Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Első évfolyam - 1885-12-15 / 4. szám

alakot öltött, hogy nagy munkáját veghez vigye. Az angyalok örömhírt jelentő éneke az emberiség megváltó dala volt. Zengjünk tehát mi is háladatos szivvel ós örömteljes lélekkel dicséretet annak, ki mindnyájunk üdvének és boldogságának eszközlője volt. Vajha egy közönyös arcz se találkoznék, mely az ünnep íénvét megzavarja! Bírálat a pápái ref. főiskolai „Ifjúsági képzőtársulat" „Tavasz" czimü kiadványára, (Pályadíjat nyeri.) * (Folytatás.) Ennél keresetlenebb és egyszerűbb szavakkal nem lehetne kifejezni azt a boldogságot, melyet kedvesének elnyerése által elérni hisz. — Nem keres valami szokottabb patheticus kifejezést boldogságának ecsetelésére. — És helyesen, mert ennél találóbban ki nem fejezhette volna azt, hogy ezután nem gondol ő semmivel a világon hanem csak kedvesével és szerelmével. — Emlékeztet ez a két sor a Petőfi költeményeinél található hatásos és váratlan fordulatot képező befejezésekre. — A kül alak csinos és kifogástalan. Előnyére van még az is, hogy a magyar népköltészet benső természetének inkább megfelelő párrimeket használja, „A bánat dalaiból" czim alatt közlött 3 lyrai költemény méltó a két előzőhöz. A nyelvezet és forma oly hivatott íróra mutatnak, a ki azokat teljesen hatalmában birja Ha képei tán kissé merészek is, de nem elcsépelt semmiségek. — A „szerelmi vallomás" bár tagadhatatlanul ügyesen van irva, de a gondolat nem eredeti. — Nagyon élénk reminiscentiája Petőfi hasontárgyu költeményének. Kiss Gyula mellett, mint már emlitém, leginkább feltűnik költeményeivel Csatkai Ignácz. Különösen figyelemre méltó „Mahmud" czimü balladája, — Nem mondom, hogy teljesen hibátlan alkotás, mert hisz akkor fiatal írójára nem tudnék elég dicséretet halmozni, tudva azt, mily nehéz műfaj a ballada. — Hisz Arany János balladáin kivül az egész magyar irodalomban alig találnánk 30-at, mely szerkezetére és nyelvére nézve teljesen megütné a mértéket. — De a költemény hibái mellett is leköti a figyelmet és szép reményekre jogosit írójára nézve. — Tárgya megfelel a ballada kellékeinek, s helyesen tükrözi vissza a keletiek babonás érzés és gondolkozás módját. Mahmud álmában fia által látja megöletni magát s ez álom által felkeltett aggodalmai közt főpapjától kér tanácsot. — Ez látván, hogy az ifjú élete nincs többé biztonságban, megöletni tanácsolja, s e tanács végre is haj tátik, de nem Hamidon, mert ezt titokban megmenti. Mahmudot többé nem hagyja nyugodni lelkiismerete s ennek következtében életét veszti. Mahmudot erős babonás szenvedély ragadja cselekvésre, de mivel az igazság határain tul megy, nyomban utoléri a büntetés s végre áldozatává lesz bűnének. — A ballada tehát alapjában helyes, mert valódi szenvedély mozgatja a cselekvést s a megsértett erkölcsi rend méltó böntetést talál. -— Főhibája a darabnak az, hogy nincs elég változatosság a párbeszédekben. — A ballada első részében Mahmud 4 versszakon át beszél, mig a főpap egyetlen egyszer jut szóhoz. — A második részben már több a változatosság, de a párbeszéd itt is kevés az elbeszélő részhez képest. — Ez hiba, bár másrészről tagadhatatlan, hogy az elbeszélő részben oly szép és jellemző helyek vannak, hogy gyönyörrel olvassuk. — Mily szép és festői kép ez p. o. Távol keleten kicsi tülle vagyon Csendjével övedzi az ősi vagyon Ott alszik a . \ . . stb. Ha a párbeszédek hiányos volta hiányul róható is fel, de ezt más részről oly elnyök pótolják, hogy e müvet a legfinnyásabb ízlésű ember is érdekkel olvashatja át. Anynyival inkább, mivel a méret, versalak és a rim épen nem köznapi. „Vágy" czimü kedély daláról csak jót