Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Második évfolyam - 1886-11-15 / 4. szám

Második é v f olya m. 4. szám Pápa, 188(3. november 15. Megjelenik minden hó í-W//, október és márcziusban Sí-én is. Elöíizetósi (1 i.j egy egész iskolai évre 1 írt; r»0 kr. ™ Az jJljusági liép/.őtársuliit" |>;'mío<i;is;i mellett. Szerkesztőséit: A fóiskohii nj épületben. Petőfi működése a ,,Pápai Alig van költőink között egy is, kinek személyével többet foglalkoztak jvolna, mint Petőfiével. Alig van, kinek életeseményeiből több apróságot jegyeztek volna fel, mint az övéből. — S bizonyára minden legkisebb adatot, minden mozzanatot bárki is mohó kíváncsisággá], legnagyobb érdeklődéssel olvas el. De hát nem beszélnek-e sokat, nem beszélnek-e szívesen az emberek egy hirtelen fel- és letűnő üstökösről? Kern olvasunk-e örömmel a mythosi alakokról, a regevilág hőseiről, csodaszerü eltűnésükről V! Ilyen volt ő is: egy üstökös — s lesz hova tovább: egy mythosi alak. Ugyanazért, ha ifjúkori munkálkodásáról, kísérleteiről egyet-mást már elmondtak s későbbi életéből is minden kis adatot feljegyeztek: úgy hiszem, éppen nem leend érdektelen. ha a pápai ifjúsági képzőtársulatban történt szerepléséről is. mely a költészetben képzésére mindenesetre befolyással volt, e helyen az iránta érdeklődőknek biztos tudósításokkal szolgc ilok. Petőfi köztudomás szerint — s a mi Szeberényi Lajoshoz írott leveléből is kitűnik — az 1841—2. tanévre jött Pápára, hogy szerencsét próbáljon; mivel szülői elszegényedésük miatt nem segíthették.— Itt csákugyan jobbra is fordult dolga — vagy mint maga mondja : „felliint szerencse csillagom. —- Tarczi/, a derék Tarczy az, kinek mindent köszönhetek " vÉdes örömmel függök serdütő képző-társaságunk növekedésén'' — ilja tovább Szeberényinek — s hogy ez valóban igaz volt, kitűnik többszöri szerepléséből. Ugjanis mindjárt a megalakulás utáni ifjusági képzötársulat'*-ban. legelső gyűlésen, november 10-én láthatni ne| vét a szereplők között. — Három munkát olvasott fel; Tűnődés, Zsarnok és Eskü czimüeket. — Bírálat szerint: az elsőben költői nyelv, lyrai érzelem található, melyért érdemkönyvre méltónak Ítéltetett, a lyrai egységet sértő kifejezés kiigazítása mellett; a Zsarnok czimü, s egy kényúr gaz érzelmeit festő, költeménynek — mint drámai magánbeszédnek — dramatizálására utasíttatott szerző; az Eskü czimühen egy Bacchus tisztelője hajthatatlan hűségű bajnokává „esküszi magát" a csapoknak, mely mű kivált kerekdedsége által figyelemre méltó: de mind e mellett is csak az egyik részben elömlő póriasság letisztítása mellett Ítéltetett érdemkönyvre méltónak. A november 17-iki ülésen szavalta Pelike czimü művét Vörösmartynak. — Személyesítő szavalata több helyen jó, de testtartása s taglejtése nem kielégítő. Január 16-iki ülésben „Tűnődés

u czimü kiigazított dalát olvasta fel s helyesnek találtatott. Február 17-én a következő műfordításokat mutatta be: A gyermek a pataknál Schillertől, — a Tor esti dala Claudiustól, — Elégia egy várrom fölött Mathissontól. — Bírálat szerint : mindez kevés kiigazítással érdem könyvbe irható. April 20-án ismét munkákat olvasott fel és pedig: Kuruttyó czimü balladát, HeUcont zarándok, Viszontlátás és Hattyúdal czimü lyrai d >lgozatokat. — Az első kiigazítás végett v

Lsszaadatott. a második és harmadik műnek