Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-02-23 / 8. szám

szülne köznépünknél az erkölcs, a becsület s a vallás-erkölcs érzülete. A korruptió, mely bizonyos téren általános kezd lenni, magával rántja népünket is. Az emberek nem a becsületes és folytonos munkával, hanem a könnyű módon való meggazdagodás eszméjével foglalkoznak. Minél előbb, minél kevesebb fáradsággal, akár becsületes, akár böcstelen uton jó módot teremteni. A korcs-' mák minden faluban telvék tivornyázókkal, dologtalanokkal, a bíróságok börtöneiben pedig nem férnek meg már a rabok. Mert a munka keresésre teremtett kéz nem riad vissza a gyiloktól sem. És ezen alig csodálkozhatunk — mikor a műveltebb osztályokban is azt kell tapasztalnunk, hogy a bün és büntetéssel szemben nemcsak eltudják felejteni azt, hogy az erkölcs értéke a bün megvetésében s a büntetés súlya, a bűnöstől való elfordulásban gyökeredzik: — hanem olyan dolgok is megtörténnek, hogy a több évi börtönre elitólt ember mikor büntetését megkezdeni megy —- a részére tartott búcsúzó estély terméből lép a sikkasztók ós tolvajok börtönébe. És ezt humanizmusnak mondják. A pajtáskodás révén szerzi meg magának a bűnös azt, a mit elvesztett a becsületes élet feláldozásával. A jó kedv ós mulatság takarójává lett a bün és erkölcstelenségnek. A tolvaj, a kit rajtakapnak s elcsapnak a szolgálatból mint erkölcsileg megbizhatlant: — jobban felháborodik, mint akármely becsületes ember. — És a mai világban az ily tolvaj becsület megóvására, — rendelkezésre adják nekik a legmagasztosabb eszközöket. Nem a nemes czóllal szentesitik ma már az eszközt — hanem a legnemesebb eszközökkel mozdítják elő a legnemtelenebb — de óvatosan takart — czélokat. A batóságok tehát elégteleneknek bizonyulnak az erkölcsök javítására. A biró hiába büntet, ha a társadalom — félszeg társadalom — felemel. Alapjában s gyökeresen segíteni e bajokon csak az iskola és templom van hivatva. az igazság győzni képtelen: ott önkény, protectió uralkodik, ott a nép akarata nem számit, ott egyes cliquek uralkodnak, de a nép zöme szolga, ott lehet alkotmány és szabadság, egyenlőség a papíron, de tényleg egyes egyének szeszélye dönt és intéz; ott lehetetlen hogy a szabadság és egyenlőség tényleg is uralkodjék, ott a férfiú joga is megnyirbáltatik, ott tehát a no még kevésbé számithat elismerésre. Hogy tehát a nő jogai államilag elismertessenek, szükséges, hogy az igazság győzzön, mert csak az igazság azon varázsvessző, mely a nők részére boldogabb állap- tokát előteremteni képes, csak az igazság teszi lehetségessé, hogy a kenyérkereset minden pályái, melyek eddig a nők előtt féltékenyen elzárattak, nyitva álljanak a nők részére, kiknek emberi emlékezet óta az államban és társadalomban mindig alárendelt helyzet jutott osztályrészül. t Andrássy Gyula gróf. 1823-1890. A magyar nemzet politikai egéről egy fényes csillag hullott alá, mely egy emberöltőn keresztül tündöklött az ország nagy dicsőségére. Élete, mely összeesett Magyarország ébredésének és megizmosodásának hatalmas korszakával, a hazára nézve megbecsülhetlen volt ós ép azért pótolhatlan is halála. Andrássy Gyula grófban a nagy hazafi és az európai hirü férfiú szállott a sirba. A nemzet siratja benne hű fiat ós az európai népek a szabadelvű politikust aki a hazatisag érzetén kivül élénk érzékkel birt az embenseg ideálisabb czéljai iránt. Az ür, melyet elköltözésével maga után hagyott politikai eletünkben észrevehető lesz. Andrássy Gyula gróf már 1848-ban is nagy szerepet játszott hazánk történetében. Mint Zemplén megye foispárja a nemzetőrséget ő szervezte a zsarnokság támadása ellen. Schwechatnál részt vett a Jeilasich ellen vívott diadalmas csatában és midőn 1849-ben a nemzeti kormány Debreczenben intézte Magyarország ügyeit, Andiassy Gyula gróf mint nagykövet indult Konstantinápolyba a török szultán barátságát kieszközlendő hazája érdekében. És a nemes gróf a diplomáczia sikamlós parkettején ép oly sikereket mutatott föl mint a harcztéren a villogó szuronyok és süvítő ágyuk közelében. A bátorság volt lelkének fő jellemvonása. Ez czikázta át minden tettét és ez adta meg lényének azt az ellenállhatlan varázst, mely Őt oly előnyösen megkülönböztette kartarsaitól. Andrássy Gyula gróf volt a kiegyezés után első miniszterelnökünk; ő volt alapvetője ama parlamenti szokásoknak, melyek ma is még legszebb vívmányainkhoz tartoznak. De mint a monarchia külügy minisztere is hervadhatlan babérokat szeizett magának, nemzete és a monarchia többi népeinek nyugalma körül, ő volt úgyszólván lelke amaz emlékezetes szerződésnek, mely Berlinben megköttetett és amelynek következménye a muszka politika diadalszekerének megállítása. A berlini szerződéshez, mely Európát a pánszlávizmus túltengése ellen hathatósan megóvni volt hivatva, egy másitc szerződés füíŐdik méltó táisul és ez a hármas szövetséget szentesítő okmány, melyet két évvel ezelőtt nyilvánosságra hoztak, hogy annaK közzétételével a muszka hódító politikáját visszarettentsók. Mindeme világraszóló és minden európai népet egyaránt mélyen érdeklő politikai alakulásokon Andrássy Gyula gróf vezérszerepet játszott és döntő szavának nemcsak a monárchiában, hanem az európai hatalmak konczertjében is érvényt tudott szerezni. Andrássy Gyula grófot nemcsak hazájában, hanem mindenütt szerettek és tisztelték a hová egyenes jellemének, lovagias természetének és geniális eszének híre elhatott. A magyar fováiosban mindenki ismerte a nyúlánk ós ruganyos lépésű deli férfit, kinek szellemes homlokává Őszbsvegyült dús hajfürtök omlottak és mikor az ő nevére keresztelt Andrássy-ut fényes palotasorai közt délczeg paripán végig lovagolt — a járó-kelők szivén a büszkeség és rokonérzés melegsége rezdült át, mert minden magyar ember büszke volt a grófra és szerette mint igaz és hű hazafit. . De Bécsben is a népszerűség tenyerén hordozták A lovagias magyar gróf körül csakhamar egész legendakör képződött és e regékben Andrássy Gyula gróf egyénisége mint egy tündéri lény ragyogott, tele jósággal ós isteni kedéllyel. E.íeiüul mindaz, csak az emlékezeté. A nemes gróf sirba szállott, a koporsó, melyet a Guarnnro partjairól hozzánk szállítanak, már csak porhüvelyét rejti magában annak a férfiúnak, kinek oly sokat köszönhet Magyarország. Halála amilyen elszomorító, olyan kinos volt, mert a betegség, mely azt megelőzte, hosszú napokon keresztül rágódott élete törzsén. — A nagy nemzeti gyász borujába a vigasz nem szűri be sugarát. A templomok harangjai ós az épületek sötét gyászlobogói csak a mély, hü enyhitetlen fájdalom hirdetői. A magyar nemzet géniusza leborul Andrássy Gyula gróf koporsójára ós könnyezve kíséri a halottat utolsó útjára. Fekete. HIBE

S. |

Andrassy Gyula g

rofj Mint szerte a hazában, ugy városunkban is gyászlobogók sötétlenek a középületeken, különösen a kir. járásbíróság, városháza, Casinó, polgárikör épületein, hirül adván halálát Andrássy Gyula grófnak az élő magyar államférfiak immár szintén holttá vált legnagyobbikának. Lapunk más helyén bővebben foglalkozunk a nagy halott életével, itt csak azt constatáljuk, hogy a halálhír városunkban megdöbbentő hatást gyakorolt. Csupa szomorú arczokkal találkozunk az utczákon ós közhelyeken. A gyászhír vétele után Esterházy Móricz gróf főispánunk azonnal sürgönyileg fejezte ki a maga ós megyénk részvétét a mólyen sújtott családnak. A gyászszertartáson vármegyénk is képviselve volt. — A kir. tábláról és a megyei közigazgatási bizottságnak megyénk nagyközönségének érdekeit mélyen sértő határozata ellen irt ós hírlapunk előző számának vezérczikkét képező közleményünk szóles körben a lehető legjobb benyomást keltette. Ügyvédektől, bíráktól, — a jogász-világ ós a közönség több előkelő tagjától, sőt politikai ellenfeleinktől is kaptunk elismerő nyilatkozatokat, melyek egytől-egyig helyeslik fellépésünket. Valóban mennél inkább vitatjuk ezt a kérdést, hírlapban, casinókban ós egyebütt, annál inkább kitűnik, hogy mily nagy kárára szolgálna a megye túlnyomó részének, ha a decentrálisátió esetén is a budapesti kir. táblához csatoltatnánk. — Pápa város ós az ugodi kerület a legtöbbet veszitenenek ez által, mert ha sikerülne (amit nem hiszünk) a közigazgatási bizottságnak keresztül vinni furfangos határozatát, akkor Pápa város örökre bucsut vehetne a kir. törvényszók iránt táplált reményétől is. És ezt megköszönhetjük akkor a megyei közigazgatási bizottság tagjainak. Ez ellen a határozat ellen különben városunkban is komolyan fognak föllépni. Értesülésünk szerint Esterházy Móricz gróf főispánt is küldöttség figyelmezteti a veszélyre, mely a határozat végrehajtásával városunkat fenyegeti? Kivánatos volna, ha e tárgyban a városi közgyűlés az igazságügyminiszter úrhoz is felírna. — A devecseri takarókpénztár— csőd előtt. Zajos takarékpénztári közgyűlés volt folyó hó 15-én Devecserben. A devecseri takarékpénztár tartotta XVII. évi közgyűlését. Auerhammer elnök megnyitása után Beck igazgató jelentést tesz, melyben tudatja hogy az intézet vagyonának egy része kétes és részint veszendő követelésekben van és mint holttőke kezeltetik. Tudatja, hogy az igz. és felügyelő bizottság 5000 frtos alapot teremtett. A rész-