Pápai Kis Ujság – III. évfolyam – 1947.

1947-12-25 / 52. szám

j^ÁPAI KIS ÜJSÁG T A LALK O Z A S AZ ÜNNEPPEL IRTA: Dr. DELY LÁSZT.Ö A

: emberi életek röppályák. Végig/uhuik az égbolton. Felszállnak csúcsokig s onimn mntmiuk vissza a földre. Egymás feleli, melleii /útnak. Kisérik s keresztezik egymást. Ivük larha arabeszkként rajzolódik <a horizontra, melynek korszak a neve. Vannak korok, melyek derűs fénnyel sugározzák bé az atWi.uk futó életeket. Vanjwfi oh/a no k. melyek éjsötétséggrl burkolják az emberi sorsokat. Ámig a boldog korszakokat békesség és a harmónia Sugározza be. a nehéz ' sorsúnkat fájdalom. / panasz, átok és könny terheli. S míg u világos korok ételei színes ívekként sikhumk a deríh ég alatt, u sötétbe borullak sorsai, bolygó életei vaktni /éveli/égve csapódnak egymáshoz. M a egy nemzedék él, mely ké( háború után próbálja életét újból elkezdeni. 1Mögötte milliók sírja;, körülötte áljukból kisiklott, tengelyükből kicsúszolt ételek, töri sorsok. romépületek. Jelenében útkeresés, tántorgás, tévelygés, az életformák szélsősége. Nem egészen érti. miért j>ont ö marfűit meg w kataklizmák ultin, ezt valami véletlennek érzi, mint ahogy bizonytalannak t'rzi azt is. hogy meddig s hogyan él. És ebben a bizony la tanságban. tata j falans ág tni n nem találta meg magát, a felületen. a kézzelfogható világában él. bizonytalanul hánykolódik a szükség és orgia szélsőségei között. . , Csodálatos a kisiklott életek lázongó ösztöne ép úgy, ahogy a félrehúzódok tagadó világa. Szélsőségek itt s ott: egyik oldalon a tétlen csodavárásmásikon a másokat nyugodni nem hagyó világboldogítási szándék. • Az. elvakult önzés és az elvetélt önzetlenség az élet felületén 'szédült s szédítő keringőt jár. Q amikor az ember — ki már O nem bír megállani napjai sodrában, ki nem ér rá'gondolkodni életén, mert se ideje, se türelme nincs már — hirtelen szemben találja magát az ünneppel, egyszerre nem tud mit tenni vele. Tulajdonképen azt sem érti. hogy mi is az ünnep. Akii a nehéz élei naprólnapra hajszol, mint űzött vad mefiekül az ünnepek védő sürejébe. hogy a kapóit sebeket mfalóa kapjon levegői az új napok új hajszájára. ' Aki pedig hite szerint a ;;jajmjís* oIdaion élvezi azt. amit a napok számára nyújtanak, az öröknek vélt farsang kiemelkedő csúcsaivá akarja az ünnepel aratni. És egyik sem látja meg az ünnep lényegét és értelmét: a környező világból való kikapcsolódását és et mer ülést egg másik világban. Annyim körülvette a mai emberi a hétköznap, és az anijOlj. hogy még ünnepe sem más. mint a köznapok. Az ünnep ma csak mennyiségben —- a szórakozás, vagy a lélegzetvétel időtartamában különbözik a többi naptól. De különbségében. lényegében ugyanaz. És ezért nem tud a mai ember igazán ünnepelni sem. * A

r igazi ünnep tagadása a hétköznapnak. Nem a mull tagadása, hanem a köznapok világától való elfordulás. Számvetés a múltról, elfordulás a szürke napokat jelentő külső, anyagi élettől, a felszín világától. Ki tárása egg kapunak, amely a lélek világába vezet. Elmerülés egy világba, mely minden seb és minden rom. minden fény és minden csillogás alatt meghúzódik és várja napfényre kerüléséi. Az "elmerülő kutató a hétköznapok világától elfordulás után az igazi ünnepek áhítatos csendjében — csodálatos rétegekre talál. A szörnyűségek, romok, csonkok alatt, a hazugságok dzsungelje mögött ott izzik minden lélekben a szép, ia jó s igaz örök vágya. És ünnep ezeknek felfedezése. A zűrzavar, egyenetlenkedés. irigység alatti rétegből napfényre kerül a harmóitia, egyetértés, emberség. És nagy kincse. ajándéka ez az ünnepnek. S egész mélyen eltemetve f~ oly mélyen, hogg néha hinni is nehéz benne ragyog az élet Célja s> értelme: a szeretet. Amelynek születését Karácsony ünnepli. S amely elindult, hogy — akár a keresztfán — megoltsa ia világol Karácsonyi beszélgetés a vármegye hiteléletéről, ipari, kereskedelmi helyzetéről és arról, mit várhatunk az új évtől ? Amikor a karácsonyi vásárlási láz csúcspontján ált. amikor az ember szeme jóleső érzéssel simogatja a kirakatok villanyjénges. karácsonyjagyerlyás drágaságait. amikor azt látjuk, hogg ez az esztendő is a sok /aj és panasz ellenére tovább vitt bennünket a gazdasági konszolidáció útján. érdemes befordulni a Veszprémi Takarékpénztár ilyenkor estefhlé már csöndes helyiségeibe és elbeszélgetni Hóna Sándorral, a takarékpénztár népszerű igazgatójáéi! olyan kérdésekről, amelyek manapság mindenkit égető módon érdekelnek, hiszen nem vagyunk nagy távlatokban gondolkodó emberek, nincsenek nagyvájc/yednk és álmaink az éleiről. megelégszünk azzal, amit a ma szűk lehetőségei nyújtani tudnak, az apró kis örömökkel, amelynek indító rugójaképen mindenütt ott áll: Mi Urunk, a Pénzt Rosszul spekulál, aki inflációra számít Embersport llp fogadás ^ ^^ hogy Magyarország részt vegyen az otympián < f Akarsz minden faluban sportpályát ? Akarod a magyar stadiont? Akarod a tömegsportot ? .. A célok érdekében fogadj: HYERHETS2 I Tippszelvények kaphatók: trafikokban osztálysorsjáték főárusítónál, elárusítóknál, postahivataloknál, Ibusznál. — Tippszelvény ára 3*30 Ft. Először arról keretezi ük meg Róna igazgatót, milyen volt a bankjegy forgalom és a be! tétek alakulása az HM 7. esztendőben. - A pénzintézeti belélek és kihelyezések az 1917. jan. 1-i állapotot figyelembe véve kedvező volt és állandóan emelkedő irányzatot mutál A pénzügyi kormányzat és a Nemzeti Bank erős kézzel irány Hja ia ban k j egy forga kn a t és ha la pénzhiány Fájdalmas is, mégis megnyugtató, hogy ia pénz vásárlóértéke biztosítva van. Rosszul spekulál, aki inflációra számít, mert a bankjegyforgalomnak a termelés fokozásával arányban álló emelkedése nem hoz magával felesleges pénzbőséget Minden törekvésünk az, hogy a termelés cél jait szolgáló jogos hiteligényeket a lehetőség szerint kielégítsük. Ezen a téren Veszprémmegye más megyékhez viszonyítva. nincs kedvezőtlen helyzetben. Szerelnék valiamit hallani a vármegye ipari helyzeté rj'51 is. Veszprém vármegye'a két világháború között a magyar íadiipar központja volt és a most súlyos probléma a hadi-8 vize m eknek bé ke terme 1 és re | való átalakít ásta, de nem ki-a sebb gond a háborús karok 1 helyreállítása és a borén de zé-| sek korszerűsítése sem. A hároméves ierv felöleli ezeket a kérdéseket és mindent el kell követnünk, hogy a ierv végrehajtását megkönnyítsük. g Magát Veszprémet iái legsúlyo-| sahban érinti két volt nagy-g üzemének: a Lőszerműveknek | és a Danüviának megbénulása.! mely egyik főoka az itteni | nagy munkanélküliségnek. § A vármegye ipari hely- | zete és a szénbányák | termelésének emelkedése | egyébként megnyugtató % képet mutat. értékes eleme a hirsadaMm nak. hogv minden támogatást megérdemelne. Azt hiszem, ma már a kívülállók is tudják, hogy llereskedőnek lenni minden ellenkező látszat dacára nem a legirígylésreniéltóbíi' mesterség. A naponta megjelenő ós sokszor egymással iá legel lentétesebb rendeletek, az újabb és-- újabb adónemek és áru korlátozások között tövises úton fialtad, aki ezt a foglalkozást választotta Nem lehet tudomásul vNjni. hogy időnkin l okkal vagy i>k nélkül nálunk is kereskedőelleneK hangullat van. Ugy érzem, hogy az esetleges hibákat hi kell küszöbölni és a kereskedők és a vevőközönség között mielőbb vissza kelt állítani azt a bensőséges, ..• bizalmas légkört, mely ebben a vármegyében a múltban mindig megvolt '. Az új esztendőtől ne gondtalan életet, hanem fáradságos munkánk megérdemelt jutalmát várjuk ber összefogásával tudjuk pótolni a mulasztásokat és újtól lüktető életet teremteni a romok helyén. Igyekezni fogunk az új városrendezési tervben: Arra kérjük ezután Hóna Sándor igazgatót, beszéljen valamit az újjáépítésről. Az újjáépítésről őszintén kell beszélni és meg kell állapítani. hogy itt — különösen összehangolni Veszprémben még sok a , . ,, , . , (

l szépészeti szempontot ennivaló. rajdalmas sebeket ' kaptunk, melyeket nem tud- ka

t >

a mtó éMtel é* uz tunk kii leverni. eggszerü. de tökéletes Nagg szegénységünk nem megoldásokkal. szégyen, hanem fájdalmas Sa jnos, a váiwendezéshe^ is valóság. \ épúg\*, mini a háborúhoz(!sak minden jószándékú em- y pénz és pénz kell. Az új esztendő tol ne gondtalan életet, hanem fáradásos munkánk megérdemelt jutalmát várjuk. Szemünk ne a világpolitika komor felhőin, haueitó elsősorban nemzetünk és saját problémáinkon legyen* Bízom benne, hogy az a nagyszerű lendület, mely az eddi«íi eredményeket biztosította, megmarad a jövőben is és a nemzet dolgozó osztályainak összefogássá további nyugodt békés fejlődést és felemelkedést biztosít fejezte- be értékes nyilatkozatát Róna Sándor. Miért van kereskedő-g ellenes hangulat? | A kisiparról, kereskedelem-g ről beszélgettünk ezután. — A kisipar niagy része tőke-l szegény és ezért a legfőbb | ideje lenne, hogy a már rég-1 óta kilátásba helyezett ailamif kisipari kölcsön a valósággá | váljék: A kisiparosság olyan f Egész életünk tulajdonképen nem más, mint a szeretet megszerzéséért vívott küzdelem. A mai világban legfőbb bajunk, hogy senki sem kap elég szeretetet. Ép ezért a szeretet utáni szomjúság egyre gyötröbben ég az emberekben, ; akik mindent megpróbálnak, még jók ÍS lenni a szeretetért. Ha átvilágítanánk őket egy lelki röntgensugárral, kétségbeesett erőfeszítési találnánk mindenkiben, a 1 égetésül y ed tebb emberben is. hogy őt szeressék, hogy őt mindenki szeresse. A legtöbb ember élete elfolyik anélkül, hogy arra az emberre akadna, kire szívének szüksége van.,. Pedig milyen borzasztó, mikor egy élet múlik el simogatás nélkül. Hány tekintet könyörög némán egg kis simogatásért, amit ö százszorosan vissza tudna adni. Háng nő életében látjuk, hogy nemcsak az anyaságot vállalta, de az apaság küzdelmeit is — csakhogy legyen valaki, akit szerethessen. Mi szegény, esett mai emberek a szeretet koldusai vagyunk. Kolduljuk á szeretetet először asszonyainktól, ba-. pákánk tól, gyermekeinktől.. • azután ott, ahol lehel. Még áz öngyilkosnak is az ad erőd a halálban: hátha valakit meg fog indítani a halálom . .. valakinek fájni fog, valaki, hó csak egg napra is, szeretni fog. Szeretni annyi, mint a másikat jobban szerelni, mint önmagunkat. Ha valakit szerelünk, odaajándékozzuk szívünket. rendelkezésére ddjuJc életünket, a szeretet énünk nagy felajánlása. Az emberek általában nem azt szokták szeretni, akit érdemes szeretni. Rendesen azt tudják legmakacsabbul szeretni, akiért legtöbbet áldoztunk, akiért mindent odaadtunk. Épen ezért nem szeret az igazán, aki okossággal és mértéktartással szeret. Csak azokat szeretjük igazán, akiket sárosan és szennyesen, gyengeségeikben és hibáikkal együtt szeretünk.