Egy fél órával előbb vagy később az nem határoz nála, de azért megjelenik s részt vesz a reggeli korzó sétában. Nagyobb ügyekben, kritikus helyzetekben az ő véleménye mérvadó. Hangadó véleménye ritkán talál ellenvetésre, mert érveléseivel szemben, nem bir feljutni senki az ő magaslatára. B o 11 k a Jenő mintegy kiegészítő részét képezi a társaságnak. Alig képzelhető, hogy Mikovinyi, Winehkler és Illiás társaságából ő hiányozna. Nagyobb vitába nem igen elegyedik, csakis azon esetben, ha személye van érdekelve. Ilyenkor erősen kikel s védelmezi magát in infinitum. Ifj. Martonfalvay Elek rendes látogatója a reggeli korzónak, liitkán vesz részt tényleg a sétában, hanem a gyógytár előtt levő padon helyezkedik le, s onnan kiséri figyelemmel a történteket. A döntvé (Gondoltam már, mi a baj Piros uram házatájéka körül.) — No jól van Piros István uram! — Ne folytassa tovább, majd délután folytatjuk, de most már 12 óra, dél van, majd kikeresem a kigyelmed igazságát. Ugy-e feljelentette kigyelmedet Varga koma, bornyu lopásért ? — Dehogy jelentett, azt mondta, hogy tekintettel a közeli rokonság folyamára, ő csak tréfának vette. — Hát kigyelmed akarja A^arga szomszédod gyanúsításért beperelni ? — Nem akarom én! — Hát mit akar? — Igazságomat a tekintetes ügynök ur keresse ki. — Vigye el kigyelmedet az ördög igazságával együtt . . . kituszkoltam Piros uramat irodámból s mentem ebédelni. Kérem ne mosolyogjanak. — Nem mondtam el mindent, — de azt beláthatják, hogy az uj ügyvédnek első sorban pénz kell és türelem s aztán jó, ha cliensei is vannak. Pozeidon