Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-07-02 / 27. szám

lan gyermeki sziv terem. Lássuk tehát, mily eljárást kell követnünk, s mely eszközöket alkalmazzunk, hogy e drága gyémántot az ártatlan gyermeki szivet oly tökéletes alakra csiszolhassuk, hogy a legszigorúbb bírálatot is győzelemmel kiállja. Nagyon üdvös volna, ha a szülék közösen megállapítanák a módszert előre, melyet gyermekök nevelésénél követni fognak, mert ha ezt nem teszik, nem tudják egymás szándékát s igy igen könnyen akaratlanul is megtörténik, hogy egyik lerontja azt, mit a másik épít. Nézzük csak az ártatlan kis jószágot, mint terjeszti karocskáit anyja, apja elé. Mi ösztönzi őt erre? A szeretet. Kit szeret a gyermek jobban szüleinél ? A szülei szeretet már a természettől beoltott érzés a a gyermek lelkében; s épen azért mivel a gyermek szüleit mindennél jobban szereti, legszívesebben azoknak engedelmeskedik, azoktól tanul s azok példáját követi. Mi tehát a szülék feladata? Mindég és mindenütt jó példával előljárni. Mert hogyan várhatnánk a gyermektől a jónak követését, ha mi magunk ellenkezőjét tesszük annak. Igy pl. vannak szülék, kik váltig buzdítják gyermeköket a szeretet és békés egyetértésre, s ők maguk meg váltig viszálkodnak egymással. Beszélhetünk akkor annak a gyereknek akármennyit, soha sem lesz az jobb. Mig ellenben ha a gyermekek mindig csak jó példát látnak maguk körül, eszökbe sem jut, hogy máskép is lehetne, s igy önkénytelenül is követik a jót. Igen káros hatása van azon eljárásnak is, ha a szülők csupa szeretetből mindent megengednek gyermeköknek, tejbe, vajba fürösztenék, csakhogy felnőve mindig kedvesen gondolhassanak vissza a boldog gyermekkorra. Oh de az ilyen gyermekkornak igen keserű az ára. A gyermekből ifjú lesz, előbb utóbb kilép a nagyvilágba, magára marad s akkor látja, mily máskép van minden, mint boldog gyermekkorában, édes otthonában volt. Mily sokat várt az élettől s ime minuem bírt állandó vonzalommá, érdeklődéssé fejlődni azon nő iránt, kit egy estén, a bál alkalmával — a világ legszebb, legbájosabb asszonyának tartott. Az asszonyka ép ilyen érzések és gondolatok hullámozásáu vergődött által. Kezdte észrevenni, hogy az a férfi, a kit ő a maga képzelete számára egy látásból oly szépen lefestett, üres lelkű, s azt hitte, hogy neki ebben teljes igaza van. Napról-napra kevesebbszer találkoztak s mindegyik találkozásuk egy-egy mértfölddel távolitotta el őket egymástól. Az asszonyka és a férfi is észrevette, hogy már most egymás iránt teljesen közönyösek, hidegek lettek, az egykori illusiót mindkettő emlékezetéből kitörülve a viszontlátás, s a hideg való áldozatul követte a>; egymásról alkotott hideg képzeteiket. A mint egymásnak végbuesuként kezet nyújtottak az asszonyka igy szólt a férfihoz : -— Jobb lett volna uram, ha mi egymást viszont nem láttuk volna. Legalább egy kedves emlékkel én is, ön is ma gazdagabbak volnánk. Pollatsek Frigyes. den lépése csalódás, minden érzplme keserűség. Vannak olyanok, kik sok oly dolgot megengednek a gyermekeknek, mit nem kellene, mert akép vélekednek, hogy ugy sem érti még az a gyermek mit tesz. Oh j dehogy nem érti. Még ha nem értené sem szabadna mindent ráhagyni, mert igy megszokja, hogy mások figyelembevétele nélkül mindent kénye kedve szerint cselekedjék; s ha egyszer ez az irány gyökeret ver a i gyermek lelkében, nehéz le sz azt onnan kitépni, mert a kitépett gyökerek helyén uj sebek keletkeznek. A mint a gyermek nő és észreveszi, hogy most ezt sem, azt sem szabad tennie. A mit eddig megengedtek s amiben talán gyönyörködtek is, most mindazért megdorgálják; mint lassú méreg rágódik szivén a gondolat, hogy szülei most már nem szeretik többé ugy mint eddig. Ennek következtében a gyermek vagy elkeseredik, vagy szüleit nem tisztelő, engedetlen makacs gyermekké válik. Mindezen és még számtalan hasonló példából azon következtetést vonhatjuk, hogy a gyermek nevelését mindjárt kezdettől fogva, amint eszmélni kezd, helyes irányban kell vezetni, mert ha kezdetben elhanyagoljuk, később nagyon nehéz lesz utána pótolni, vagy épen lehetetlen lesz. Azért ha azt akarjuk, hogy a gyermekből egy minden tekintetben a kellékeknek megfelelő egyént neveljünk, járjunk elé jó példával, tegyünk mindent a maga idejében, mert ha ezeket elmulasztjuk, itt is bebizonyul a közmondás igazsága: „Eső után késő a köpönyeg." Tisztújító közgyűlés. — 1893. julus 1. — Szokatlan szép számban gyűltek egybe a városi képviselők a tegnap megtartott tisztújító közgyűlésre. De nem is csoda. Fontos kérdés képezte a közgyűlés tárgyát. Az ifj. Martonfal vay Elek lemondása folytán a hely. polgármesteri állás, Schirkhuber József elhalálozása folytán pedig a közgyámi állás betöltése forgott szőnyegen. A hely. polgármesteri állás fontossága azonban háttérbe szorította a közgyámi állás iránt való érdeklődést. Már hetekkel ezelőtt, midőn köztudomású volt a h. polgármesteri állás üresedése, közbeszéd tárgyát képezte, ezen a városunkra fontos hely mikénti betöltése. A helyettes polgármesteri állásra városunk két köztiszteletben álló ügyvédje, Szokoly Ignácz és Teuffel Mihály aspirált. Lázas tevékenységet fejtettek ki a képviselők jelöltjük érdekében sőt egyesek valódi sisiphusi munkát is végeztek. Alakok, kiket mondhatni még alig láttunk a közgyűlési teremben, most megjelentek, hogy a tisztújításon résztvegyenek s szavazatukat érvényesíthessék. Mindkét jelölt mellett nagy párt foglalt állást s igy nem csoda, ha még a választási napon is bizonytalan volt, ki fog győzteskép az urnából kikerülni. Tanúságot tesz erre a választás eredménye, amenynyiben Szokoly Ignácz 110 beadott szavazat közül 56, Teuffel Mihály 50 szavavazatot nyert. A helyettes polgármesteri állásra tehát Szokoly Ignácz 6 szavazat többséggel lett megválasztva. Mi a magunk részéről az egész választás folyama alatt egyik jelölt mellett sem foglaltunk állást. Nem foglaltunk peuig azért* mivel mindkét jelöltben — megválasztásuk esetére — elég garanciát véltünk látni, hogy elvállalt kötelezettségűknek minden tekintetben meg fognak felelni. A mi óhajtásunk most az, hogy a megválasztott Szokoly Ignácz helyettes pol1 gármester első sorban feleljen meg az ő fontos hivatásának, másodsorban pedig melegen szivén hordja Pápa városának fejlesztését. FŐtörekvése az legyen, hogy a város ügye lépésről lépésre izmosodjék, fejlődjék és haladjon a korszellemmel. Ez a mi kívánságunk s azt hisszük városunk minden egyes polgáráé. Mi hiszszük és reméljük, hogy Szokoly Ignáczban I nem fogunk csalódniA közgyűlés lefolyását adjuk következőkben : A közgyűlésen Véghely Dezső alispán elnökölt, kit beléptekor zajosan megéljeneztek. Magnyitó beszédében örömmel üdvözli a szép számban megjelent képviselőket s midőn mély sajnálatát fejezi ki ifj. Martönfalvay Elek lemondása felett, a közgyűlést megnyitottnak mondja. A polgármesternek annak idején hozzá intézett jelentését tudomásul vette s a h. polgármesteri és közgyámi állás betöltését a jelen közgyűlés napirendjére tűzte ki. A kijelelő választmányhoz a h. polgármesteri állásra két pályázat érkezett be; és pedig Szokoly Ignáez és Teuffel Mihály pápai lakos ügyvédeké. Mielőtt az alispán a szavazást elrendelné, bizalmi férfiakul a közgyűlés megbízásából : Néger Ágoston, Lazányi Béla és Fischer Adolfot jelöli ki. A szavazást a törvény értelmében 10 képviselő kérvényezése folytán elrendeli és szavazatszedő bizottsági tagokul: Sült József elnöklete alatt Wéber Rezső és ifj. Kreisler Manó képviselőket kéri fel. A szavazás lefolytáig az ülést felfüggeszti. A szavazás megejtetvén, az alispán az ülést ujolag megnyitja és Sült József a szavazás ezedményérfíl tesz jelentést. Beadatott a hely. polgármesteri állásra összesen 110 szavazat. Ebből Szokoly 56 szavazatot, Teuffel 50 szavazatot kapott, 3 szavazati cédula üresen, 1 szavazat pedig helytelen jelöltre adatott be. Az alispán ennek folytán kijelenti, hogy Szokoly Ignácz (J szavazat többséggel hely. polgármesternek lett megválasztva. Következett a közgyámi állás betöltése. Az alispán jelenti, hogy a kijelölő választmányhoz a közgyámi állásra 3 pályázó jelentkezett, és pedig: Horvátth Károly, B o 11 k a Jenő és F o d o r István pápai lakosok. A szavazást elrendeli s az ülést addig I felfüggeszti. Sült képviselő a szavazás eredményéről I tesz jelentést. Beadatott a közgyámi állásra összesen lül szavazat. Horvátth 48, Bottka 32, és Fodor 21 szavazatot nyert. Az alispán jelenti, miszerint Horvátth Károly 1(> szavazat többséggel városi közgyámmá lett megválasztva. Felhívja Szokoly és Horvátth megválalasztott tisztviselőket a hivatalos eskü leté! telére, egyszersmind felhívja Néger képviseI lőt a hivatalos eskü felolvasására. Felszólitja továbbá Szokolyt, miszerint mindazon elfoglalt privát állásokról, melyek ; a törvény ertelmében ezen mostani állásával incompatibilisek, nyilatkozzék. Szokoly rövid szavakban mond köszönetet