Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.
1893-09-17 / 38. szám
bitét és nevét, lett belőlem Kohn Bernátból Kaeagány Béla. 8 az volt életeinek egy nagy ballépése. Mert a leány, a kit most ugy szeretek, mint Petrarca valaha Lauráját, vagy mint régebben Jákob Rachelt — megmaradt az izraeliták misztikus vallásában s igy nem lehet az enyém. — De hát, ha szeret, mért nem keresztelkedik ő is ki? — Lehetetlen barátom. Lehetetlen! Mert Hebron e legszebb rózsájának édes atyja rabbi, aki legközelebb irt egy hatalmas röpiratot, a necrolÓgok ellen. Házukba is csak ugy járhatok, hogy ők engem még mindig zsidónak gondolnak. Képzelheted tehát keserítő helyzetemet! Egy leány, a kit imádok, s aki rajongással viseltetik irántam, 8 én egy kikeresztelkedett zsidó, ő meg egy j még nem recipiált izralita. Engem is elfogott a szomorúság. Mindamellett vigasztalni igyekeztem Bélát. — Oh barátom! A játék azért még nincs elveszve. Elhiszem ugyan, hogy a várakozás ilyen dologban igen kellemetlen, de ez a legjob a mit helyzetedben cselekedhetsz. Kaeagány Béla ismét csak sóhajtott, majd kezébe vett egy napilapot s hirtelen nagyot ütött az asztalra. Szemei vérben forogtak a mint fülembe harsogta: — Megölöm Wekerlét! Megölöm ! A lapban ez állt: „A polgári házasság s egyáltalában az egyházpolitika kérdését, ugy látszik egészen leszorítja a Valuta ügy." . . . Amint a feldühödt Herkulestől elváltam, rémes borzongás futott át, — szegény Wekerlére gondolva — felfohászkodtam a magyarok Istenéhez: — Polgáai házasság! Jöjjön el a te országod ! ÉLETKÉP. — Szeretsz? — Kimondhatatlanul. — Szived minden dobbanása az enyém ? — Tied, tied vagyok. — Örökre ? — Változatlanul. — Elhiszem. A tekinteted bizonyítja. — De mondd csak . . . — Mit mondjak egyetlenem ? — Mit tennél; ha most meghalnék ? — Miért e furcsa kérdés? — Ne térj ki; felelj. — Meghalnék . . . Főbe lőném magamat. És te, ha én meghalnék? — Mérget innám, mely ugy izlenék ajkamnak, mint a méz. — Nem lennél gyáva ehhez ? •— Milyen kérdés ... Te vagy mindenem . . . csókolj meg: szomjazom. — Itt egy, kettő, nyolc, tiz, száz . . . — Tovább, tovább. Leheld belém lelkedet. — Boldog vagy? — Mennyire ember csak az lehet. Ölelésed fél őrüleletbe, csókod a menynyekbe visz. Érzékeim zsibonganak, a tárgyak, a színek, a hangok összegombolyodnak előttem: kábulok. — Ah! az én lelkem ismeretlen világokban röpdes. Ha ilyen szép az élet, örökké szeretnék élni veled . . . Ah, milyen borzasztó a halál . . . — Minek beszélni a halálról? Csak most kezdünk élni édes. Életem legboldogabb percei ezek. — Igazat beszélsz . . — Szemeimre homály borul, érzem szived dobogását, de nem látlak már üdvöm, boldogságom ! — Nekem szárnyaim nőttek és emelkedém, fel, fel, a magas űrbe, a halhatatlanság felé . . . * Hat hónap múlva az elvált férj igy szól egy barátjához: — Eh, ne beszélj nekem arról az aszszonyról többet: együgyű, ostoba liba! A menyecske pedig egy barátnőjéhez igy ; — Milyen kiálhatatlan, unalmas ember! Ásítok, ha csak rá gondolok is. LULU. jk.z hírlik , , , Az hirlik, hogy a pápa — csornai vasút is jelentkezett bérmálásra. Áz hirlik, hogy a pápai tüzoltóegylet pályázatot készül hirdetni a főparancsnoki állásra. Az hirlik, hogy a pápai Hirlapközvetitő tulajdonosa beállott a „Sopron" cimü lap kolponteurjének. Az hirlik, hogy „Hosszúlábú Lajcsi"n és istállótársán „Tökmag Aladár"on csendes butaságot konstatáltak. Az hirlik, hogy Steiner doktort (alias Kövi dr.) nem a dohánygyárba, hanem a dohánygyár mellié nevezték ki orvosnak. Áz hirlik, hogy Pápán nagy mértékben uralkodik a Börzsönyi féle váltó-láz. Az hirlik, hogy a mult héten a vaszariak oly jól mulattak Pápán, hogy a hazamenők eltévesztették az utat. Az hirlik, hogy Bock papa, bakon ülve, bakot lőtt. Az hirlik, hogy a Rózsa gyerek, — ki magát a „Sopron" segédszerkesztőjének vallja — jobbnak látta megfutni, mint magát megkorbácsoltatni. Az hirlik, hogy Pápa és Sopron között legközelebb gyorsvonatok fognak közlekedni. Az hirlik, hogy a Bástya-utcai redaktor „cinca biztos "sá lett kinevezve. Az hirlik, hogy Bokody színtársulatánál a „deficit láz" apadófélben van. Az hirlik, hogy a Fenyvessy villa kőfala „kontrát" mondott a városi tanácsnak. Az hirlik, hogy „Madzag Laci" orra kezd virágozni. Az hirlik, hogy a városi gyógyszertár előtt „fiók kaszinó" van alakuló félben. Az hirlik, hogy Somló-Vásárhelyről jött ujonan „hirlik" de már későn érkezett. Az hirlik, hogy egy helybeli kereskedősegéd Hazafy Veray Jánossal egyetembe verskönyvet szándékszik kiadni. Az hirlik, hogy a plébánia templom toronyórája gyengélkedik s e miatt a tegnap reggeli harangszó 5 percet késett. Az hirlik, hogy a jövő héten egy „gigerli estélyt" rendeznek az aszfalt korzón. Az hirlik, hogy a mult héten jelzett „fájdalomdijak" még nem váltak jogerőssé. Az hirlik, hogy a városi tanács a millenium megünnepléséhez nagy előkészületeket tesz. Hirek. Személyi hir. Gránzenstein Béla miniszteri tanácsos keddenvárosunkba érkezett, hogy az uj dohánygyári építkezést és az ideiglenesen elhelyezett dohánygyárat megszemlélje. A miniszteri tanácsos kíséretében volt Zobel Lajos kir. mérnök és ifj. Jókai Móric pénzügyminiszteri titkár, utóbbi Pápa vidékén nyaral és ez alkalomra szintén bejött Pápára. A miniszteri tanács mindent a legnagyobb rendben talált és a szerdai délutáni vonattal visszautazott Budapestre. Miniszterek átutazóban. Wekerle mminiszterelnök, Tisza Lajos gróf és Hieronymi miniszterek társaságában tegnap délután 2 órakor külön vonaton várósunkat érintették. A külön vonat mozdonya virágokkal volt feldíszítve. A vonat anélkül, hogy megállott volna, folytatta útját Kőszeg felé. Az iparosok mulatsága. A polgári kör kerti helyiségében f. hó 10én — vasárnap — tartotta meg az ipartestület az egy izben már elhalasztott táncmulatságot. Borús idő levén egész nap, kétséges volt váljon a kerti helyiségben vagy pedig a Griff termében tartatik meg a mulatság, mig végre az elnökség a kerti | helyiségben állapodott meg. Dacára a hűvös időjárásnak a kert zsúfolva volt közönséggel. A mulatság több izben zavarva lett az eső által, de azért ez nem hátráltatta az ifjúságot táncoló kedvében. Fedett helyiségbe vonultak addig, mig az eső tartott, azután még folytatták ujult erővel reggeli i óráig. Az első négyest 45 pár táncolta. Meg kell még emlékeznünk Heykál Sándor által rendezett s élvezetet nyújtó tűzi játékról, ki díjmentesen bocsájtotta a levegőbe a szebbnél szebb rakétákat. Villamos világítás. Városunk intéző fórfiai a mult héten itt időzött Gránzenstein ministeri tanácsossal egyetemben értekeztek a villamos világítás berendezése végett. Mint értesülünk ez ügyben már legközelebb a szükséges intézkedések megtétetnek. A mozgalom élén Osvald Dániel polgármester áll. — A rendőrkapitány utasítást adott közegeinek, hogy a kávéházakban, vendéglőkben a főző edényeket vizsgálják meg s annak eredményéről részletes jelentést tegyenek. Hirtelen halál. Mély részvéttel értesültünk a tegnapi déli órákban, hogy városunk egy köztiszteletben és közbecsülésben álló polgára Kunte János szívszélhűdés következtében meghalt. A megboldogult két nap óta gyengélkedett ugyan, de oly hirtelen halálra nem voltak elkészülve. Még délben egész jó étvággyal költötte el a levest, midőn hirtelen rosszul lett, elájult. Rögtön orvosért küldtek, de ez már csak a halált volt képes konstatálta. Halála hírére rokonai, ösmerösei és jóbarátai tömegesen érkeztek a halottas