Pápai Kis Ujság – IV. évfolyam – 1948.

IV. évfolyam - 1948-01-11 / 2. szám

IV. évf. Z. M. Ara 50 fUlér. 1949. |anuór 1JL •• . - • PAPAI | A FÜGGETLEN KISGAZDA, FÖLDMUNKÁS ÉS P 0 L GXRTTTR T *L A PjT Cgymflliő forintot fordítunk Veszprém megyében iskola és tanítói lakás építésére — mondotta Ortutay Gyula miniszter — fontos bel- és külpolitikai beszédet mondott a kultuszminiszter Veszprémben Dr., Ortutay Gyula vallásos közoktatásügyi miniszter, a vármegye országgyűlési képviselője vasárnap délelőtt Veszprémben a Városi moziban hatalmas közönség előtt beszámoló gyűlést tartott. A beszéd bennünket is érdeklő részéből köiöljük az alábbiakat: . A kultuszminiszter rövid visszapillantást vetett az 1848-as eseményekre, majd arról beszélt, hogy a kultuszminisztérium a centenáris évben „.a 48 as ősök eszméihez méltó és hü kultúrpolitikát kiván folytatni. Ez a kultúrpolitika igen közel érinti Veszprém vármegyét, mert a kultuszminisztérium megbízottai jelentős időt töltöttek « vármegyében, eddig 127 kÖKségetjártak, ahogy meghallgassa* a bajokat, panaszokat és segítsenek a megye minden gondján. — Nem tudom, — folytatta ezután — hogy aki ellenzéki oldalról fellépett a legutolsó képviselő választáson, vett-e eddig magának annyi fáradtságot, hogy összegyűjtse és feldolgozza megyéjének megoldásra váró problémáit. Én segíteni akarok ezen a vármegyén. Talán jelképes, de szándékos tett volt, hogy a kultuszminisztérium iskola építése terén első komoly megnyilatkozása Veszprém vármegyében történi. A falatonalmádi általános iskola alapkőletételét rövidé- , ser

: követni fogja az ajkai «Íta£*nos Iskola építésének megkezdése is. A kultuszminiszter ezután politikai kérdésekkel foglalkozott. Emlékeztetett ezzel kapcsolatban az első világháború uíáni időkre, midőn a kisantant gyűlölködő gyűrűje vett körül bennünket és egyedül hagyott, társtalan, keserű magyar nép voltunk. A második világháború után Középeurópa demokratikus népeinek egymásratalálásából 'a biztonság légköre született meg. — Ha visszatekintünk a külés belpolitika eseményeire — folytatta ezután — és azt látjuk, hogy idebenn* az országban békesség, a külföld felé pedig egyre szilárdulóba bizalom mutatkozik meg irányunkban, meg kell állapítanunk azt is, hogy mindez Dinnyés L'ajos kormányának a műve. A m*. pártunk, amelyet Tíidy Zoltán köztársasági^ elnök annakidején az elnyomott és kizsákmányolt parasztság érdekeinek védelmében a nagytőkével, a bankokkal, kartellekkel és a monopol kapitalizmussal szemben alakított meg már akkor azokért a reformokért harcolt, amelyeket a demokrácia a koalíciós pártok közös együttműködésével megvalósított. Nem lehet itt szó nélkül hagyni a msgyar parasztság érdemeit, mert három aszályos eszten- j dőn keresztül a legkélségbe-( ejiőbb körülmények között küzdött és harcolt az ország kenyeréért, de nem lehet szó nélkül hagyni a dolgozó munkásság érdemeit sem, hogy a romokba dőlt gyárakból virágzó és ismét termelő üzemeket létesített. A parasztság és a munkásság közös munkáját segítette a haladó értelmiség áldozatkész munkája, azé a haladó értelmiségé, amely az infláció alatt szinte levetkőzött, hogy családja számára a mindennapit biztosítani tudja és méoiíi ;c&jtsmc*etfsen, becsületesen vegezte kötelességét. Éi hogy visszatérjek az.előbb mondottakra, a Kisgazdapárt által is sürgetett reformok megvalósítására, csak ennek a három társadalmi osztálynak közős munkája révén kerülhetett sor. Ezután arról beszélt Ortutay miniszter, hogy nehéz ma az élet Magyarországon és jól tudja, hogy sok felé sok a baj és panasz. Mégis ő,- aki a közelmúltban Európa sok országában megfordult az mondhatja, hogy aránylag a háborús romboltság után Magyarországon vannak a legkonszolidáltabb gazdasági és politikai viszonyok. Büszke arra, hogy magyarnak vallhatja magát. A mi helyzetünk két komoly tényezőn nyugszik — mondotta ezután a miniszter. Az egyik tényező a koalíció, amely a legválságosabb időkben átvezette az országot. Ez a koalicióa haladó népi demokrácia gondolata mellett kötelezte el magát. Másik tényező pedig a szomszédos áliamokkal kialakult baráti jóviszonyunk. Ortutay miniszter ezután a Veszprém vármegyét közelről érintő dolgokról számolt be. Zajos taps mellett bejetenteíie, hogy a kultuszminisztérium egymillió forintot fordít Veszprém vármegyében iskola és tanítói lakás építésére. Bejelentette továbbá, hogy még ebben az esztendőben öt veszprémmegyei fiatal tanítónak két-két ezer fovagon az idei cukorrépatermés Csendes István békási gazdálkodó nyerte a járási termelési versenyt rint külön ösztöndíjat fog adományozni. A tanítói kinevezések során viszont különös figyelemmel és gonddal ügyeinek arra, hogy a veszpréramegyeiek kérése meghallgatásra találjon. A kultuszminisztérium eddig többszázezer forintot fordított a vármegyében kultúrális célokra, további összegek kiutalása folyamatban van. Az általános iskola jól sikerült tankönyveit rövidesen követni fogják a gimnáziumi tankönyvek is. Ortutay miniszter ezután a következő szavakkal fejezte be beszédét: - 5 — A mostani esztendő a szabadságharc esztendeje. Gondoljunk minden cselekedetünkben arra, hogy 1948-ban a magyar szabadságharc százesztendős évfordulóját ünnepeljük és minden cselekedetünket úgy igazítsuk, hogy méltóak lehessünk 48-as ősök szelleméhez. Polgármesteri beszámoló A magyar parasztság csodát tett a cukorrépa-termesztés terén. 1947-ben több cukorrépát termeltünk, mint az utolsó békeévben, 1938-ban, mert a termés meghaladta a 100.000 vagont, Komoly eredmény látható n magtermesztés terén is és rövideden elérhetjük azt. hogy kizárólag saját magot használunk fel az országban. A termésátlag növelése érdekébea a Cukorrépatermelök Országos Szövetsége termelési yerpenyt rendezett, hogy a jó munkát' végzők' peloájából a többi termelő is íarmlhassou, A verseayfc községi, járási és íöldmivelésfigyi tanácsi területegységeként tartották, amelyre az ország 54 járásának 537 községe jelentkezett. A verseny során beigazolódott, hogy a cukorrépa az összes szántóföldi növények közül a legjobban birta a szárazságot, természetesen ott, ahol a termelő minden munkát jót és szakszerűen elvégzett. Ezen esetekben c versenyzők kösröttnem számít a ritkaságok közé a 200 mázsás holdanként! termés. A pápai járási verseny győztese Csendes István békésigazdálkodó,. aki 1000 négyszögöl földön .140 q répát termelt. Ugyanő lett a Felsődunántúli Mezőgazdasági Tanács területén a 2. helyezett. hangzott el a városi képviselőtestület, legutóbbi rendkívüli közgyűlésén. Kerekes János polgármester beszámolójában visszapillantást adott az elmúlt évben végzeit munkáról. 1947 január 1-tői július 31-ig 7CO.OOO, augusztus i-tői az év végéig pedig 1.28Ö.OOO forint .összegetekitevő 'építkezést ég egyéb munkálatokat végeztetett el a város. 400.000 forintba került az Aba Sámuel-utcai bérház építése, 316 ezer forintért állítják helyre a Kossuth-utcai Vas-féle bérházat,. 86000 forint yolt a Török Bálint-utcai bérház helyreállítása, a Levehte-ottkon tanonc-otthonná történt átalakításához 9900 forintra volt szükség, az -áj vásártér munkálatai eddig 33.(XX) forintot igényeltek ós így tovább. A képviselőtestület egyhangúlag tudomásul vette a polgármesteri beszámolót, amely indokolásában hangsúlyozza, hogy ,,ezen munkálatok a város nehéz lakáshiánya miátt

r a munkanélküliség megoldására és a szociális igények részbeni kielégítésére szolgáltak": A város közönségéhek is éreznie kell, illetve kellett a munkák eredményének jótékony hatását, s ha azt tényleg érezni fogják, akkor az egész lakosság is bizalmat fog szavazni biztosan a város vezetőségének. mOV'ÁTB FŐISKOLA!• KÖNYVTÁR F Á P A,. . keretében ünnepelte Pápa m. város Nemzeti Bizottsága újév napján délelőtt a Jókai fílmszinháaban a Ceutennáriumi Év kezdetét és Petőfi Sándor születésének 125. évfordulóját. A Himnusz hangjai után Kerekes János polgármester tartott megnyitó beszédet. Szűcs Aranka Petőfi 1848. c. versét szavalta. A helyi Szabadművelődési Tanács szónoka Závory Zoltán ünnepi beszédében 1848 jelentőségét, tanulságait, valamíut a 48-as emlékév kulturális feladatait ismertette. A Munkás Dalkar énekszámai után a „48-as Ifjúsági Bizottság szónoka, Biró István népi kollégista zárószavaiban az ifjúság útját jelölte meg. Az ünnepi ülés, amelyen a Nemzeti Bizottság tagjain kívül a város közönsége is nagy számban vett részt, a Szózat hangjaival ért véget. , IB ünnepi díszközgyűlés