Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Első évfolyam - 1886-02-28 / 7. szám

azon állításában, hogy a lelkészek nagy részénél — mert vannak kivételek — nagyon örvendetes és dicséretet érdemlő volna, ha a tudományok valamelyik ágában, közelebbről a vallási tudományos irodalomban többet és figyelemgerjesztőleg búvárkodnának, mert hiszen annyi e téren a. tenni való : már én is egyetértek Verussal. — De hogy ez által az egyszerű néptől elismerést, rokonszenvet lehetne remélni, azt épen nem hiszem, — ha egyébként nem birja megnyerni szeretetét. T o m p á n a k vagy ehhez hasonlónak s igy jóformán mindenkitől elismert tekintélynek kellene lennie. — Mert a teljesen magába zárkózott — s igy föltehetjük, hogy folyton tudományokban búvárkodó — lelkész irányában az egyszerű nép többnyire tartózkodó és bizalmatlan fog lenni. Még tovább menvén: azt sem tagadom, hogy vannak hitfelekezetünkben mint egyebütt is olyanok, kik a „divatos eszmék után kapkodnak" s az miitárismiisr ól kedvezően nyilatkoznak; de hogy lelkészeink között oly nagy mértékben volnának, hogy nagy számukról oly merészen Ítéljünk, képtelennek tartom. — Ha esetleg egytől hallhatott is olyasmit a mi megrovandó, az még nem ád szabadságot nagy szám felett pálczát törhetni. Azt sem tartom lehetőnek, mert mivelt emberhez nem illő meggondolatlanság volna, ha mégis lenne divatos eszméket pártoló lelkész, hogy saját rovására az egyszerű nép között azokat terjesztené. — Mert hiszen az által csak maga alatt vágná le a fát s a közbecsülést vetné el magától. Egy szóval én azt hiszem, hogy V er u s n a k csak egyes apró tünetek — de hol van szabály kivétel nélkül! — szolgáltattak tárgyat megjelent czikkére s csak a hév ragadta el, hogy úgyszólván csaknem általánosan beszélt. Ugyanezt mondom a theologusokra vo natkozó állításáról is, hiszen van benne igazság, mert csakugyan lehetnek, sőt vannak esetek, hogy a személyes érdekek szemmel láthatólag nyilatkoznak, de nem igy van-e akármi pályán is?! A mi pedig a gymnasiumban sőt főiskolában a mindennapi isteni tiszteletet illeti helytelen volna ellene szólnom. Ezeket akartam megjegyezni, lehet hogy helyesek, lehet hogy helytelenek megjegyzéseim: az olvasóra bizom; de ez egyéni meggyőződésem. cl ficj u i*. Eötvös „Falu Eötvös József regényírói munkásságát különösen jellemzi, hogy ő mindig többet nyújtott, mint puszta regényt; mindig politikai és társadalmi eszméit rakta le azokba, a nemzet közvéleményére törekedett hatniMivel pedig azon regényeket, melyekben bizonyos erkölcsi igazság fontossága mutattatik be, vagy valamely kor férdeségei komolyan majd negédesen sőt csipősen tárgyal tatnak, irány regényeknek nevezzük: e szerint Eötvös regényeit is ilyeneknek kell tartanunk. És valóban azok is közelebbről, a mennyiben themájuk ugyanaz, melynek előliozásám egész nemzet működött, és a mennyiben egy vajúdó kor eszméit tüntetik fel, s a múltban a jegyzőjéről." jövőt, a jelenben pedig a szégyenletes hátramaradást vázolják. -—- Regényei mögött egy nemzet törekvése áll forrongó életben, történeti válság küszöbén. — E tulajdonság kiválóan feltalálható a „Falu jegyzőjében," s e szerint ez is irány regény. E regényben, mint látjuk, Eötvös az eszmék embere, gúnyosan ostromolja akkori társadalmunk kinövéseit; de inkább meggyőzni akarván mégis mint sújtani. — Ismétlődnek e munkájában mindazon eszmék, a melyeket a politikai téren nyilvánított és megkezdett. A börtönrendszer érdekében irt művének eredményeül felhozza Taksony megye börtöneit, melyekben a rabok testileg, lelki-