Pápai Kis Ujság – III. évfolyam – 1947.

1947-12-25 / 52. szám

az. Arai 50 fillér. 1947. december PAPAI $ A FÜGGETLEN KISGAZDA, FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI PÁRT LAjPJA Karácsonyi békességet! Irta: Kosa János Békességet hirdetett 32 an­gyal az első karácsonyon, a világtörténelem legcsodálato­sabb éjszakáján és mennyek­ből felénk kiáltó szavát a nem­zedékek megszámlálhatatlan sora ismétli azóta. — A betlehemi csodapásztorok egy­kor felkeltek e szóra és el­indultak messzi útra, hogy üd­vözöljék az isteni kisdedet. Ma pedig épp oly csodálatos zen­géssel hangzik fei a decem­beri éjszakában az angyali szózat, ahogy eltévedt vándor hallhatja az emberi élet irányt mutató neszét, vagy hosszú fogságban sinylődő rab bilin­csének feloldását. Ugy érinti emberi szíveinket, hogy nin­csen érzelem, amely jóleső simogatásához fogható lenne, mert e szózat örök egyszerű i»égcben és isteni hatalmassá­gában lelkünk legfőbb vágyát hirdeti. A karácsonyi békesség égi ajándékára áhítozunk mi ma­gyarok, amikor tíz keserves esztendő után ismét békében ülhetjük meg a szeretet szent ünnepét. Az évszázadok egy­mást kergető viharában aligha harcolt többet sok nép, mint a magyar, de azért mindig a békére áhítozott. Vagy nem a magyar gondolatot fejezte-e ki első királyunk, amikor munkás élete közben Imre fiához inté­zett intelmeiben a békességes és békességtürő király példa­képet állította elébe? Vagy le­het-e merő véletlenségnek ne­vezni, hogy költőink, a magyar lélek tündöklő szavú megszó­laltatói, még a legnagyobb csatazaj közepette is békéért eéengtek ? Egy emberöltővel ezelőtt Babits Mihály a jobbak és az igazabbak nevében da­lolta, zengte, hirdette: „Ó, béke, kéke! legyen béke már! Volt-e számunkra valaha is nagyob értékű drágább kincs a béke, mint 1947 évvel az első karácsony után? A háború végigzúgott felettünk és pusz­títása után úgy maradt itt a magyar, mint a kincseit vesz­tett királyfi. Ha nem akar szá­nandó koldusként tévelyegni a népek gazdag családja között, két kézre kell fognia a mun­kát. Nemcsak a romok újjá­építése vár rá: ebben már millió dolgos kéz serénykedik Mérhetetlenül nagyobb munka várja! A háború üvöltő lármája közben recsegve és ropogva összeomlott a régi Magyar­ország és nekünk egy újat — boldogabbat és szebbet! — kell a helyén felépíteni! Az igazság és boldogság je­gyében tündöklő új Magyar­ország felé törekszünk mind­annyian. Azt az országot akar­juk felépíteni, amely egyformán mindenkié, amely igazságosan osztja szét javait a paraszt, a a munkás, a polgár között, amely egyforma anyai szere­tettel öleli magához a szegényt és a gyengét is. Azt az orszá­got akarjuk, amely boldogsá­got teremt mindenkinek, mo­solyt varázsol személyválogatás nélkül az ajkakra; azt a Ma­Ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a külsővati vasúti rakodót gyarországot, amély tiz millió polgárának ksz egyformán bol • dog és békés otthona ! Munkához és nem henyélés­hez kell a béke, amit az an­gyal hirdetett; kell a Pax Do­mini, az Ur igazságos és bol­dogító békéje. Ezért érinti me­leg simogatással szíveinket az angyal karácsonyi szózata. Az emberiség ősi vágyát, pogá­nyok és keresztények, költők és katonák, szántóvetők és ke­reskedők, minden magyarok óhaját hirdeti és fenséges szava szálljon el ma minden magyar házba. Az ür csodákat termő békéje legyen most és meg­számlálhatatlanul sok karácso­nyon át minden igaz ma­gyarral ! A „48-as Ifjúsági Bizottság" első vitaestje A „48-as Ifjúsági Bizottság" rendezésében december 17-én a Corso moziban vitaest voll, amelyen Galló Pál áll. tanító­képző-intézeti tanár tartott elő­adást a tanulóifjóság részére Magyarország utolsó száz éve történelemben címen. Az elő­adás a hallgatóság részéről ál­talános érdeklődéssel találko­zott. A vita során a hozzászólók közül Bíró István népi kollé­giumi titkár néhány új szem­pontra mutatott rá, amely a mai időkben új beállításba he­lyezi a márciusi bátorlelkű if­júság szerepét. Kossuth a népre kívánta építeni a demokratikus vívmányokat, erre kell törekedni ma is- Továbbiak során a pol­gári és népi demokráciáról alakult ki vita. Több gondolat­ébresztő hozzászólást hallottunk Csizmadia Zoltán, Pap Zoltán és mások részéről. Pap Zoltán utalt arra, hogy a mai ifjúság­nak az mutatna útat, ha né­hány tanulságot a vitákból le­vonnának arra nézve, milyen j úton válhat a mai ifjúság mél­tóvá a 100 év előtt élt „nagy idők" ifjúságához. A felmerült kérdésekre az előadó válaszolt, amely az ér­deklődökre megnyugtató volt; majd dr. Rácz Endre, a „48-as Ifjúsági Bizottság" tanárelnöké­kének zárószavaival ért véget az ifjúság nagy tömegét meg­mozgató első vitaest. Vonatunk sűrű hóhullás kö­zepette futott be a díszkapuval feldíszített külsővati állomásra, s a fékek csikorgása jelezte, hogy megérkeztünk az ünne­pély szinheiyére, ahol a paraszt­ság és munkásság összefogása, valamint a Vasmegyei Cukor­gyár Rt és a Máv. hozzájáru­lása eredményeképen a gazdák örömére átadták rendeltetésé­nek a most épített vasúti ra­kodót. Az ünneplő közönség sorai­ban ott láttuk a Máv és a Vasmegyei Cukorgyár képvise­; löit, a pápai polgármestert, a I járási főjegyzőt, a községek és I a sajtó kiküldötteit, továbbá ! mindezokat, akiknek valami ré­| szük van ennek a nagyjelentő­ségű rakodónak a létrehozásá­lban és akik értékelni tudják a í munka ezen nemes gyümölcsét. I Illés Sándor külsővat községi i jegyző megnyitójában vázolta a község parasztságának és ifjúságának odaadó munkáját, amely mind hozzájárult az ered­ményéhez, Antal Sándor a helyi nemzeti bizottság, Szalay Ká­roly^ a Kisgazdapárt, Kovács Kálmán pedig az építőmunká­sok nevében méltatta a nap jelentőségét. Végül Kovács Kál­mán az építőmunkások meg­bízottja átvágta a díszkaput át­fogó szalagot, s ezzel az ünnepi aktussal Külsővat és a hozzá­tartozó három község belekap­csolódott az ország kereskedelmi vérkeringésébe. Az ünnepségek után meg­kértük Illés Sándor főjegyzőt, mondja el néhány szóval ennek a szép és eredményes munká­nak a lefolyását: — A község parasztsága, beleértve az ifjúságot is, még augusztusban kezdte meg a munkát és több mint kétezer köbméter töltést hordtak a ra­kodó pályatest alá. Nagyban hozzájárult a munka sikeréhez at Vasmegyei Cukorgyár; ugyanis 120 ezer forintot előlegezett, rendkívül kedvező feltételek mellett és köszönetet érdemel a MÁV is, amely szintén ko­moly támogatást nyújtott. Ez­zel az eredménnyel azonban nem elégszik meg a község lakossága, hanem tovább kí­vánunk menni és arra töreke­dünk, hogy a közeljövőben egy fedett rakodó álljon a három községből a piacra szállítandó árú rendelkezésére - fejezte be nyilatkozatát Illés főjegyző. Örömmel láttuk a fentieket és hallottuk a jövendő tervekről elmondottakat mert bebizonyítva lát­juk azt, hogy a magyar parasztság áldozatos munkája és összefogása komoly eredményt hoz, s bízunk abban, hogy a tervekisvalóraválnak., A pápai PIKOSz a hadiárvákért A budapesti Gazdasági Rendőrség nyomozói vármegyénkben Elrejtett liszt az istállóban a méhéskaptárakban váratlan razziát tar tartott néhány úgy­nevezett „kismalom­ban' 4. n i f, A razzia eredményeképpen az egyik malomból a méhéskap­tárak belsejéből 451 kg. lisztet szedtek elő a nyomozók, ismét másutt az istállóban elrejtve akadtak nagyobb mennyiségű bejelentetlen lisztre. A Gazdasági Rendőrség nyo­mozói karácsonyig maradnak a vármegyében és a pápai járás terüle­tén Is több váratlan razziát fognak tartani. refor::ítu3 főiskolai köíiyvtájj PÁPA A pápai Piaci és Vásári Ke­reskedők és Iparosok Szabad­szakszervezete 82 taggal fejti ki hatékony munkáját. Kóréh Pál ügyvezető irányítja a kis társaságot, hangoztatván azt, hogy egymás megbecsülését és szeretetét kell megteremteni, hogy teljes harmóniában él­hessenek a dolgozó rétegek. Ezeket azonban csak úgy érhetjük el, hogy nemcsak szó­ban, de tettekkel is megmutat­juk azt, hogy igenis az egy­máson való segítés és egymás megbecsüléséhez vezet kitűzött célunk. A PIKOSz tagjai át­érezték a mai idők nehézségeit és bebizonyították, hogy tud­ják azt, hogy minden becsüle­tesen érző és gondolkodó em­bernek erkölcsi kötelessége a nélkülöző embertársán, tehet­ségéhez mérten segíteni. Vasárnap délután a Munkás Otthonban rendezett karácsonyi ünnepélyen hadiárva gyerme­kek részére meleg ruhát, fehér­neműt és cipőt osztottak szét. Boldog perceket szereztek né­hány kis magyarnak, akinek édesapja idegen célok érdeké­ben vívott harcok folyamán hagyta itt kedveseit. Boldog perceket szereztek a kis hadi­árváknak és sok tehetősebb magyar testvérünknek mutattak példát, ami valóban megszív­lelendő. Dicséretet érdemelnek érte! A gazdakőzönség elszámol­tatásával párhuzamosan a köz­ellátási miniszter rendeletére megindult a malmok és ma­gánosok ellenőrzése is. Et az ellenőrzés azt kívánja szolgálni, hogy a malmok nehogy feke­tén adjanak túl lisztmennyisé­gükön, a magánosok pedig ne­hogy jogtalanul kettős ellátás­ban részesüljenek akkor, ami­kor egyeseknek a mindennapi kenyérhez sincs meg a szük­séges gabonájuk. Az ellenőrzés fokozottabbá tétele céljából a budapesti Gaz­dasági Rendőrség nyomozó­csoportja az elmúlt héten a a vármegyébe érkezett és

Next

/
Oldalképek
Tartalom