Pápai Közlöny – II. évfolyam – 1892.
1892-10-09 / 55. szám
Mellyel a vértanuk a szabadság zászlójához ragaszkodó hüségöket tanúsították. Nyugodjatok csendesen hős fiai a magyar nemzetnek. A magyar géniusz őrködik sirhalmatok felett. Megyei közgyűlés, — Saját tudósítónktól. — Veszprém, 1892. okt. 3. Veszprém vármegye törvényhatósága ma tartotta őszi rendes közgyűlését. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul, hogy gróf Esterházy Móric főispánt betegsége gátolta a megjelenésben és mélyen érzett részvétének táviratilag adott kifejezést. Ezután Fodor Gyula és id. P u r g 1 y Sándor m. biz. tagok indítványára táviratilag üdvözölte a közgyűlés Kossuth Lajost születése 90-ik évfordulója alkalmából és az e tárgyban benyújtott indítványt, mely minden politikai színezettől ment volfc, a bizottsági tagok szintén egyhangúlag tették magukévá ós elhatározták, hogy mindkét sürgöny tartalmát jzkvileg megörökítik. Örömmel vette tudomásul a törvényhatóság Lukács Bélának kereskedelmi miniszterré történt kinevezését ós elhatározta, hogy ez alkalomból feliratilag üdvözli. ABalaton tavának tudományos átkutatására 1000 frt lett megszavazva ós az 1893. és 1894. évi útadó költségvetés tárgyalása során, melyen Barthalos, Szabó és Krisztinkovich m. biz. tagok véttek éiénkebbrészt, 8 százalék útadó állapíttatott meg. A Veszprém-dombovári vasút engedélyezései az iránt folyamodtak, hogy a vármegye hozzájárulását, melynek határideje október 1-én lejárt, hosszabbítsa meg. Kemény Pál lejártnak tekinti a határidőt ós azt szeretné, hogy a megye maga vegye át a vasútépítést. Szabó Imre félévi halasztást indítványoz, Fenyvessy Ferencz a méltányosság szempontjából egy évre indítványozva a megye hozzájárulási határidejét, A megyegyülós Fenyvessy indítványát fogadta el. Több napirenden levő kisebb jelentőségű ügy tárgyalása után a vármegye Zircz ós Enyiug székhelyei törvényhatósági állatorvosi állomásokat szervezett s ez által lehetővé tette, hogy az állategészségügyi szolgálatra lehetőleg kellő számú szakközeg álljon rendelkezésre. A pápai főiskola áthelyezése Komáromba. A dunántuli ev. ref. egyházkerület tagjai — komáromi jelentós szerint — okt. 6-án népes ós látogatott értekezletet tartottak a kollégium épülefceben. A konfereuezia összehívása azon czélból történt, hogy a pápai ev. ref. főiskolának Komáromba történendő áthelyezése tárgyában intézkedjék. Az óitekezletre hivatalosak voltak az összes ev. reí. egyházkerületek küldöttei, valamint a komáromi más hitfelekezetek tagjai is. Az értekezlet elnökéül Konkolyt Thege Miklóst, jegyzővé Konkolyi Th. Béla főgondnokot választotta meg. Az értekezletet Konkolyi Th. Miklós elnök, hosszabb beszéddel nyitotta meg, mely után kérte az értekezletet, hogy határozzon a pápai főiskolának Komáramba történendő áthelyezése tárgyában. Az első felszólaló Beöthy Zsigmond volt, ki hosszabb beszéd kíséretében azon indítványt terjesztette elő, hogy küldjön ki az értekezlet egy bizottságot azon utasítással, hogy a pápai főiskolának Komáromba történendő áthelyezése tárgyában készítsen egy tervet, mely szerint az áthelyezést mily módon lehetne eszközölni. Az indítványhoz Czike esperes, Pulay, Pap, Tuba ós többen szólaltak fel, mely után Beöthy indítványát az értekezlet egyhangúlag elfogadta, azon módosítással, hogy a pápai főiskolának áthelyezését minden körülmények tekintetbe vétele mellett fogja keresztülvinni. Ezek után Tátray polgármester szólalt fel t hogy a főiskolának Komáromba történendő áthelyezése esetén a város ezer forint segítséget fog évenkint adui, ós ő uiaga részéről is ezer forint alapítványt létesít a főiskola javára. A polgármester ur jelentése nagy lelkesedést idézett elő. Fokozta a lelkesedést Konkoly Th. Béla főgondnok azon kijelentése is, hogy ö szintén ezer forintos alapítványt tesz. Ezek után az értekezlet a bizottság tagjait s annak elnökéül Konkoly Th. Miklóst és jegyzőjéül Konkoly Th, Bela főgondnokot választotta meg. * Ezen tudósítással szemben biztos kutforrásból értesülünk, hogy az itteni ref. főiskola intéző factorai ezen áthelyezés ellon a legszilárdabb állást foglalnak el, és reméljük, hogy ez sikerülni is fog nekik. No még csak ez hiányzana Pápa városának ! A gjöi-i Kisíafuil)-üunep. — Kisfaludy Károly szobrának leleplezése. — Október 2-án. % Kisfaludy Károly szobrát ma leplezték le fényes ünnepségek között. A helyi bizottságok mindent elkövettek, hogy az ünnep fényes legyen s méltó azon nemes kegyelethez, mely Győr város és vármegye lelkét megüli: szobrot állítván halhatatlan fiának. Az egész város gazdagon íel volt lobogózva. A vármegyeház dísztermében Laszberg Rudolf gróf győrmegyei főispán foglalt helyet, mint a szoborbizottság elnöke. Laszberg mellett jobbján Zalka János dr. győri megyéspüspök, balján Vörösmarthy Béla kir. táblai elnök foglalt helyet. Zalka mellett Beöthy Zsolt és P. Tewrewk Emil (mint a Kisfaiudy-társaság kiküldöttei) Károlyi Antal dr. vasmegyei alispán, a Berzsenyi-szoborbizottság elnöke Karsay Táudor <jv. szuperitendens, Holdházy ez. püspök, Berha János dr., mester-kanonok, egyházi és világi kitűnőségek ültek ; ott voltak a pápai reform, főiskolának, Pápa városának és a szomszédos városoknak küldöttei. A soproni irodalmi és művészeti kört Kárpáty Károly dr. elnök képviselte. A zsúfolásig megtelt terembe a főispán kevéssel 11 óra után lépett, vele a Kisfaludytársaság tagjai ós a szobrász : Mátray Lajos György, A belépőket zugó éljenzés fogadta. A „Győri ének- ós zeneegyesület" dala után Laszberg gróf foispáu üdvözölte a vendégeket röviden jelezve a szoborállitás históriáját, a diszgyülóst megnyitottnak nyilvánította. 1 Ekkor Beöthy Zsolt állott fel s gy önyörü, magvas beszédben emlékezett Kisfaludy Károlyról. Azt fejtegette, miért nevezik k — a Kisfaludysták — magukat büszkén a »Kisfaudy fiainakHasonlata, melyben Szent-Benedekkel s hü papjaival veit egybe a köl'ő Kisfaludyt és ennek követőit, a költőket, meg~ kapó volt. Lelkes éljenzés hangzott fel szavaira. A szép oráczió vége felé járt Beöthy, akkor lépett be a vármegyeház nagytermébe: Jókai Mór; dörgő, zugó éljenzés reszkettette meg a dísztermet, mindenki csak Jókait akarta látni, ki meghatva köszönte a figyelmei, s Laszberggel szemben foglalt helyet. Vele jött Rákosi Jenő, kezébea az Akadémiai koszorújával. Laszberg gróf záróbeszóde után a megyeház- utczán, Széchenyi-téren, Kazinczy-utezán, Karmelita-tóreu vonult a menet az egyesületek, intézetek zászlainak erdeje alatt a színházzal szembm levő sétatérre, melyek a költő nevét a „ Kisfaludy-tér* nevet fogja vídelni. A .GyŐri ének- és zeneegyes ölet" dala után Francsics Norbert Győrváros orsz. kép* képviselője lépett a tribünre ós elmondotta az ünneplő beszédet, mely Bok szembea könyet fakasztott. A beszéd vége felé lehullott a lepel; a közönség, zugó óljenzós&el, kaiap ós kendöiengetéssel jelezte azt az óriási tetszést, melyet nála a szobormű kivívott. A zugó éljenzés elcsitulása után Francsics imigy végzi ünnepi szónoklatát: „Ki életedben annyiszor csalódtál, Benőnéd sohasem csalódott nemzeted; s mert karddal, lanttal Hazádnak szolgáltál, örökké le* gyen áldott szép neved l* Francsics után — bár programmon kívül — a nemzet koszorús költője Jókai Mór állóit íel ülőhelyéből a rövid kegyeletes szavakban emlékezett meg Kisfaludy Károlyról. tizávay Gyula szép ünnepi ódáját szavalta diszmagyarban. A szavalat közupett fel-felharsant a tetszés zaja. Laszberg gróf a szoborbizottság elnöke átadta erre a szobrot Zechmeister Károly kir. tanácsosnak, a város polgármesternek, ki szép beszédben igérte meg a szobor hiv őrizésót. Délután 2 órakor a vigadó nagytermében bankett volt. Az első felköszöntőt i Laszberg Rudolf gróf főispán, a szoborbizottság elnöke mondotta a király 0 felségére, Zechmeister Károly kir. tanácsos polgármester, hosszabb, költői hasonlatokban gazdag beszéddel Győr város vendégeire ; Ponori Thewrewk Emil ifjúságára vetve visszapillantast, megérinti, hogy ő itt Győrött irta harmiuczkilencz évvel ezelőtt első versét. Érez és ko nem örökítik a költő nevét, de igenis örök életű az a költő, igy Jókai iá, ki a nép szivébe ült kitörölhetlenül. Folytatva szellemtől sziporkázó felszólalását, a Kisfaludy-társaság nevében Győr várost és Győr vármegyét élteti. Fischer Sáiidor dr. megyei főjegyző az Akadémia képviselőire, Jókaira ós Rákosi Jenőre üriti poharát. Ruschek Antal győrszigeti plébános a Kisfaludyemlóklap szerkesztője reflektálva Beöthy Zsolt délelőtti beszédére a Kisfaludy és Petőfi-társaságot, Jókai Mórt, a „Soproni irodalmi ós művészeti kört" köszönti fel. Jókai Mór — általános figyelem ós érdeklődós közepett kelt fel — s mondotta pohárköszöntőjét, mely vagy öt perczig bilincselte le a diszes közönség figyelmét. Fiatal korában a szabadelvüség, hazaszeretet ós közművelődés háromságára tanították őt. Akkor keresték e hármas tudomány találkozási pontjait, — most a szótagozó pontokat kutatjiiK. A vele egy táborban küzdő Francsics Norbertre, Győr orsz. képviselőjére, valamint a Szt.-Benedek-rend tagjaira mondott tósztot. „Mert — ugy mond Jókai — hive vagyok apáim vallásának, tisztelem a mások vallását, meggyőződégót, sőt a vallási túlbuzgóságot többre becsülöm a hitetlenségnél." Van nekünk egy közös dogmánk és ez a hazaszeretet; ebben találkozunk valamennyien. Ismételten élteti Francsics Norbertet, ki meghatva mondott köszönetet. — Fenyvessy Ferencz dr. a képzőművészeti társulat nevében élteti a szobrászt: Mátray Lajost, Szávay Gyulát az ünnepi óda Íróját ós Ruschek Antal plébánost.
