Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Harmadik évfolyam - 1888-06-15 / 12. szám

lázas haladása miatt valami biztos jellemző vonásra itt nem találunk. Ali basában lia elképzeljük is a szilaj harcziasságot, mely a török hódítások korában ezek vezéreit általában jellemezte, de más oldalról rokonszenvünket is felébreszti azon nemes jellemvonásáért, hogy ellenségében tisztelni tudta a vitézséget s kész volt annak végső akaratát teljesíteni. A dalnokokért küldött szolgának már a költemény sajátszerű szerkezeténél fogva is csak Árnynál van szerepe 's őt itt, mint fentebb is említettem, az ifjak szent fájdalma feletti állati derültség jellemzi. Személyeik szerint is összehasonlítván immár költeményeinket, hátra van, hogy szóljunk róluk verselés és nyelvezet tekintetéből. * * Tinódynak verselése és nyelvezetével mai álláspontról foglalkozni nagyon bajos volna. Az ő érdeme a tartalomban levő történeti hűség; mert költői előadása, nyelve, miveletlen rimei rosszak. De azért felette igazságtalan dolog volna őt elitélni; főleg ha a XVI-ik századba átképzeljük magunkat. Erdélyi költeménye négy ütemű sorokban van irva 3—3 taggal; azonban többször hibásak. Rimei között vannak tiszta, jó rímek is, de a legtöbb közönséges vagy épen gyenge. Kifejezései nem magyartalanok ugyan s nem is mindig prózaiak, de erő nélküliek; költői szépség csak itt-ott csillámlik fel. Egészen másként áll a dolog Czuczor Szondyjával. A kifejezéseknek magyarosságuk mellett erőteljessége, költői szépsége, a versorokban a dactylusoknak rövidebb és hosszabb alakkal váltakozása: zengzetessé teszik az egész költeményt, mintha harczi riadót hallanánk. Tehát verssorai lengediek; még pedig tízsoros versszakban úgy, hogy az első négy sor hármas, az 5 6 egyes lengedi, a 7 és 8 pherekratesi s végül a 9 és 10 hármas lengedi elől és hátúi féllábbal. Sokban hasonlít ehhez külalakilag Arany „Szondy két apródja" ugj^anis, habár nem is egészen tisztán, de általában lengedi sorokban zeng. Rimei Arany művészi tollához méltók. A mi pedig nyelvezetét illeti, legyen elég enn}dt mondanom, hogy kifejezései a a költői szépség varázsával bírnak, drámai erejűek, s űgy helyhez illesztvék, mint ahogyan a müépitő összeilleszti kifaragott köveit. Szóval Arany költői nyelvének méltatása eg}^ meglehetős terjedelmű kötetet nyújtana. FÜLÖP JÓZSEF. fáMlá, Mikor a babámat... Mikor a babámat Legelőször láttam: Szegény árva kis lányt Tiszta szívből szántam. Másodszori látás Bajomat okozta: Szivem' az a kis lány Dobogásba hozta. Harmadszor a héten Találkoztam véle, S tudja Isten hogy van: Majd meghalok érte! MEDGYASZAY YTNCZE. Délibábos rónán... Délibábos rónán őrzöm a gulyám, Égetőn süt az égről a nap reám , Hejh! beh sokkal jobban éget a szivem Hogy is ne, hisz lángol benn* a szerelem Gyönyörű szép szőke kis lány a babám, A hová lép, rózsa nyílik a nyomán, Kék szeméből nap sugárzik szüntelen. Sugarától gyúlt szivemben szerelem. Eszem adta kökény szemű leánya, Ugy szeretem csak úgy borulom utána, Ha meg csókol 's a szivemre ölelem Azt hiszem, hogy repül ez a föld velem. BORSOS ISTVÁN.