Pápai Közlöny – II. évfolyam – 1892.

1892-12-04 / 63. szám

eddig elért vívmányok között első sorban Baross alkotásaiban találjuk. Voltak nagy embereink, jöttek-mentek, alkottak maradandó emlékeket magunknak és hazájuknak, elmúló vagy el nem inuló müveikkel, de Baross, a kötelesség szigorú embere az, ki kötelességét mindig ugy tudta teljesíteni, hogy minden egyes tényére az érdem hervadhatlan koszorúját heíyezte Kliő, s a magyar nemzet szivébe vésve Baross nevében azt az emléket, melyek az idők viharai soha rombadönteni nem bírnak. A munka a mai kor jelszava, a kötelesség teljesítés elengedhetlen kelléke. Ez az, mit mi is programmunkba vettünk, mit mi is zászlóinkra felirtunk. Munkára fel, mert csak a munka, a fáradhatlan munka az, melynek teljesítésével építhetjük fel hazánk nagyságának alapját, a közvagyonosodásban kitűzött nagy czólunkat. Vagyonosság szükséges. A szegénység nem haladhat szellemileg sem, a szegénység magában is nagy impulzusa a bűnnek. A munka tisztesség. Nincs a munkának egy faja sem, mely megszégyenítő volna. A köteiesseg hű teljesítésevei végzett munka kell, hogy közvagyona, közkincse legyen társadalmunk összes rétegeinek, minden osztályának, Mi, a mint a polgári becsületet nem engedjük lefoglaltatni kizárólag a társadalom egy osztályának, ugy a munkát s a kötelesség teljesítésének édes érdemét is közkincsnek tekintjük. A kasztok sorompói le vannak rombolva, lerombolta azt a nemzeti lelkesedés égbeható hangja, uj sorompókat felállítani nem engedünk azon kívül, mely a szabadság, testvériség és egyenlőség elvével a kötelesség teljesítésben épített oly kasztot, melyben minden magyar polgárnak kell, hogy helye legyen. De mi még magával a munkával sem elégszünk meg. Ne legyünk oldott kéve, mely szót hull, mert csak az együttes munkásság hozhatja meg az el nem muló sikert. A mit egy meg nem bir, alkossa meg azt száz. Társuljunk! A szövetkezetek eszméjében keressük azon emeltyűt, mely minden munkásságunkra ráhelyezi a koszorút. Szövetkezetek a kereskedelem szövetkezetek az ipar, szövetkezetek a íöldmivelés, szövetkezetek a kultura terén adják a haladást! Egy vesszőt széttörni könnyű, <fe ha tiz vagy száz van egy befűzve, nem lesz prő, mely azt összetörni birja. És ha mi a munkának megtestüléBét Baross Gáborban látjuk, ha Baross Gábor az, kiről midőn elmondjuk, hogy kötelességét teljesítette, azt hisszük nem maradunk magunkban, hanem viszhangra talál szavunk társadalmunk szivében is, ha ujolag felhívjuk figyelmét, hogy adakozásával tegye lehetővé, miszerint annak, ki életében is érez volt, minél mo numentálisabb érezszobrot állithasson a nemzet. A győri ipar- ós kereskedelmi kamara által egyesek számára megküldött gyűjtő-iveken csendben történik az adakozás ós hisszük, hogy ha az ezekben gyűjtött összegekéi tudomásunk volna, már eddig is szép összeget tüntethetnénk ki a Pápa város áldozatkészségének jellemzéséül. A difteritis. Városunk és vidékén a roncsoló toroklob oly nagy mérvben szedi áldozatait, liogy nem tudjuk eléggé a családok figyelmét az óvintézkedések megtételére ezennel felhívni. A difteritis kezdeti tünetei, mint a hő emelkedés, a bágyadtság, a hányási inger, vagy a maga a hányás a difteritis fertőzésére nem irányadók, annak jelenlétét még nem határozzák meg, mert ugyanily tünetekkel jelentkeznek más gyermekbetegségek is, mint a kanyaró, a vörheny, agyhártyaiob, sőt a közönséges gyomorhurut is idézhet ülő hasonló tüneteket gyermekeknél. Azért tehát a difteritis megállapítására egyetlen biztos ismertető jel csak a szájüregben fellépő és látható elváltozások lehetnek. A gyermek, a ki még este látszólag egészséges és vig kedélyű volt, nagy fokú hőséggel ébred, többször kér vizet, nyugtalan, hányási inger gyötri vagy beáll a hányás és kihányja a gyomornyálkával vagy epével kevert, meg nem emésztett ételmaradékot. Nyelési nehézség még nem állott be ; a nyelés nem is fájdalmas, a beszélni még nem tudó gyermek nem panaszkodhatván, részvétlenül bágyadtan fekszik. A gondos anya feladata ilyenkor az,ouuial a gyereuek szájába tekintem mely esetben a mandulákat élénk vörösöknek, a nyelvcsapot duzzadt, dagadtnak fogja látni, sőt ezeken esetleg már iehér pontocskákat is találhat. Igy az anya a betegség fészkét már is megtalálva, nem fog késni a gyermek orvoslásával. Szomorú következményei vannak azonban, ha az anya, látva a hányadékot,, Önmagát és hozátartozóit azzal iparkodik vigasztalni, hogy úgymond „a gyermekem csak gyomrát rontotta el, hisz látjátok a meg nem emésztett ételmaradékot. Ily anyák természetesen nem is gondolnak arra, hogy a gyermek szájüregét megvizsgálják, azt hiszik, hogy önmaguk is elháríthatják az előttük csekélynek tetsző bajt, mindenféle háziszert használnak, belsőleg ezerjófiit, heát, külsőleg boros vagy eczetes borogatást a gyomorra, könnyű hashajtókat alkalmaznak, de végre is ezek nem hozván meg a várt eredményt, maga az anya fordul az orvoshoz tanácsért. Ezen anyák mindig azt izenik az orvosnak, hogy jöjjön rögtön mert gyermekük hirtelen nagyon beteg lett, az eddig történtekről az orvosnak senki sem tesz említést. Az orvos mihelyt megérkezett, a szájüreget tekinti meg, abban már nagymérvű roncsolást látva, nem igen palástolhatja, nyugtalanságát, az anya figyelmét ez nera kerüli ki, lelkét aggályok kezdik dúlni, könyörögve fordul most az orvoshoz segítségért, ki azonban, sajnos legtöbb esetben hallgat, mert tudja azt, hogy az ilyen kezdet legtöbbnyire szomorú véget ér. Hány esetben oka az anya saját gyermeke halálának tapasztalatlanságánál és tudatlan hanyagságánál fogva. Minthogy a difteritis sohasem lép fel hirtelen, nem lehet eléggé az anyák szivére kötni, hogy az esetre, ha gyermekükön hőemelkedés, hányinger vagy bágyadtság, nátha tüneteit veszi észre ha nagyobb gyermekek főfájásról vagy torokfájásról panaszkodnak, haladéktalanul és alaposan vegyék szemügyre a száj üreget. A szájüregben egyes helyek, élén* kebb vörös volta vagy duzzadása a nyelvcsapon vagy a mandulákon netán látható sárgásfehér pontocskák azonban nem jelentik minden esetben a legkedvezőtlenebb állapotot a gyermekre nézve, ez csak kezdetleges, legkisebb foka a difteritisnek; s gyors orvosi segélyre néhány nap alatt teljesen megjavulhat; elhanyagolása esetén azonban ép o.

ly rövid idő alatt a difteritis legsúlyosabb alakjához vezethet s ez által a gyermek halálát előidézheti. ZEZ aiczclat Mulatság az önképső körben. Fölolvasással kezdődött, szavalattal folytatódott és tánczczal végződött. Ebben kuli'•iDÍnálódott azon élvezetes est, melyet a kereskedelmi ifjúság önképző köre ruár hetek óta hirdetett a helyi íapok hasábjain. Megvallva, hogy az eddig elért sikerek elég garantiát nyújtottak arra, hogy az ily estélyek a közönség részéről méltassanak, de ugy látszik hogy .Nichts dauert ewig der sehőnste . . . .* Eltekintve a felolvasást, mely valóban a felolvasó szakképzettségére vall, az estélyrŐi magáról vajmi kevés jót lehet irni. A felolvasás után egy ösmeretlen geniíí lépett a pódiumra, kiben lehet, hogy tehetség van, de neküuk csak arról a jó tulajdonságáról mutatta be magát, hogy mindkét zsebében pénzt csörgetett. (Ez a mai világban a legjobb tulajdonság.) A szavallatából azt is kivettük, hogy „a méter rendszernek" áldozatkész lovagja (No még ez is csak dicséretére válhatik) de a szavallati képessége hadi lábon állott a hagyományos lámpalázzal. (Ez sem vehető tőle rosz néven). Ne csüggedjen el azért, hisz ami ma nem sikerült, sikerül az majd máskor. (Alkalmat majd ad a kör*) A szavallat után asztalhoz ültek, eltekintve azokat, kik „Unter der Würde* tartották a plebs-sel együtt maradni, (Ez nálunk már be vett szokás) és folyt a discursus Foszák zenéje mellett. Ezen asztalokhoz való Összeülós a közvetítő szerep a leendő tánczmulatsághoz. A tánc?. nincs ugyan officiel bemondva, de ha a fiatalság kedvet kap, (Mikor nem kap ?) ugy az asztaloknak „Auseinandert" komandirozuak a tánczoló pároknak pedig „Herstellt'-re fújnak. Daczára hogy már a „herstellt" előtt „kóldo jelek" voltak a levegőben (tüntetés, reminiscentiák, kávés polémia s. t. b.) a fiatalság bevárta a választmány határozatát és 10 óra 1 perczkor (legkorábbi ós legközelebbi indulás) megkezdődött a táncz. (Jobban mondva a tánezosok válogatása).