Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Harmadik évfolyam - 1888-01-15 / 6. szám

PAPAI IK.JlM Ua vesének fogja bemutatni, biztosítva levén a felöl, hogy az elzárkózott, világ-gyülölö nagy néne nem fogja fürkészni a gyorsan]megtortént s befejezett dolgot, hanem rájok adja nagynénei áldását . . , . s oda a kiváltott kötvényeket. — Pompás, kitűnő — feleié Iharkutyné ő nagysága — még holnap elutazunk. S pár perc múlva ö nagysága Oszkár báró karján lengett at a fényesen kivilágított ebédlőbe. — Holnap utazom Edmond! — szólt Iharkutyné ö nagysága, fölhajtva habzó schery-ét. — Utazol ? hová Arabellám — kérdé olvadékony hangon Iharkuty Edmond gróf, föltekintve nejére tányérjáról. — Hová? Elég ha utazom! punktum — feleié ő nagysága lecsapva serlegét. — IJe mégis Arabellám, gondold meg! Ilyen téli időben ! Itt hagynál engem ? szólt már már elérzékenyülve Edmond gróf. Ne menj el, kérlek, — sőt parancsolom . . . . ! — Hogyan te parancsolsz nekem ? — kiálta fol ő nagysága. — De kedves barátom — szólalt meg Oszkár báró félbeszakítva társalgását Arabella társalkodó barátnéjával, — ne ingerülj fel, ne izgasd magad, hisz az árt az egészségednek, — Ejh ! hallgasson Oszkár, ne avatkozzék családi ügyeinkbe, — kiáltott közbe a gróf — Arabella nem fog elmenni, érted? nem fog. A két fél, Arabella s Oszkár ijedten tekintettek össze pillanatnyi zavarukban, azt hívén, hogy ártatlan titkuk ismeretes a gróf előtt. De a zavar után csakhamar megszólalt ő nagysága s eltávozván, oda kiáltott a grófnak: »Isten önnel kedves Edmond!« A dac, a makrancosság kemény sziklája nem hajolt meg a hitvesi kérés esdő szava előtt. A nő, kinek életvidám, csapongó kedélye kedvelte a föltűnő érdekességeket másnap délben Oszkár báróval repült a futárvonaton Budapest felé. * A megsértett férj Iharkuty Edmond felfogta helyzetét s mig egyrészről bántotta eddigi tehetetlensége : ily botrány után jónak, sőt szükségesnek látta megőrzendő híre, becsülete érdekében ügyvédéhez folyamodni. Az ügyvéd eleget tett. S ö nagysága — kinek véghetetlen örömére szolgált a kisasszony néni olvadékony szeretete, Oszkár báró alázatos mindent tíirő magaviselete — nem sokára megkapta váló porét. Szemrehányásában, melyet Oszkár báróhoz intézett, ki volt fejezve a megsértés, kitüntetve a lovagias elégtétel, melyet Oszkár bárótól megkövetelhetett. Lovády báró. kinek merész szerepe, melynek saját előnyére felhasználása egy nő becsülete megsértését vonta maga után, egy perczig sem habozott, hogy lovagias kötelességének eleget tegyen s a pillanatnyi homályt letörölje a nő becsületéről. Meghajtva magát a könnyező asszony előtt azt mondá: »Eddig a nagynéni szemében volt csak nőm, de most a világ előtt is azzá teszem.« NAGY ZOLTÁN. Egyházi énekeink állapota a XYX-ik században. A XYI-ik század forduló pontot képez a magyar nemzet szellemi életében. A reformatió Európa-szerte viszhangra találván, bemenetelt szerzett magának hazánkban is és itt a szellemi műveltség újra ébredésének szolgált alapjául. Nemcsak nagyszámú iskolák keletkeztek, hanem a magyar nemzeti tudományosság egészen uj irányt vesz a reformátió befolyása alatt. Nevezetesen egy igen gazdag vallásos irodalom keletkezett, melynek fő czélja levén egyik vagy másik felekezet tudományosan kifejtett tanainak védiratok által való védelmezése a más felekezetek ellenében: nem ritkán a legmakacsabb irodalmi harczok indultak meg az egymástól elszakadt katholikus és protestáns egyház között s mindez a bibliának Luther és Kálvin által diadallal kivivott tekintélyre jutásában találja megfejtését. A nép mely eddig a kath. egyház „vető" szava miatt idegenkedett, félt attól, most a vallás világánál felismert rendeltetése és hivatása folytán szent áhítattal fordul ahhoz; abban talál tudós és tudatlan, gazdag és szegény irt, gyógyulást lelki sebeire s abban leli fél az örök élet reménységét. Egyszersmind egész sorát találjuk azon költőknek, kik énekeikkel a szoros értelemben vett egyházi és önálló vallásos lyra művelői valának. A szorosabb értelemben vett egyházi lyra (templomi énekek) állapotát szándékozván ismertetni: annak képét állítom össze a XYI-ik századból fentmaradt énekek után dolgozatommal.