Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Második évfolyam - 1886-10-31 / 3. szám

ha tudta volna, hogy azok atyja vesztére törnek, irtózott volna azt is cselekedni. A második felvonás czime: „A kémek"; tartalmaz 24 jelenetet. E fölvonás két részre osztható. Az első rész kizárólag komoly tartalmú, a másik Carr és Rocliester föllépése folytán bővelkedik hu- j moros, sőt némely helyen nagy mértékben komikus jelenetekkel, bár egyes részletek na­gyon komoly iránynak. Nézzük az első részt. A Whitehalli palota kapui tárulnak ki előttünk, az előtt a Stuartok lakhelye, most Cromwell palotája. Az idegen nagykövetek várnak Cromwellre: igy Créqui berezeg, frank­hon követe, Don Luis de Cardanas, Spanyol­ország nagykövete, majd Krisztina, svéd ki­rálynő és Wallis tartomány küldöttei s többen. Megnyilnak a szárnyajtók, belép Crom­well, egyszerű katonaruhában, meghajlik előtte minden s csak akkor emelkedik föl, midőn leül székébe. -— E jelenetben Cromwell tisz­teletet gerjesztő méltósággal jár el a köve­tekkel szemben: e jelenét mutatja föl óriási hatalmát a külföld ügyeinek elintézésében. Beszédje, cselekedetei erélyesek, szava döntő parancs. Frankhon követét biztosítja, hogy azon országot mindig pártfogolni fogja: Spanyol­országnak kevélyen dob kesztyűt, kihivót há­borúra; a Wallisiakat, kik segélyt könyör­gendők jöttek elnyomott protestáns vallásuk érdekében, segély Ígérettel nyugtatja meg; Krisztina, svéd királynő, követe által szintén pártfogását kéri, és egyúttal számára királyi koronát küld. — De Cromwell bármennyire törekszik is királyságra jutni, efféle terveit idegen hatalmak előtt rejtekben tartani szük­ségesnek vélve, a koronát elfogadja ugyan, de abból arany pénzt veret. Cromwell hatalmas a politikai téren, de szerencsétlen családi életében. Alig hogy el­vonultak a nagykövetek, neje lép be hozzá, kisérve négy leányától. Az imént még nagy erejű férfiúnak most megszűnik ereje neje s leányaival szemben. Neje panaszkodik előtte, rosszul érezi magát e szemkápráztató udvar­ban, a zajongó fényes udvari élet közepette. Visszavágyódik azon igénytelen, egyszerű, de megelégedett boldog életbe, melyet az előtt folytatott, midőn még férje Cromwell egy­szerű serfőző volt. — Egyik leánya lassan hervad, hiányzik neki a mező, erdő szabad levegője; a paloták magas boltozatai között eltűnt életvidorsága, éltét lassú sorvadás emészti. Másik leánya ellenkezőleg csak ujabb és ujabb fény és pompa után sóvárog; sze­retné, ha atyja megszerezné a királyi czi­met, hogy ugy ő herczegnő lehessen. Harmadik leánya Fletwood tábornoknak neje, ki buzgó republikánus s a nő is telje­sen osztja férje politikai érzületét s fenyege­tödzik, hogy apja ellen fordul, mihelyt az király akar lenni. Végre negyedik leánya Francis is panaszkodik. Francis alakja az, mely rokonszenvünket e szinmüben leginkább megnyeri. Fiatal, ártatlan, szende, jószivü leányka. Nem rég került atyja udvarába; előbb nagynénjénél növekedett, távol a világ zajától. Nagynénje a törvényes király, Károly iránti lelkesedést, szeretetet csepegtetett az ifju leány kebelébe. — Később, a történet folyama ugy hozta magával, hogy az általa nagyon tisztelt király éppen atyja tettei kö­vetkeztében veszité életét; a hir ugyan elha­tott a leány fülébe, hogy Károly vére vér­padon folyt el, de hogy atyja volt annak gyilkdsa, arról semmi tudomása sem volt. Atyja udvarába jutva, mely előbb Károly király lakhelye volt, nem érzi magát ottho­nosan. Mintha minden szobában a megölt király alakja lebegne; minden bútordarab szo­morú emlékét idézi fel azon fejedelemnek, a ki iránt szeretet gyökeredzett szive mélyé­ben. Hátha még tudná, hogy apja az, ki mi­att éltét veszté a Stuartházi uralkodó! De 6 erről mit sem tud. E jelenetben panaszko­• dik atyja előtt, hogy szorongás fogja el ke­belét, valahányszor e terembe lép, honnan ama szomorú helyet láthatja, hol életét veszté szeretett királya. A következő jelenet Cromvell és titkára Thurlve között folyik le. Cromwell keserve­sen panaszkodik hű titkára előtt családi sze­rencsétlenségéről. „ Nem vagyok boldog Thurlve u kezdi beszédét. — „De ezen hölgyek imád­ják fenségedet!" felel a titkár. (Folyt, köv.) FREYSTADT DEZSŐ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom