Pápai Kis Ujság – IV. évfolyam – 1948.

IV. évfolyam - 1948-01-25 / 4. szám

IV. £vf. . Ara SO fillér. 104S. famiár Z3 A FÜGGETLEN KISGAZDA, FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI PÁRT LAPJA Megválasztotta a vezetőséget a Kisgazdapárt városi és járási szervezete Dr. Potoczky Kálmán országos szervezési osztályvezető bel- és külpolitikai tájékoztatót tartott REFORMÁTUS-FŐISKOLA! KÖNYVTA? PÁPA JOGOT a magyar népnek Csehszlovákiában is Ellenőrizhetetlen hirek szer in a csehszlovákiai magyar köze ledés szempontjából jelentői, lépésre határozta el magát ai. egyik szlovák munkáspárt. Po zsonyban, Kassán és a magyaroktól lakott délszlovákiai városokban bevezetik a rendszeret magyarnyelvű pártnapokat éi gyűléseket. Az előadásokat követő felszólalások mindenekelőtt a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének rendezését sürgetik. Ez a hir, amennyiben igaznak bizonyul, kétségkívül jelentős változást indíthat meg a szlovákiai magyarok immái három éve tartó kálváriái helyzetében. Mindezideig — három év ótc — a csehszlovákiai magyarok még politikai pártok tagja, sem lehettek. Az első csehszlovák köztársaság idején a csallóközi és mátyusföldi, meg a gömöri magyarság körében igen jelentős baloldali mozgalmak működtek, s tuanivaló az, hogy a szlovákiai magyar nép sokkal több baloldali képviselői és szenátort küldött be a prágai parlamentbe, mint maga az egész szlovákság, amely túlnyomóan mindig hiinkapárti volt. Mégis a felszabadulás után a magyar népet bélyegezték meg a kollektív háborús bűnösség vádjával, s az új szlovák hatóságok mindenütt 4&rTa betiltották a negyedszázad óta működő magyar baloldali pártokat és szervezeteket is. 1945 óta szlovákiai magyar csak akkor léphetett be akármelyik pártba, ha megtagadva nemzetét és ősi anyanyelvét, szlováknak vagy esetleg csehnek jelentette ki magát. Most talán ezen a téren valami változás készül. De hát ez a pártok dolga. A szlovákiai magyarság sorsa gyökeresebb változást vár. Pártpolitikánálsokkal fontosabb például, hogy három évi némaság után végre nyíljanak meg a magyar iskolák; szabadjon újra magyarul tanulnia a szlovákiai magyar gyermekeknek. Súlyos tehertétele a dunavölgyi demokráciáknak, hogy a demokratikus Csehszlovákiában három év óta százezer magyar gyermek nem járhat semmiféle magyar iskolába, sem középiskolába, sem pépig egyetemekre! Az emberiesség,az igazi demokrácia csúfos arculcsapását jelenti ez a jogfosztás. A szlovákiai magyar néptől azt a Rég nem tapasztalt érdeklődés mellett zajlott le vasárnap a Központi vendéglő különtermében a Kisgazdapárt járási és városi tisztújító választ mányi gyűlése, amelyen 32 [ Országos Központ részérő potoczky Kálmán dr. szervezési osztályvezető, a vármegye részéről pedig Gserrrjöi Györgj vm. ügy vezető elnök vettek részt I J/lészáros József elnöki meg | nyitója titán Qsermöi Györgj ivm. ügyvezető elnök mondoti i beszédet. ! — Örömmel jöttünk ma ösz|sze, hogy a becsületes magyai (tekintetek találkozhassanak és I elinduljanak újjáéleszteni a pár! I szunnyadó szervezeteit: A választások után bekövetkezeti események meggyőztek bentinket arról, hogy a mi pártunk és vezetői reálisan Ítélték meg a helyzetet. Dobi István politikája a magyar parasztság és polgárság összefogásáért küzdött. Barankovics István helytelen útja pedig a polgári front feldarabolását eredményezte. Az új parlament előtt lartbtt bemutatkozó beszéde során •ugyanis Barankovics István elhagyta már a választási agitáció idején hangoztatott ígéreteket és mindenben azonosította magát a koalíciós politikával. Továbbiakban a szervezés fontosságát hangsúlyozta Csermői György. Felhívta a megjelentek figyelmét, győzzék meg az otthoniakat is, hogy hangzatos jelszavakkal nem lehet politikát csinálni. Komoly szervezkedéssel, a parasztság összefogásával azonban el lehet érni azt, hogy a falu lakosságának döntő szava a legfontosabb kérdéseknél is megfelelő súlylyal essen a mérleg serpenyőjébe. — A mai tiszújítás alkalmá val olyan vezetőséget válaszszanak, amelynek tagjai a legkritikusabb napokban is becsületesen kitartottak a kisgazdapárt mellett és a válasz tások idején is tántoríthatatlar harcosai voltak a békési programmban lefektetett kisgazdt politikának — fejezte be beszédét Csermői. J)r. potoczky Kálmán, a/. országos központ szervezés; osztályának vezetője hatalmas, másfél órás beszédben vázolta a bel- és külpolitikai helyzetet, Bevezetőben visszapillantást tett a győztes nagyhatalmak háború alatti Jóyiszonyára és összefogására, majd ráinuíatotf árokra az ellentétekre, amelyek a postdami egyezmény helytelen magyarázata alapján a nagyhatalmak között támadtak és végigkísérték az azóta lejátszódó politikai eseményeket. A párisi béketárgyalások már nemcsak az ötcsatlóáilam békeszerződésének megalkotását tárgyalták, hanem a nagyhatalmak politikai erőviszonyait mérték le. Az elmúlt évben a Truman elv kihirdetése pedig döntő jelentőséggel birt, hiszen ettől a pillanattól kezdve világosan látszott, hogy komoly ellentétek keletkeztek a nyugati hatalmak és a Szovjetunió politikája között. Közben pedig épül a dunavölgyi népek együttműködésé. Dinnyés Lajos és kormánya a kulturális és barátsági szerződések sorát köti a Balti tengertől a Fekete tengerig terjedő területen élő paraszti népekkei. Kossuth Lajos és Bajcsy Zsilinszky Endre régi, politikai vágyai valósulnak meg ezeknek a szerződéseknek a nyomán. Dobi István legutóbbi, hatalmas parlamenti beszédében is a dunavölgyi népek egymásrautaltságát hangsúlyozta. Erre hivatkozva Potoczky a jugoszláviai és romániai magyarság jobb helyzetére utalt és a nemzetiségi politika új lehetőségeit Játtá ezekben kibontakozni. Nem hiszek a háborúban, — mondotta Potoczky — mert ember nem vállalhatja azt a felelősséget azért, amit egy újabb háború pusztítása jelentene. Az angol—szovjet és a dunavóigyí gazdasági szerződések áttörik azt a falat, amit a béke elé emelnek azok, akik háborút akarnak. Beszéde további részében a belpolitikai kérdésekkel foglalkozott a központi kiküldött. Ismertette az ellenzék szerepét a választások utáni időkben, a Pfeiffer párt rövidlátó politikájára utalva rámutatott a Barankovics párt tehetetlenségére, majd a koalíciós pártok eddig elért eredményét és a most benyújtott költségvetés jelentőségét méltatta. Európa államai között alig találunk olyant, mely ilyen költségvetéssel dicsekedhetik. — Összehasonlítást tett Európa többi államai és Magyarország gazdasági helyzete között és rámutatott arra, hogy mennyivel jobb és emberibb életet élünk mi, mint legtöbb európai ország népe. Befejezésül pártszervezési kérdésekkel foglalkozott, majd megemlítette azt a pusztítást, amelyet a Tisza áradása okozott élő magyar testvéreink vagyonában é$ Dobi István pártelnök nevében kérte, hogy tőle telhetőleg mindenki adjon segítséget azoknak, akik minden értéküket elvesztették. A becsületes munka és összefogás eredménye meghozza a boldogabb jövőt — fejezte be lelkesedéssel fogadott beszédét Potoczky. Ezután került sor a városiés járási szervezet vezetőségének megválasztására. A Független Kisgazdapárt pápai szervezetének vezetőségét az alábbiakban választották meg az 1948. évre. Elnök: Mészáros József; alelnökök: Giczi Kálmán és Mester József; titkár: Mayer László; pénztáros: Krompaszky János; ellenőr: Szalay István és Varga Pál; jegyző: Kiss István. A járási szervezet vezetősége a következő: Flnök: Borsos Elek (Takácsi); alelnökpk: Vágí Károly (Bakonytamási), Fritz Nándor (Csót), Mészáros József (Pápa), M. Lázár Sándor (Nyárád) és Böröczky Béla (Nemesgörzsöny); pénztáros: Krompaszky János (Pápa); ellenőrök: Böröczky Gábor (Adásztevel), Ifj. SchandI János (Pápateszér), Kiss Zsigmond (Marcalgergelyi), Ifj. Katona Lajos (Mihályháza); Jegyző: Kiss István (Pápa). A járási titkári teendők ellátásával ideiglenesen a jegyző lett megbízva, addig, amig az Országos Központ nem küld ki végleges járási titkárt. A Kisgazdapárt Országos Nagyválasztmányi tagjává a pápai szervezet részéről Giczi Gábort; a járási szervezet részéről pedig Borsos Eleket, Vági Károlyt és M. Lázár Sándort választották. Borsos Elek megköszönve a bizalmat, a parasztság néhány problémáját tette szóvá, majd Mészáros József zárószavai után a Szózat hangjaival ért véget az együttes választmányi gyűlés. jogot vették el, amelyet a demokratikus Jugoszlávia és a demokratikus román kormány megadott és intézményesen alkotmányában is biztosított a vajdasági és erdélyi magyaroknak. Erdélyben még a szászoknak is van saját iskolájuk, német sajtójuk, csak egyedül a szlovákiai magyarság nélkülözi három év óta az anyanyelvi iskoláztatás és szabad művelődés jogát. Ideje volna, hogy a Dunavölgyének legszerencsétlenebb, űzött vadja, a szlovákiai magyarság is végre nyugodt, félelemmentes életet élhessen, szabadon gyakorolhassa magyar nemzeti- és népi jogait a művelődés, valamint a gazdasági- és politikai élet terén. Élhessen végre nyugodtan a saját ősi földjén, s ne kelljen estéről-estére attól rettegnie, hogy mikor gördülnek be udvarába a kitelepítő teherautók. A szlovákiai magyar nép megjárta már a Kálvária útját, sokat szenvedett, sok vért-velőt vesztett, vagyonából kiforgatták, sokat közülük deportáltak a Szudétaföldre, másokat meg kiüldöztek vagy áttelepítettek Magyarországra Súlyos sebek, súlyos fájdalmak ezek, s csak igen lassan gyógyulhatnak be. De a szlovákiai magyarság mindezek ellenére is sürgetően várja az időt, hogy ö is egyenjogú tagja lehessen a dunavölgyi demokráciák most alakuló, erősödő, közösségének és baráti szövetségének. Ez érdeke és őszintén óhajtott vágya az egész magyarságnak, elsősorban Magyarországnak, mert jól tudja, hogy csak akkor lehet teljes és egésséges ez a dunavölgyi keletközépeurópai összefogás és demokratikus együttműködés, ha ezt nem zavarja meg semmiféle faji vagy nemzeti üldözés. A mait sötét árnyaival le kell számolni. Itthon is. odakünt, más országodban is. VASS LÁSZLÓ