Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-08-27 / 35. szám

Saáry Lajos, Mészáros Károly, Heira Ignác, Szokoly Ignác, mely tagokhoz utólag P. Szabó Károly is csatlakozik, kik a főparancsnokot ez állás elfogadására felkérik. Elnök indítványára a lemondott Teuffel Mihály főparancsnokot, az egylet működése körűi kifejlett tevékenységeért a közgyűlés t. főparancsnoknak választotta meg. A midőn még B a r t h a 1 o s az elnöknek köszönetet nyilvánít a közgyűlés tapintatos vezetéseért és az egyleti teendők lelkes érdeklődéseért, a közgyűlés Saáry Lajos elnök éltetésével befejezést nyert. A Polgári kir mulatsága. A polgári kör könyvtára javára f. hó 20-án tartotta meg kerti helyiségében tekeversennyel egybekötött nyári táncmulatságát. A tekeverseny délután 2 órakor vette kezdetét és esti 8 óráig folyton versenyeztek a pályázók a dijak elnyerésében. Az első dijat, mely egy drb. cs. és | kir. aranyból állott, s melyet Fenyvessy | Ferenc orsz. képviselő ajánlott fel a jótékony célra. Gaál István vaszari tanitó nyerte (27 babával.) A második dijat szinte Gaál István, a harmadik dijat Nieszner Jósef vitte el. Esti 8 órakor vette kezdetét a tulajdonképeni mulatság. A családok pontosan jelentek meg a kitűzött időre. Nyolc és fél órakor már tömve volt a csinosan feldíszített és lampionokkal megvilágított kerti helyiség. Már évek hosszú során nem láttunk oly szép és válogatott társaságot együtt mint ez alkalommal. Városunk polgárságának dísze-java résztvett e mulatságon s kedélyesen társalogva étkeztek a felteritett asztaloknál. Városunk notabilitásai (?) is kik nem igen szoktak résztvenni, ez alkalommal megjelentek néhányan a polgári kör mulatságán. Ott látuk a * többek között Weber Rezső jószágigazgatót, Ebberhardt J. nyug. tábornokot (Gecse) Bartkalos Istvánt, Svoboda Vencelt, Mészáros Károlyt s. t. b. A honvédtisztikar lovag Pántz Alajos és Szegfy István főhadnagyok által volt képviselve. Alighogy a társaság a vacsorával végzett a rendezőség megadta a jelt a tánchoz, a cigány ráhúzta „A sötétben" és megkezdődött a tánc. Fesztelen jó kedvvel indultak a táncnak s csak többszöri ujrázás után végződött az első csárdás. Az első négyéét 34 pár táncolta. Szilnóra alatt újra asztalokhoz ültek s egy órahosszat a fiatalság a táncot kedélyes csevegéssel és sétával töltötte el. Szünóra után ujult erővel fogtak a tánchoz s olyan „Soha sem halunk meg" módjára egész reggeli 3 óráig járták. A mamák és papáknak csak nagy nehezen sikerült leányaikat a fiatal emberek kezeiből kicsalogatni, s egy kedélyes éj emlékével távozva oszlott el lassanként a társaság a mulatságot álomban befejezni. A mulatságon résztvett hölgyek névsora : Asszonyok : Balogh Gyuláné, Bősenbach Károlyné, Bikky Sándorné, Brenner Ferencné, Freiszberger Gyuláné, Freiszberger Vilraosné, Özv. Franekné, Gaál Gyuláné, Garnier Jánosné, Grofcsik Vilmosné, Hajnócky Béláné, Hauptmann Istvánné, Hannig Antalné, Hannig Gyuláné, Here Béláné, Horler Ferenené, Hutflesz Pálné, Heim Ignácné, Horváth Mihályné, Iglauer Jánosné, Keresztes Ferencné, dr. Lőwy Lászlóné, Mayer Istvánné, Özv. Nosztricius Istvánné, dr. Nyikora Józsefné, Neuhauszer Imréné, Piacsek Gyuláné, özv. Rássy Józsefné, Regner Jánosné, Szalczer Hermanné, Székely Aladárné (B. Pest), Svoboda Edéné, Szeiffert Istvánné, Süle Józsefné az első elismerés, melyet a működő tagok kaptak. Lőwy dr. szinte osztozik Barthalos nézetében, de ő ezen hidegséget az újonnan megválasztandó főparancsnokkal véli helyre pótolhatni. Az egylet fölvirágoztatását azon szerencsés választásnak tudja be, hogy Bothmer Béla báró lesz a főparancsnok. (Éljenzés). A midőn még Saáry elnök a számadásokat bemutatja s annak tudomás vételét kéri a közgyűléstől, a tisztikar megválasztatására tér át. Az eddigi elnök, kijelenti, hogy semmi szin alatt nem hajlandó az elnöki tisztet elfogadni, mivel privát elfoglaltságai ezt meg nem engedik. Indítványozza, hogy elnöknek P. Szabó Károlyt, ki már egy Ízben az elnöki teendőket végezte, s kivel* már ez ügyben értekezett, válasszák meg. Barthalos, Heim s Szokoly rábeszélése dacára az elnök megmaradt leköszönése mellett s igy a közgyűlés egyhangúlag P. Szabó Károlyt elnöknek kikiáltotta. Kikiálltás utján megválasztattak: Tiszteletbeli elnök: Saáry Lajos, alelnök: Mészáros Károly, ügyész: Galamb József, főjegyző: Szokoly Ignác, aljegyző: Szűcs Gyula, pénztárnok: ifj. Kunte János. Következett a főparacsnoki állás betöltése. Elnök javasolta, a közgyűlés zajos éljenzéssel fogadta s Bothmer Béla bárót főparancsnoknak kikiáltotta. Alparancsnok: Heim Ignác, orvosok: Lőwy László dr., Rechnitz Ede dr. Elnök egy öt tagu bizottságot kér választani, melynek feladatává tétessék ugy a megválasztott elnök, mint főparancsnoknak, megválasztatását tudomásul adni. A bizottság tagjaiul megválasztattak: el Károlyt. Nem, ezt még az uj őszi ruha sem teheti jóvá. Az átkozott „rossz hangú lat!" Az ajtó lassan kinyillott, csendesen. A férj bedugta fejét és gyengéden kérdezősködött: Még mindig rossz hangulatban, Saroltám ? Villám módjára cikkázott át agyán és mindig ennek jut a durcás arc, és mindig ennek kell szegénynek a rossz hangulat levét meginni? Hisz pedig ő veszi az uj ruhát, a jó férj. Kissé reszketeg hangon feleié: — Igen! Mivel mérgelődtem, aztán egy kellemetlen látogatásom volt, Károly a bankár fia, tudod. De a te számodra kedves Bélám, nem vagyok rossz hangulatban. S oda ment bozzá, mosolyogva s melegen nézett férje jóságos arcába. A férj repesett a boldogságtól: — Mily elragadó vagy! Milyen kedves vagy kedves Saroltám ! És az asszony ugy érezte, mintha valami nehéz felhő szállt volna el lelkéből. A „rossz hangulat" volt. Jó ember szegény férjem, nem is csúnya és minden mosolyomért háladatos. Szeretni fogom őt! Igazán tiszta szívből ! Fölintsek Frigyes. Alarcosbáli — találka. „Alig várom már a pillanatot, bárcsak már férjem klubbjába menne. Máskor oly sietős s ép ma . . . pszt, ha nem csalódom — ép most távozik. Bizony ideje is már! A kíváncsiság— de a kétség is majd megöl, vájjon ott találom-e Bélát? Azonban miért is kétkednék benne ? Hisz hű még hozzám. Azonban a férfiak mind szeretik a változást, mégis tán ép őt kivételnek tekinthetem ? Oh Bélám annyira szeretlek, ha hűtlen lennél, még akkor sem felednélek!" Ekkép beszélgetett N. Irma báróné mig Tibor férje távozását alig várhatta. ízlésesen, rangjához méltóan berendezett boudoirjából lepillantva az utcára, látta férjét elmenni. Azonnal csengetett komornájának s magára vetett egy kék dominót rózsaszínű szalaggal, balvállára pedig egy kaméliát tűzött. Ez volt az ismertető jel. „Ha férjem haza találna jönni — már alszom. Érted?" A komorna szótlanul meghajtotta magát mig úrnője sietve távozott. Irma báróné pedig az épület hátsó oldalán a szabadba lépett s egy hintóba szállva sietve elhajtatott. A főváros nem csupán egyik szépsége, de az elsőrangú családokhoz tartozott N. báróné. Senki még talán a palota bennlakói, Irma báróné megbízható komornáján kivül, sem voltak képesek magaviseletén valami gyanúsat észrevenni, még kevésbbé azon társaság, melynek körében ő megfordult. S igy nem is sejtette senki, hogy a redout előtt az egyszerű hintóból, mint kék domino Irma az ünnepelt szépség száll ki s gyors léptekkel halad fölfelé az emeletre. Még mielőtt a terembe lépett már is többen csatlakozni kívántak hozzá, de ő senkire sem figyelve csak minél előbb óhajtott a terembe érni, hogy Bélával találkozhasson. S mégis a bátorság s önuralom, mely eddig e szép hölgyet megszállta volt, midőn e sok cifra álarc között találta magát, egy időre elhagyta — s remegni kezdett. Ha a férje ezt megtudná, hogy ő kedvesének egy álarcosbálon találkát ad . . . még a gondolatot sem merte tovább szőni a keresve szemeivel a bejáratot egy kék dominot pillant meg — bal vállán kamelia. „Ő az" suttogják ajkai s remegve egész testén, de most már nem a félelemtől, hanem a boldogság, kéj és gyönyör előérzetében közeleg emiitett domino felé s legyezőjével karján kevéssé meglegyinté. Ez kissé meghökkenve fordul hátra s megpillantva a női álarcot szótlanul követi. Leérve mindketten hintóba szállottak s a fogat gyorsan robogott tova. Kezdetben szó nélkül ültek egymás mellett míg Irma végtére megszóllalt: Édes Bélám oly szomorú, ép e találká-