Pápai Közlöny – II. évfolyam – 1892.
1892-08-28 / 49. szám
Közérdekű független hetilap. — Megjelenik : minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 6 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes szám ára 15 kr. — Szerkesztőség és kiadóhivatali Szt.-László-utcza 247. sz. — és nyiltterek felvétetnek a kiadóhivatalban. — Kéziratok vijsza nem adatnak. Mi: a jólalvók. (II.) A megye három választókerületének ellenzéki képviselője van. De — van-e szervezett part ? Ha az ellenzék létét tettekből akarjuk megállapítani, ha az ellenzéket a tanácstermekben, a különféle bizottságokban, a ' Szélet külső njilvánulásaiban keressük, ügy sajnos, azt kell feleletül adnunk, hogy nincs. Mert az olyan „ellenzéki" felszólalásokat, minőket városunk több képviselője szokott a közgyűlési teremben elkövetni s melyekkel — ellenzéki voltának hangsúlyozása után — szépen segít a már hatalmasok szekerét tolni, nem pótolhatják azt az ellenzéki szellemet ós szereplést, melyre az alábbiak szerint, a megyének oly nagy szüksége volna. S ha ezektől az álkivételektől eltekintünk : minden simán, elleumondás nélkül folyik, — senki sem talál kivetni valót a hatalom birtoklóinak bölcs intézkedéseiben, — valóban azt hiszszük, hogy ez a megelégedés megyéje. De bezzeg más képet nyerünk, ha a tanácskozási termek bűzhödt levegőjét elhagyva kilépünk az utczára, ha bejárjuk a megyét, megkérdjük a gazdát, iparoso kat. a szellemi munka embereit. Ekkor kitűnik, hogy mennyin bűzlik Dániában, a hol soha sincsen alapos tisztogatás. Nein hallunk mást panasznál, elégedetlenség nyilvá.nulásánál — egyszerre megváltozik a kép s az egész megye ellenzéki szelleműnek jelentkezik ! r ^^ TABCZÜ. A „Polgári iiöi" éves törtenete. — Irta és a „P. K." 25 éves jubileumán Szt.-Istvan napján felolvasta : MOLNÁR BÉDA. Midőn a polgári kör választmánya felém irányuló megtisztelő bizalmának engedve, elvállaltam a felolvasás megtartását; nagyon jól íudfcam, hugy a kör múltját nem ismerem ugy, mint azok, kik életének szemtanúi voltak s nem titkolhattam el magam előtt ama gyengeségemet, miszerint nem tudok kis duigokból eseményeket elővarázsolni s taláu a bizalommal járó várakozásnak sem felelhetek meg. De elfogadtam mégis, mert szeretem a polgárokat, szeretem a polgári kört s oly testületnek ismerem, mely érdemes az áldozatra, melyet én hoznék, ha vállalkozásom esetleg sikertelen lecrie's ha talán néhány oly igazságot mondanók ki, mely részben is kedvezőtlen fogadtatásra találna. Igy hát ne várjanak sokat m. t. uraim, én Önöknek ez alkalommal csupán tűrhető negyedórát akarok szerezni s ezzel meg is leszek elégedve! ÖuöK?'Öuök talán szintén, a mennyiben nem sokáig fogom uutatni. Tisztelt Uraim ! Jól emlékszünk, .hogy hazáuk a mult, 91. évben országszerte megülte a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Vájjon melyik kép a valódi s vájjon mi magyarázza meg e sajátos ellentétet ? Az első kérdésre könnyű megadni a feleletet 1 Mert bár elismerjük, hogy a képviselőtestületek, bizottságok stb. a köz érzület kinyomatai kell hogy legyenek — in theoria — de in praxi még sincs igy. A hatalom sajátszerű bűvköre megszelídíti az otthonukban legéktelenebbül lármazókat, — s igy ezek viselkedése lehet mértéke önérzetük hiányának, de nem a közvéleménynek, nem a polgárság valódi érzületének. S hogy ez érzület csak ellenzéki lehet, vajh ki csodálná ? Nem érzi-e a szegény adózó polgár a mai rendszer hiányait, bűneit ? Nem ,győződik-e meg napról-napra, hogy orránál fogva vezetik? Hiszen még a mai rendszer legfanatikusabb hivei is kénytelenek bevallani e bűnöket s csak azzal állanak elő, hogy e bajokon éppen csak — a mai rendszer segíthet! A mi igen szép érv a lelkiismeretük megnyugtatására, de csak olyan, miut mikor valaki a pofon után a másik arczát is odatartja; — üsd meg azt is, igy helyreáll az egyensúly ! A legutóbbi képviselőválasztásoknál láttuk, hogy a 4 kormánypárti kerületben — közte Pápán is, mint azt már több czikkben megírtuk — mennyi az ellenzéki ember s hogy a hatalomnak mily erőfeszítésébe ós „kiadásába" került jelöltjének megválasztása. Van tehát ellenzéki ember elég* Honnan van ergo mégis, hogy ez álIstvánnak születése 100-ik évfordulóját. A hálás kegyelet nyilvánításában mi sem maradtunk el. Mert köztudomásu dolog, hogy az egész hazáé volt ő, annak szentelte egészen az önfeláldozásig minden, tehetségét, lerakta hazánk jólétének alapjait, szivet teremtett hazánk testébe,ós haöár Mózesként nem vezethette is ábe népét az igérot földjére, megmutatta az utat, melyen haladui keli. De én tulajdonkép nem is ezt akartam mondani, hanem hogy ő addig küzdött szóval a szellemi egyesülésért, mig buzdittására, kezdeményezésére létesültek a casinók. S midőn mi e napon összegyültünk, hogy megüljük a kör 25 éves jubilelumát, akkor legalább egy parányival mi is hozzájárulunk azon soha el nem pusztuló emlék felállításához, melylyel a uemzet a haza nagy férfiainak tartozik s mely a hála, kegyelet, s példája követésének háromságából áll. Ne vegye ezt senki nagyzásnak : a polgári kör Széchenyi szavainak hatása alatt keletkezett, s ma nem 25 éves, hanem 50 éves jubileumát tartja, változtaK keretei, szomorú, viszontagságos éveket ért meg, nem valósult jelszavakért egy időben feláldozta önállóságát, de azért ujjáaikotva áll ós él ma is s korával gyarapszik ereje. A harminczas években Széchenyi buzdítására alakult meg néhány s köztük 1834-ben a pápai u. n. uri Casino is. Nem maga választolta az uri nevet, nem is szerepel ez jegyzőkönyveiben, ugy látszik, hogy a közfelfogás, a közvélemény neveztő Y Hirdetések talános ellenzéki szellem az ügyek vitelében érvényre jutni nem tud ? Megadtuk már részben a feleletet az imént, mikor utaltunk a „hatalom bűvkörére". Mert sajnos, de ugy vau, Magyarországon rendkívül elterjedt a hatalom előtt való meghajlás lealázó divatja! Minek is keressünk sok példát ! Csak tessék megfigyelni, mikor egy miniszter, vagy mit miniszter, csak egy miniszteri tanácsoska is megjelen valamely vidéki városban hivatalos vagy nemhivatalos ügyben ! Ilyenkor csak egy párt van, az ünneplők és hódolók pártja s a legtnézesebb dicsbeszódet bizonyára valamelyik mollveregető ellenzéki mondja. Hisz csak a mult hetekben történt meg az a mulatságos kis história, hogy városunknak 30—35 polgára (voltak ellenzékiek is köztük) egy bájosan mosolygó képviselő jóbarátjának a fogadására kisiettek a vasútra ós sippal-dobbal fogadták az illetőt, a ki nem tudott hova lenni csudálkozásában, mert ő iiyet még nem látott. Lehet az is, hogy a két ur a győri indóházban fogadott, hogy egy sürgönyre is lesz Pápán elegendő mondvacsinált lelkesedés. — És az illető jó urak csak azután tudták meg, hogy tulajdonképpen milyen jó strohmandlik voltak ők. Ilyen divat járja minálunk. És ezt a divatot tudják a potrohosok, a kik mostanában a húsos fazekokat őrzik nagy féltékenyen. Tudják, mint kell mézes madzagot adni a legvéresebb szájú atyafiaknak — s ez egyszerre csak azt veszi észre, hogy annyira benne van a hatalom érdekkörében, hogy immár elvesztette kritikai el ugy, azou hatásnál fogva, melyet a casinó reá gyakorolt s ezen hatás alatt a pápai polgároknál- áthatotta őket is az egyesületbe tömörülés szükségességének érzete, nem léptek be a casinóba, hanem 1837. tavaszán polgári ca8inót alakítottak. Igazgatója a polgárok feje, a polgármester volt. Kik ós hányan voltak tagjai, arra nézve semmiféle adat nem állott rendelkezésemre, de bizonyos, hogy a kezdet nehézségeivel küzdve sokat vándorolt, mig végre igen kedvező feltételek mellett a Zicky-fóle urodalmi házban találta meg állandó lakását. Élő tanuktól tudom s a Casino történetéből, hogy grf. Esterházy Károly a városnak bérbe adta az uradalmi jövedelmeket, kikötvén, hogy a város a Zichy-féie ház emeletét, néhány boltját csekély s e mellett fel nem emelhető haszonbérért adja át a polgári Casinónak mindaddig, mig a város és Casino szerződése tart. A házhoz korcsmáltatási jog ii, voltkötve, mely középszámban legalább évi 100 frt jövedelmet hozott. A mint igy a polg, Casinónak megvolt csinos s olcsó lakása,hozzáfogott berendezéséhez. A kellékeket a városi árvapénztárból kölcsönkért 4800 váltó (1928 p. írtért) vette. Nem is feledkezett meg a p. Casino főuii jótevőjéről. 1846-ban hálából nagy olajfestményen örökítette meg arczképét s nagy ünnepséggel leleplezte. Az arezkép az egyesült Casiuóó lett, mióta pedig a poigári Casino tagjai abból egyenként kiléptek vagy kilépettek, a mai Casinó tulajdona. A polgári Casino, tekintve, hogy mag*
