Pápai Kis Ujság – IV. évfolyam – 1948.

V. évfolyam - 1949-01-09 / 2. szám

A dolgozók összefogásából villanyhoz jutott Kislőd és környéke Átadták a lakosságnak m büPJga&áin vizvazatóket 'Dobi István m in iszt erein ök szil veszt érkor töltötte be életének ötvene­dik esztendejét. A magyar dolgozó milliók forró sze­retete köszönti a nehéz, két­kézi munkásból, egyszerű szegényparasztból a nép kor­mányának vezetőjévé lett Dobi Istvánt. Először került a magyar történelem folya­mán miniszterelnöki székbe valódi, dolgozó parasztem­ber. Olyan férfiú, aki saját küzdelmekkel teli életén ke­resztül tudja lemérni a ma­gyar kisemberek minden vá­gyát és óhaját. A magyar nép értékeli ennek jelentő­ségét. A feltétlen bizalom levegője árad az ország min­den sarkából, a falvak lakói és a gyárak dolgozói részé­ről Dobi István miniszter­elnök felé. A bizalomra mél­tán rászolgált eddigi életé­vel. Fiatalkora óta töretle­nül harcolt a magyar dol­gozók jogaiért, őszinte hive volt a munkás paraszt szö­vetségnek és vallotta a mun­kásosztály vezető szerepét. Az elnyomatás, a terror vé­res esztendeiben kiállta az igaz emberség kemény pró­báját, hü maradt elveihez megalkuvás nélkül, a ha­lállal is dacolva kitartott a „ Torna Veszprémi Vasutas Sport Egyesület tornászainak decem­ber hó 30 án tartott vezetőségi filésén napirend előtt tárgyalta az 1949 évi tornász sport mi­nél szélesebb rétegben való terjesztését és megismertetését. Ezért itt helyben tornász tan folyamokat szerveznek, mig vi­déki városokban és falvakban ismertető előadásokban kíván­ják megkedveltetni tornász sportunkat. Mint a'nogy ki is emelték, hogy majdnem min­den sportnak alapja és kezdő lépése a ritmikus talajtorna, majd ezt követőleg a bátor­ságot és acélosságot fejlesztő iskolai gyakorlatok. Több érté­kes javaslat után azon megál­lapodásra jutottak, hogy min­den nehézséget legyőzve dia­dalra viszik Veszprém torna­sport hírnevét. Még január kö­zepén megkezdik a kapcsolatot felvenni a környező közsé­gekkel. A sikos Járda által okozott balesetért fegyházbüntetés jár Ujabb rendelet szerint a ház­tulajdonosok, házfelügyelők s azon személyek, akik a gya­logjárda tisztántartásáért fele­lősek, minden nap reggel 8 óráig a házak előtt elhúzódó gyalogjárdát kötelesek letaka­rítani. Nagyobb hóesés esetén naponta többször ugv, hogy a gyalogjárók akadály nélkül köz­lekedhessenek. A sikos gya­logjárót homokkal, fürészpor­ral, vagy hamuval kell lehinteni. Ha a ház előtt a csúszós gyalogjáró miatt baleset törté­nik, a .felelőst a gondatlanság­ból okozott testisértés büntette miatt felelősségre vonják és a sérülés súlyosságához mérten 10 évig terjedő fegyházzal bünteíik. A gyalogjárdák letakarítását a legszigorúbban ellenőrizni fogják a rendőri közegek és a 250.000—1929. B. M. rend. 54. §. 5. bek. ütköző kihágás miatt a mulasztókkal szemben a leg­szigorúbban eljárniok. L^vél a székesfehérvári állomásfőnökséghez Nagyon sok veszprémi, vagyí <örnyéki lakos utazik a fővá- l 'ásba és ezek jó része csak a í <éső délutáni órákban tudjál elvégezni ügyes-bajos dolgát.j Legtöbben kisjövedelmű em­berek, akiknek nem tellik a gyorsra és ezért a 10 órás személlyel indulnak haza. Ez a vonat éjjel 1 óra körül ér be Fehérvárra és csak órák múlva kapnak az utasok Vesz­prém, Tapolca, Kanizsa felé csatlakozást. Ismeretes, hogy a fehérvári állomást a légi támadás csak­nem teljesen megsemmisítette és a váróterem kérdése csak ideiglenesen nyert megoldást. A téli időszakban utazó kö­zönség megérti a nehézségeket és tudja, hogy idő kell min­denhez, mégis nehezményezi — és joggal —, hogy a váró­terem ajtaját nem lehet be­csukni, pedig alig pár forintos javításra szorul A váróterem­ben gerendák vannak elhe­lyezve a fal mellett és ezeken kénytelen a várakozó utas órá­kat eltölteni. Ugyanekkor a vasúti vendég­lőnek két fűtött, rendesen bú­torozott helyiség áll rendel­kezésére, melyet azonban ko rán bezárnak, mert a restis szerint 10 emberért nem érde­mes nyitva tartani. Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter vezetésével a vasutas­ság csodát mívelt. Csaknem teljesen helyreállította a vasúti forgalmat, parkunk a legnagyobb forgalom lebonyolítására ele­gendő, s ezek a tények arra kényszerítenek bennünket, hogy nem mehetünk el szótlanul a fehérvári váróterem-kérdés mel­lett. Amikor a legkisebb közsé­gekben védett, többször fűtött helyiség áll az utazó közönség rendelkezésére, tűrhetetlen a fehérvári állapot. ját, amelyben fokozott éber­ség és a harci szellem szük­ségességét hirdette, lelkese­uésseí vették tuaomásul a békére és jobb életre vágyó kisemberek milliói. Az eltelt rövid idő eseményei tények­kel igazolták bejelentésének őszinteségét. Abban remény­ben üdvözöljük Dobi Istvánt ötvenedik születésnapja al­kalmából, hogy még sokáig munkálkodik erőben és egész­ségben a magyar nép fel­emelkedése, a magyar de­mokrácia fejlődése érdekében. Ezért ezen az utón felkérjük a székesfehérvári állomásfőnök­séget, tegye meg a szükséges lépéseket a tarthatatlan helyzet sürgős orvoslása érdekében. Dolgozó emberekről van szó, akik áldozatot áldozat után vállalnak az újjáépítés, a de­mokrácia a megerősítése érde­kében, megérdemlik tehát, hogy fűtött, emberhez méltó helyi­ségben várakozzanak a fehér­vári állomáson."' Szerkesztőse /. — A falusi kultura alap­feltétele a villany. A gannai körjegyzőség felhívással fordult a lakossághoz, hogy lehető­ség szerint mindenki vezesse be a villanyt. A felhívás meg­állapítja, kogyképzett, politikai­lag tájékozott, művelt parasz­tokra van szükséges népide­mokráciánknak és a falusi kul­tura alapfeltétele a villany. A hároméves terv utolsó esztendejét kezdjük a most induló naptári évvel A szünetnélküli munka folya-\ matában meg kell állnunk egy pillanatra, hogy végig­tekintsünk elért eredményein­ken és felmérjük jövő fela dalainkat. Amikor a tervgazdálkodás útjára léptünk, az a cél le­begett a demokrácia vezetői nek szeme előtt, hogy a há­roméves terv végére elérjük az utolsó békeév, 1938. ter melését az iparban, a mező gazdaságban s ezzel párhu­zamosan emelkedjek az élet szinvonalunk. Most, az utol­só tervév kezdetén meg kell állapitanunk, hogy ezt a célt nemcsak elértük, hanem sok tekintetben tul is szárnyaltuk. Az elmúlt év mélyenszántó politikai, gazdasági és tár­sadalmi változásai, mint a mankásegység megteremtése, az államosítások, a szövet { kezeli gazdálkodás alapjai l nak lefektetése a mezőgaz- j daságban és a Függetlenségi Front előkészítésével minden demokratikus érő szoros ösz szefogása lehetővé tették a terv sikerét. Az ipar és a mezőgazda ság öntudatos dolgozói föl ismerték a hároméves terv jelentőségét és munkaverseny­ben, a kitüzötlnél rövidebb idő alatt teljesítették az elő irányzatot. A termelés foko­zása nemcsak a dolgozók életszínvonalát emelte, hanem lehetőséget adott arra is, hogy a beruházásokat nö­veljük. 1949-ben már 4\3 milliárd forintot fordítunk a még nagyobb fejlődésünket biztosító beruházásokra s ez­zel az uj, ötéves terv szilára gazdasági megalapozására. A terv eddigi sikere a dol­gozó nép méltó válasza az aggályoskodóknak és gán csoskodóknak; a magyar nép saját erejéből, áldoza os mun­kájával vitte győzelemre c, hároméves tervet és továbbre is a tervgazdálkodás helyes nek bizonyult ut ját járva halac boldog, biztos jövendője felé Közöltük már, hogy a Kis­lőd és környéke villamosítási munkálatai befejeződtek és de­cember 23-án ünnepélyes ke­retek között kigyúltak a vil­lanyok Kislőd, Ajkarendek, Ba­konygyepes és Kolontár köz­ségekben. A hatalmas munkáról, me lyet rekordidő alatt végzett el az OVIRT szeretnénk még szólni, hogy a megye lakos­sága is tudjon a községek ál­dozatkész segítségéről, az DVIRT dolgozóinak minden nehézséget, rövid időt leküzdő lelkes munkájáról. Kislőd lakossága elkesere­detten fogadta decembert, mert azt ígérték nekik, hogy kará­csonyra villany lesz a faluban §s semmi előmunkálat nem örtént az igéret megvalósítása érdekében. Nagy ünnepe volt Borza­várnak az elmúlt vasárnap, 18 éve kérte a község a kormányzatot, hogy építsék ki a vízvezetéket, mert 6 km. tá­volságról kellett a vizet szállí­tani. Ez a kérelem azonban nem! volt más, mint választási igé- • ret, amelyet soha nem tartót tak be. A népi demokrácia elhozta azt a világot, melyben minden jogos kívánság meghallgatásra talál és teljesül. Igya népi demokrácia 3 éves tervének második évében meg épült a vízvezeték és ma mát 10-20 méterről vihetik a bor­zavári családok az egészséges vizet. Vasárnap ünnepség kereté ! ben adták át a vízvezetéket a község lakosságának. A nagy nap lelkesedésénél csak az a lelkesedés volt na­gyobb, mellyel a lakosság a munkálatokban vett részt. Ugyanis a munkálatok so­rán 4300 kézi és 1390 fogat munkanappal járult hozzá a kosság a vízvezeték megépí­téséhez. A vizet a községhez kb. fél km re lévő vizgyűjtében tárol ják és onnan továbbítják a he­gyen fekvő községbe. A tar tály 32 ezer liter víz tárolására alkalmas. A községben egyenlőre 8 vizcsap működik, többiek ki építése folyamatban van. A vízvezeték megszü'etése azt bizonyítja, hogy a szoci­alizmus épitése egyenlő a fal­vak életkörülményeinek javí­tásával. A munka a Magyar Dolgo zók Pártja kezdeményezésére 1 indult el és Rákosi Mátyás i miniszterelnökhelyettes kecs­jkeméti bejelentésének első kéz­zelfogható bizonyítéka, misze­i rint a falvakban is egészséges ; családi házhoz és vízvezeték­ihez juttatja a népidemokrácia a magyar népet. December 9 én este taggyű­lés volt a Kisgazda és Magyar Dolgozók Pártjában, mikor hire ment a faluban, hogy egy vágón érkezett az állomásra villanyoszlopokkal. Mindkét pártnál megszaki tották a taggyűlést és énekelve vonultak fel a párttagok az állomásra, ahol szerenádot ad­tak az állomásfőnöknek, hogy engedélyt kapjanak a vágón kirakására. Másnap megérkezett Péti Szilveszter mérnök, aki kije­lölte a 45 oszlop helyét és a lakosság utcánként egymással versenyezve ásta ki a gödröket, helyezte le az oszlopokat. Közben hidegre fordult az idő és a szerelőcsoport kény­telen volt a szentgáli vezeték javításával foglalkozni és ez ismét keserűvé tette a kislődi lakosság életét. Végre megjött az enyhülés és a szerelőcsoport — minden nehézséget legyőzve — négy nap alatt elvégezte a szerelést, s Kislődre is eljutatta a népi demokrácia ajándékát az ára­mot. Ajkarendeken december 21­én még oszlopok sem voltak, huzalt csak más községekben látthatott és a lakosság, a sze­relők összefogásából 23 án délután 2 órakor kigyulladt a villany az utcákon. Nem csodálkozhatunk ez­után azon, hogy milyen nagy ünnep volt ezekben a közsé­gekben december 23 a és meg kell állapítanunk, hogy a 4 község lakossága, a szerelők megértették az idő szavát és munkájákért, mellyel 2 hét alatt négy községet villamosí­tottak megérdemlik a dicsére­retet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom