Pápai Közlöny – II. évfolyam – 1892.

1892-08-28 / 49. szám

képességét — és gyakrau jogát is. (Emlékezzünk csak vissza a mi legutóbbi bukásunkra, de j ó 1 visszaemlékezzünk !) De van ezenkívül az ellenzék tétlenségének egy más indoka is, — s ez magában hordja a gyógyszert is. Értjük a z ellenzék szervezetlenségét. Tannak ellenzéki emberek — majd mindenki az, — de szervezett ellenzéki párt nincs a megyében, hacsak a vásárhelyi kerületét nem tekintjük annak. Már pedig szervezet nélkül csak oly kevéssé tud érvényesülni a jól szervezett hatalmi párt ellen, mint sikertelenül küzd a vezér nélküli fegyelmezetlen csapat, bár légyen minden embere a legnagyobb hős, a jól fegyelmezett sereg ellen. Yolt alkalmunk e helyen még márczíusban felhívni a párthíveket, hogy „P á r t k ő r t

K alakítsunk, irtunk ós tettünk, a mi tőlünk kitellett ós — — egy 15 tagu értekezleten, melyen volt alkalmunk több vezérlő férfiúnak valódi nemes gondolkozását is kiismerni, — vájjon mit láttunk ? Két nagytorku megtagadta a pártkörbe való azonnali belépését, hanera azt megígérték, hogy „ha lesz belfle valami, akkor mi is társak leszünk". Azóta a pártkör vajúdik és vájjon fog-e létesülni valaha, ha ilyen eljárást kell elmondanunk ? Ez azonban csak Pápára vonatkozik. Yidéken még rosszabb, mert ahány ember, annyifelé huz. X. nem akarja Y-t pártelnöknek, Z. öregnek mondja magát. W. pedig „már ugyís eleget tett, most tegyen más !" Pedig milyen könnyen lehetne szervezni a pártot. Yan független sajtója, mely a sunyilap dugdosott „támogatásával" ellentótben egy garast sem kér a párttól, a melyben minden független szavú ember szavának mindenkor van helye, vannak lolkes közkatonái, vezérei és a mi a legfőbb : eszméi, melyek iránt, rajongást kelteni (jó szót használtunk) csak gyerekjáték. Meg is történne minden a mi kívánságaink szerint, de mikor mi olyan édesdeden tudunk aludni, hogy akár tárogatóval fujhatnának a fülünkbe. Ez ós csupán ez a mi gyöngeségünk, a melyet el kell árulnunk a gyógyítás kedvéért. Eleget kifejtettük e helyen számtalanszor, hogy mily okok követelik kényszerixőleg, hogy a megyei és városi ellenzéki pártok szervezkedjenek. Kell, hogy legyen oly szervezet, mely megtud biikózri a hatalom óriási segédeszközeivel, törvénytelen elnyomási rendszerével. Kizárólag a megfelelő és idejekorán eszközölt szervezés volt mindenkor a mi legbuk tatónk. Ez általános érvényű okok mellett parancsolólag kívánja megyénkben a szervezést a fentebb ecsetelt önérzethiány, mely ellen legjobb óvszer egy tömör párí; alakulása és fellépése. A ki érzi maga mögött o párt támogatását, az nem fog többé megalkudni a lelkiismeretével s a hatalmi tényezőkkel, az ellenzék el fogja foglalni az őt megillető helyet a megyei, városi gyülóstermekben is. Félreértések kikerülése végett jónak látjuk ismételni, milyennek képzeljük mi az ellenzéki működést: Nem akarunk mi a megyei és városi ügyekben fakcziózus ellenzéket, nem akarjuk a gyülóstermeket ádáz pártíusák színhelyévé tenni. De igenis akarjuk, óhajtjuk, hogy megszűnjék végre az a szégyenletes mód, melylyel megyénk ügyei a közgyűléseken elintéztetnek, ne suhanjanak el észrevétel nélkül a legfontosabb tárgyak felett — ne sülyesszók a közgyűlést nevetséges formalitássá. A gyüléstermekbe és bizottságokba tartsa bevonulását a józan kritika, legyen ellenzék, mely gondoskodik róla, hogy a fontos ügyek meg is beszéltessenek, —mely őrködjék felette, hogy annak a tudatában, miként ugy sincs ki eilenmondjon, ne járhassanak el önkényes módon. Kell, hogy legyen egy párt, mely lerántsa a leplet a visszaélésekről, melyekről mindenki tud, mindenki beszél — mindenütt, csrk ott nem, a hol helyén volna, a hol a bajt orvosolni kellene. A közgyűléseken manapság minden csupa megelégedés és csupa helyeslés, csupa helyeslés és csupa megelégedés, kinek mi kifogása volna, azt akár egy esernyőt a tennen kivül hagyja. Nem künn hagyni, de bevinni, feltárni : legyen a jelszó s ezt csakaz ellenzék vasiíhatja meg! Fea*jg}i§ko$sag Takácsiu. Kégi nóta, a mely mindig uj marad : a szerelem sok nemes és sok aljas tettnek indító oka. — Hősök csatákat nyertek, — költők halhatatlan műveket szerzettek, — viszont gouosz lelkek a legnagyobb bűnök elkövetésére vetemedtek, — a szerelem hatása alatt. Az „emberi — állat — pár", vagy inkább az emberi barom pár mintaképei, gyilkosság bűntettével vadolt Takács /Sándor és Farkas Lidi takácsi lakosok. Takács Sándor és Farkas Lidi férj. Cseh Miklósué emberi barmok, — barmok módiára élvezték tiltott szerelmüket. Minthogy azonbau ezen élvezeteknek tel"* jes gyönyörrel /aló élvezeténél u jo'íba i állot^ Farkas Lidi törvényes férje Cseh Miklós, — elhatározták, hogy a felesleges férjnek élete gyertyáját ki fogják oltani. A. feleség, a ki már férjét három gyermekkel ajándékozta meg, szövetkezik túlságos állati ösztöneit kielégíteni képes szeretőjével férjének meggyilkolására. A mit sok bűnről tanúskodó setét éjszakán elhatároztak : megcselekedték f. hó 21-én éjjel. — Cőoh Miklós takácsi földműves a napi munkától elfaradtan nyugodtan aludt, midőn felesége bebocsájtolta éjjeli 1 órakur Takács Sándort az udvarba. Takács Sándor ez alkalommal egy baltát is hozott vele s előbb megpihenvén Lidii asszony bűnös kebelén, megkérdezte a hűtlen asszonytól: „Bánod e, ha férjedet agyonvágom?" —„Nem bánom" volt a szerelem hevének mámorában fetrengő asszonyi állatnak válasza s Takács Sándor lélekzetét viszszafojtva közeledett a megcsalt férjhez Cseh Miklóshoz ós a mélyen alvót a baltával fejbe sújtotta. — A csapás azonban nem volt elbódító, mert még Cseh Miklósnak volt annyi ereje, hogy fekvőhelyéből felugorha?sék, ekkor iszonyú dulakodás kezdődött a szerető és férj között, mely dulakodás közben a férj mintegy öt fejszecsapást szenvedeti; fején, — de a férj is egy felragadott darab fával veszélyesen vei, az egyesületbe járni szabad volt ugyan— de bocsánat a kifejezésért, a kémkedés mindenkinek szájkosarat ton szájára. Igy íartott ez a nyomorúság 1854*ig — midőn a kör ujraalakult, rendezkedett s bár a 60-iki év politikai fordulatai némi reményig el kecsegtettek, a 48-iki egyesfllésszülte állapotokat visszateremteni nem lehetett, mert a mennyire kedvezett a felvirágzásának a viszonyok jobbra fordulása —anynyiri Hátráltatták a kör felvirágzását a szétszakadó törekvések. A két c.-nak egyesülés után egy harmadikká kellett alakulnia — maíyen az alkotó elemek áthatottak egymásra, de a létrejött nem, másként az egye.sült Casmót képzelni sem lehet. Az újjáalakulás után azonban sem polgári, sem uri casinó nem lóvén, természetesen külön kesd várni a két elem, a körben fölérendeltség s alárendeltség tünetei mutatkoznak és midőn a kor a Zichy-házból hosszú vándorlás után a Be r müller házban telepedett meg 1865-ben, ha nem is mindjárt, mégis megindult a szakadás. A Zichy házban a polgári casino tagjai legalább is egyenlő jogú felek voltak, azoknak érezték magukat — az egyesült casino szerezte lakásban, sokan közülök legalább ugy érezték-kezdtek a legszívesebben látott vendegek lenni. Lehetett ez tisztán szubjctiv falfogás — de a hatást, melyet többen több másra gyakorolnak, mindig az utóbbiak érzik s eltörülni a legobjektivebb okokkal sem lehet. S itt végződik körülbelül a p. c. II. ciklusa. Ezentúl ugy látszik, hogy közülök sokan a körnek csakis kis matériájaként tekintettek, elvesztették böfoalig fizetett lakásbórt, — a boltokért, korcsmáért bizonyára többet kapott — s hogy a szükségletekre felvett 4800 váltó (1928p.) forintból 1848-ra, mint az alapítványi pénztár hiteles adatai tanúsítják, csak 925 váltó frtja, pengőben 371 frtnyi tartozása maradt, anyagilag virágzó állapotban volt,s mivel ez a virágzás legalább is lényeges feltétel —• szellemileg is kedvező helyzetben lehetett. Kevés volt a tagdíj, nem is kellett magát tisztán tagsági dijakból fenntartani, megválogathatta tagjait 8 valamint később bizonyosan nem, ekkor sem tűrte meg kebelében a tisztességtelen elemeket. A polgári casino fenállott 1837—48-ig, —* tehát 11 évig, — s ez volt élete első korszaka. Az egyesülési szellem, mely a különböző Casinókat létrehozta, 1848-ban a pápai két casiuo egyesítésére vezetett. A polgárit vonzotta talán az a körülmény, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavakat nemcsak szavaknak vette, hanem az egyesitett Casinóban elérhető valóságnak, mi annál kívánatosabb volt reá nézve, minél inkább rövelte a casino nimbusát azon távolság, mely köztük azelőtt volt. A Casino is komolyan vehette a jelszavakat,azontúl vonzotta az egyesülésre a p. Casino jóléte. 925 váltó, pangőben 371. forintnyi tehorért, melyet ezentúl sem maga, hanem az egyesült két casino viselt, kapott4800 v.1928. p. frtnyi értéket, majdnem ingyen- lakást, melynek bérét a boltokért kapott bérlet, korcsma stb. összes jövedelme valószinüleg—csak annyit mondok - túlhaladta. A két casino 1848. oki. 2Q-án egyesült — az uri casino belépett a polgáriba, a mennyiben annak szállásába költözködött, a úgy tudom, hogy annak tagdijait tette kötelezővé. Ezentúl „Kör" — Casino egyesület — néven szerepel. Az egyesitett két tőkével — az egyik fél az intelligencziából, a másik fél a vagyonból vití, többet, — hacsak tagjsi igen kis számmal nem voltak — az egyesitett Casinó szép virágzásnak indult. E virágzás nem tisztán a Casino virágzása, mely mint ilyen megszűnt, ezt azért röviden akartam említeni. Mindez egyébként ékes nyelven meg van irva a casino 1884-iki évkönyvében. Az emelkedést azonban csakhamar sülyedés követto. A szabadságharczban csodákat tett a magyar, mely alatt dicsőségben, de egyúttal saját vérében is fürdött, a haza megtaníthatta ug\an a világot, hogy Magyarország olyan ország, mely anyagi s szellemi ere] énéi,fial vitézségénél s hazafiságánál fogva tiszteletet, érdemel — nagyon sokat szenvedett Magyarország, de azért a szabadságharcz a hatalmasabb, a szabadságot nem tisztelő vad erő nyomása folytán katasztrófával végződött. A rá következő idő — melyet jó részünk át ntm élt ma, csak híréből ismert elnémította mindazt, mi a magyar szellem megnyilatkozása lehetett volna. Minden intézményt az a szellem tart fenn, a mely létrehozta s igy könnyen érthető, hogy a körnek 1849. végén lélekzetvétele is elakadt — életnyilvánülása megszűnt, — sőt mivel az abszo^t kormánytól nem volt engedélye, egy 1851-i kormányrendelet magát a kort is felfüggesztette, mely ezentúl mint- egyesület nem működhetett. A rendelet egyedül a \ kör igazgatóját bht& meg az ügyek vezetésé-