Pápai Közlöny – II. évfolyam – 1892.

1892-11-27 / 62. szám

Sajnos, a kivétel nagyon is kivétel. A legtöbb müveit családapa urat akar fiából nevelni s a legnagyobb anyagi áldozattal kényszeríti fiát a müveit pályára. Vagyonának jelentékeny részét a taníttatásra költi s a legtöbb esetben mi az eredmény ? Az apa vagyoni tönkremenése s a fiúnak szégyenletes megfeneklése apálya közepén. A fényes tehetség, vas szorgalom, buzgóság, kitartás ezek azok a vajmi ritka tulajdonságok, a melyek szükségesek arra, hogy valaki müveit pályán a közönségesen felülemelkedjék. S csodálatos rövidlátása a mi társadalmunknak ; nem kell neki az a pálya, amelyen kevés anyagi áldozattal s csekélyebb műveltségi előfeltételekkel szinte csillogó sikereket képes felmutatni ; mig ellenben kapva kap az olyan pálya után, amelyen csak tengődik egész életén át. Ezt a beteges társadalmi tünetet pedig nem lehet egyébbnek betudni, mint annak az általános kórságnak, amelynek, „a hiúság konkurenciája" a neve. Ennek áldoz a müveit és kevésbé müveit közép osztály s ennek is esik áldozatul. A „tekintetes" óimért feláldozza saját anyagi jólétét s mig iparos polgártársa becsületes két keze munkájával biztos exister.ciát teremt magának; azalatt ő bújósdit játszik a finánciális egyensúllyal s nem ritkán görbe útra kénytelen fordulni, hogy tekintélyét kireperáíhassa. Vájjon mikor konstatálhatjuk hát, hogy a müveit osztály elfoglalta a tért a müveit iparosok részére. liossutli levele £r«'f üreith Bélához. Turin 22 Yindei Milte Október 15. 1892. Kedves gróf Kreith ! Az elintézett és el nem intézett levelek halmaza összekeveredtek asztalomon, tartok tőle, hogy e miatt válaszim október 3-iki becses levelére késő érkezik, de az hogy 48-49-iki szabadság harcz Országos muzeumnak ép azért mert „országos" helye csakis a főváros lehet, előttem annyira világos dolog miként reméllem, hogy az én véleményemre sem volt szükség miszerint a kérdés ily értelemben döntessék el. Sok mindent centralizálnak a fővárosban, a mit centralizálni nem kellene, de hogy „Országos Museum" valahová a vidékre utasitta ssék azt én képtelen eszmének tartom. Óhajtanám hogy szabadság harezunk minden nevezetes eseményes emlékkel legyen a történet szinhelyén megörökítve, megannyi oltáraik a hazafiság religiójának. De a museumba való tárgyaknak egy helyen kellene össze gyűjtve tartatni ; mert az eldarabolás csökkentené történeti becsüket s a közérzületre hatásukat; s mert egy helyre tartom össze gyűjtendőknek, az hogy azon hely csak is a főváros lehet, előttem annyira természetesnek látszik miként megvallom csodálkozom, hogy az csak vitatás alá is jöhetett. Engedje, gróf u* mogujitanora köszönetemet becses látogatásáért mely mindig kedves emlékeim közé fog tartozni s nagyra becsülésemet a fáradhatlan buzgalomért, s eléggé nem méltányolható áldozat készségként, melyet Ön a 48-49-iki korszak történelmét felvilágosító adatok kifürkészésére s összegyűjtésére, és e ténye zőkre való visszaemlékezés ébren tartására szentelni meg nem szűnik ; oly hazafiúi igyekezet ez ; mely ami nagy erőfeszítés iránti érdeklődés é.Iesztésével, hatályosan közre hozhat arra, hogy a múltnak kegyeletes emlékezetes csirája legyen a jövendőnek. Fogadja gróf ur tiszteletes kijelentése mellett őszintén barátságos üdvözletemet. KOSSUTH LAJOS 3SZ arczclat A városház nagytermében. Szerdán délután 2 órára hivta össze Körmendy Béla korcsolya egyleti elnök a városháza nagytermébe az egyleti tagokat az évi közgyűlés megtartására. Nem nagy számmal gyülekeztek a korcsolya sport hivői, hiányoztak a Sarolták, Olgák, Margitok és Erzsikék, (Be kár ! Miért ?) de azért a valódi Jaques Haine-k, a fiatalság férfi gárdája teljes számban hallgatott a trombita szóra s megjelent. Midőn beléptem a tanácsterembe, őszintén mondva, egy becsület bíróság konferenciát véltem inkább összeülve látni, mint egy korcsolya egyleti közgyűlést. Megszámláltam Őket, kilenczen voltak együtt mindnyájan jégre készülő temperamentummal. Körmendy Béla elnökölt. No Dani bácsi nem ártott volna eljönni erre a gyűlésre — elsajátítani egy kevés parlamenti vezető képességet. Nyugodtan tárgyalt, ügyesen replikáz s a mi fődolog az elnöki rendreutasitásokat „mesterieden* végzi. Eddigelé csak arról voltam meggyőződve, hogy kítüuő tánezos, kedvelt társalgó, ügyes agarász s tartalékos hadnagy most azonban ezek a jó tulajdonságok mind elenyészők, ezen ujabbb felfedezett parlamentáris viselkedéséhez képest. Mellette foglalt helyet Hanauer Zoltán, ki az alelnöki tisztet viseli az egyletben (Helyettes tömeggondnok.) Komoly ember, megbízik mindenben amit Körmendy kollegája (Castor és Pollux) proponál. Ritkán szólal fel, s ezt is akkor, midőn ujonnani megválasztását köszönettel veszi tudomásul. A hallgatag Moltke szerepét játsza. Battenberg Lajos az egylet titkára. (Jobb szeretne postatakarékpénztári titkár lenni. Ugy-ePJ Egész ellentéte az alelnöknek. Porcé szerepe a közbeszólás. (Talán csak nem Károlyi Gábor gróftól anektálta.) Krancsdk József igen használható tagja az egyletnek. Az egylet administrativ ügyeivel ugyan keveset törődik, de annál nagyobb szerepet játszik a mulatságok rendezésénél. A pincze kulcsait egész nyugodtan reá tehet, bizni. (Csakhogy kevés van a pinezóbe.) Máskülönben is a régi gárdából való jó tánezos. Méyer István rendes körülmények között postatiszt, ez esetben azonban elnöki tisztet viselt addig, mig a tisztikar újból lett megválasztva. Pech ! egyszer volt elnök akkor is csak 5 perczig tartott a dicsőség. Kiss Tivadar keveset beszél de annál többet tesz az egylet érdekében. (Jól korcsolyázik). Pakrócz Kálmán az egylet Herkulese. Ha a jégpályán a hölgyek elsiklanak, s ha szűkség kívánja hármat is lábra állit egyszerre. (Nem rosz gusztusa van.) Máskülönben az egylet pályafelügyelője, (Erre büszke is). Vaszary Béla főhadnagyot m'nt „schneidig" lovast ösmerem, azt hiszem, hogy a jégpályán is otthon érzi magát. (Beszélni nem beszólt, szónoki képességét nem Ítélhettem meg-) , , Ghyczy Géza hadnagy a főhadnagy urnák sekundált a helyeslésben. Most még a gyűlés egyes pontjairól kellene referálnom, de ez tán felesleges, hisz elég tudnu.ik, hogv lesz korcsolyabál. Máskor majd bővebben ha a választmányba beválasztott hölgyek is résztvesznek Pápai szokások. Szokás Pápán asszonyoknak udvarolni, de nem szokás a következményekért felelősséget vállalni. Szokás Pápán a kaszinóba ebéd után feljárni, de nem szokás ott fekete kávét inni. Szokás Pápán a pinczárrul magát kiszolgáltatni, de nem szokás annak borra valót adni. Szokás Pápán kaszir frajIákat tartani, de nem szokás őket a kasszában látni. Szokás Pápán a biliárd asztalon lyukat szakítani, de nem szokás a kávésnak azt megfizetni. Szokás Pápán a kaszinóban kibiczeini, de nem szokás a kibicz szabályokat szem előtt tartani. Szokás Pápán friseurnoket tartani, de nem szokás azok pletykáit meghallgatni. Szokás Pápán többrendbeli hírlapokat megrendelni, de nem szokás a hátrálékos előfizetési dijakat beküldeni. Szokás Pápán légyből elefántot csinálni, de nem szokás az elefántot legyezni. Szokás Pápán más szemeiben a szálkát meglátni, de nem szokás enmaguknál a gerendát észrevenni. Szokás Pápán egymást nyilvánosan megsérteni, de nem szokás a sértést vérrel lemosni. Szokás Pápán szép lakást tartani, da nem szokás a házbéit pontosan fizetni. — A dohánygyár felépítését mint értesülünk jövő év tavaszán megkezdik. Az ehhez szükséges telket Pápa városa — Esterházy Móricz gróftól, a svájezi rét dűlőben, az indóházhoz vezető nton 6400 D ölnyi kiterjedésben, — nevezetesen, hogy négyszög alakot képezzen 100 futó öl hosszuságbau és 60 futó öl szélességben — megvette. A vételár 2000 frtban lett megállapítva. Ezen eseményt örömmel közöljük annál is inkább, minthogy a város evvel csak azt bizonyítja, hogy a tettek terére akar lépni — valahára. — Sörgyár Pápán. Mint biztos kutforráöból vesszük, Pápán a régi sörház telken Baltazzi Arisztid egy a kor igényeinek megfelelő sörgyárat szándékozik felállítani. Az építkezést már a tavasszal megkezdi, s igy kilátásunk ^an, hogy jövő évben már pápai sört fognnk fogyasztani. — SVIeghivó. A pápai keresk. ifjúság önképzőköre folyó hó 27-én azaz ma este saját helyiségében felolvasással ós szavalattal egybekötött zeneestélyt rendez és erre a kör tagjait valamint azok ismerőseit ez uton meghívja. A felolvasást ez alkalommal Barabás Jenő főiskolai tanár ur, a szavaaltot Poilák Sándor ur fogja tartani, Az elnökség.