Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Harmadik évfolyam - 1888-06-15 / 12. szám

erőszakolt békék, melyek biztosítékul szolgáltak, nem csak saját birtokaik, de egész Magyarország vallási és alkotmányos szabadságának. Ez volt történelmi szerepök a Rákóczyaknak is. A linczi, szathmárnémeti békék nem csak puszta békék, de jelentőségüket s fontosságukat illetőleg a magyaralkotmány, a vallásszabadság alapkövei. S ezzel szemben mit mutatott föl a Habsburgházhoz hü főnemesség: a Zrínyi nemzetség? Szerepe jelentősége egészén más irányú volt. A milyen helyesen ismerte föl a körülmények fordultát a „szigetvári" Zrinyi Miklós, a mily hűséggel viseltetett az uralkodó ház iránt : éppen annyira megőrizte féltett jogát, alkotmányos szabadságát. Nem a törhetetlen hűség egyik alakját, mely csak a körülmények változtával alakult át a Zrinyi nemzetségnél; nem az Erdély önállóságát kaján szemmel néző udvari párt egyik tagját látjuk a Zrinyi család történetében , de egy külön eszme bajnokait, kiknek rendeltetésök éppen anyira eltért Erdély fejedelmeinek szerepkörétől, mint nem egyezett a Habsburgház változhatatlan megnyugvásával. A Zrinyi nemzetség szerepe magábafoglalja: a török elleni harczot, a török kiűzését Magyarországból. És e terv végrehajtásában is menyire nyilvánult a kor szelleme? Mig a „szigetvári" Zrinyi Miklós vértanúi halálával egy Eeonidás utódját egy középkori hőst igazol; addig unokája tisztultabb nézettel más irányban ugyanazon eszme harczosa volt, melynek teljesithetése Zrinyi Pétert az összeesküvés részesévé avatta. Ez eszme és forró vágy tölté be minden Zrinyi kebelét, ez volt a hagyományos szerep, mely már a Zrínyiekbe születésöktől fogva oltva volt. Mindkét nemzetség hatalmas, gazdag volt s még is mennyire elütő módon jutva birtokához. A Rákóczyak birtokai Zemplén, Dngh, Bereg, Mármaros, Szathmár megyékben tehát Magyarország keleti részében feküdtek!, míg a Zrínyieké Horvátországban, Somogy, Zala, Baranya megyékben terültek el. Mig emezek életében [a birtok szerzés kiváló módja különösen a „szigetvári" hősnél a foglalás, a középkori olygarchiai erőszakos elfoglalás, a fegyverrel való meghódítás volt, de jelentékeny az a birtok, is ami adományozás utján jutott a család kezébe; addig a Rákóczyak birtok szerzése házassági összeköttetés, családi leszármazás által lön oly kiterjedtté. E hatalom, e gazdagság mindkét családnak közös alapjaként annak nagyságát befolyását alapitá meg. Mert mi lett volna természetellenesebb, ha egy Zrinyi, kinek birtokában hét napig utazhatott az ember a nélkül, hogy idegen földre lépett volna, kinek folytonos érintkezése a törökkel iskola volt reá nézve, melyben magát vezérré képezheté: nem jutott volna az ország első emberei sorába, nem lett volna horvát bán, katonai főparancsnok, Dunántuli fővezér azon korban, midőn a gazdagság magában véve már már elég volt arra, hogy valaki vezérré lehessen. És hogy e szerep hivatott betöltése mily jogos volt : igazolja az, hogy a Zrinyi birtokok nem csak magukat védték száz évnél tovább, hanem Horvátország és a dunántúli rész megtartása egyedül a Zrinyi nemzetség érdeme. Ük voltak védörei a hazának, azon hazának, melyet egyfelől a török hódoltság, más felöl az osztrák tartományok határoltak. Ok álltak védfalul a török hódításainak, ok voltak védörei a Dunántúlnak. Mig tehát a Zrínyieknél a Habsburgház iránti hűség, az elismert hadvezéri tehetség avatta első méltóságuakká a Zrínyieket; addig a Rákóczyak Erdély törvényei értelmében mint leggazdagabbak, mint leghatalmasabb protestáns főurak választattak meg Erdély fejedelmeivé. S mégis milyen csodás találkozása a sors intéző kezének, hogy e két család politicai szerepe a menyire elütő és külömböző egymástól, már álláspontjuknál fogva is, mely a Rákóczyaknak a Habsburgház ellenében a nemzet érdekében vivott fegyverfogását kópezé, az uralkodóház iránt hü s mégis egy harmadik ellenség kiűzését tervező család törekvésével szemben, melynél fogva ez a töröknek ostora, folytonos ellenfele volt; ama kölcsönös találkozás, mely a különböző nézeteket és álláspontot kiegyenlítette azon házasság által, mely Zrínyi Ilonának, az utolsó Zrinyi sarjadékának Rákóczy Ferenccel való egyesülésénél létre jött, hogy oly férfiút adjon a hazának, milyen II. Rákóczy Ferencz volt. Még csodálatosabb a közös sors. melyben a két történelmi szerepet vitt család találkozik, midőn elenyészik, eltűnik a Rákóczy és Zrinyi név, kihal a százados nemzetség; csak oldal hajtásai, leányágai emelik a Nádasdyak, Thurzók, Batthyányiak, Bánffyak, Telekiek, Széchényiekben a régi dicsőséget, a fényes történelmi multat. NAGY ZOLTÁN. Zengj te lant! de ne magasztos És unalmas éneket, Mit sem ér az: a hazáról, Szent erényről zengened. divat. Oda, nóta, balladára Mért pazalnád hangidat!? — Légyen üdvöz századunknak Nagy hatalma: a divat!