Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-02-16 / 7. szám

ma azonban üres a tárgyalási terem. A törvényszék különben a követke­zőkép alakult: Elnök: Dr. Laky Kristóf kir. tör­vényszéki elnök, szavazó biró : Hankóczy János, előadó biró : Takács Lajos, jegyző : Marinczer Antal, ügyész : Pongrácz Bóla kir. ügyész, magánvádlók képviselője: Kőszeghy József dr. ügyvéd, a védelem nehéz szerepét Rikóty Ede ügyvéd vál­lalta magára. A kir. törvényszék elnöke a tárgya­lást megnyitván elsősorban az általános kérdésekre hallgatja ki vádlottat, azután az első és a második napot majdnem teljesen elfoglalta az óriási iratcsomagok, a vád­levelek felolvasása, melyet Stern Ármin a vádlottak padján hallgat végig. A hét többi napjait a tanuk kihallgatása, foglalta el. A 120 tanúnak vallomását részletesen nem közölhetjük, annyit azonban Írhatunk, hogy a tanuk vallomásából következtetve, Stern Ármin elfog Ítéltetni, annak dacára, hogy a vádlók közül többen visszavonták vádjaikat. A közvélemény Stern Ármin ellen irányul s igy e tekintetben is na­gyon nehéz szerepe van R i k ó t y Ede védőnek, ki azonban kitűnő védői tehetsé­gének már a tárgyalás eddigi folyamán is tanújelét adta. A tanuk vallomásai többnyire külön­külön vádakra vonatkoznak s igy ha azo kat közölnénk minden összefüggést nél­külöznének, ha csak a vádakat ís nem is­mertetnénk részletesen, erre azonban az „Egyetértés" tere is szük volna. A vád ós védbeszédek, melyek hét­főn mondatnak el különben fel fogják ölelni az egész tárgyalás menetét s eze­ket közölni fogjuk. Ugyancsak hétfőn fog kihirdettetni Stern Aiujin előtt a kir. törvényszék Íté­lete, mely elé lázas érdeklődéssel tekint városunknak és vidékének nagy közönsége. Egy derék papról E hó negyedikén kísértők örök nyuga­lomra a messze vidéken jó szivöségéről és fe­lebaráti szeretetéről általán ismeretes nagy­lelkű csóthi plébánost. Régi nemes család sarja volt és erre nemcsak büszke, de méltó is volt, lv.-Vathon született 1820-ik évbep, alsóbb tanulmányait kitűnő sikerrel Pápán és Győrben végzé, egy­házi tanulmányait a büdapasti . központi pap­növeldébe fejezé be, mint plébános 39 évig működött híveinek szeretetével és becsülésével találkozva. Számos rokonain kivül gyászolja leghűbb barátnője, egy sza­badsághős özvegye Tek. Árkosi Tamásné asz­szonyság, ki 36 éven keresztül hű támasza volt a megboldogultnak. Mindkettőjüket a vidék szegényei, be­tegjei és árvái, csak jótékonyságukról és me­leg szeretetŰKrol ismerték, e háznál igazán beteljesedett „amit a jobb kéz ád, azt a bal meg ne tudja," számtalanszor történt, hugy a midőu a jólelkű plébános az udvarába jött sze­gényt alamizsnával ajándékozta már meg, utasitá a hálálkodót: eredj be, hisz az asz­szonyság is fog még adni. A község szegé­nyeinek betegjei gyógyíttatására szükséges orvos és gyógyszer költségeit ők viselték; tűzvész után Ők voltak mindig, kik teljesítet­ték azon magasztos keresztényi igéket „ki gyorsan ad, kétszer ad; í ; a plébánián rende­sen 10—12 beteg, avagy szegénynek főztek, és azon hosszú időn keresztül gyakorolt ezer meg ezer jótetteket ki volna képes leirni, el­mondani ; soha még nem láttam oly részvétet, oly igaz szívből jövő fájdalmat, mint a minőt a végtiszteletnél, a nép Öregje, apraja tanú­sított, számtalan ajakról haliám zokogva el­mondaui: elvesztettük drága jótevőnket, sze­retett atyánkat! 0 typusa volt a régi hazafias magyar papoknak, a közügyért mindig lelkesedni tudó éa a magyar irodalomnak pártolója volt és bár 70 éves és nehéz betogsége által elgyen­gülten, mégis teljesité, nemrég egy bfcol-tsági tagválasztásnál az elnöki fanctiót. Magyar vendégszeretete országhirüvé vált, az utasok, szomszédok és jóbarátok vallás- és faj különbség nélkül mindig a legőszintébb szíves fogadtatásban részesültek nála. Mi kik az elhunytnak őszinte tisztelői voltunk, egy sóhajjal mondhatjuk: „Adjon az Isten a kereszténységnek és a hazának még sok oly derék nemeslelkü hazafias papot, mint a minő főt. Sarlay Ignácz csóthi plébános ur volt." Vanyola, 1890. február 9. Ifj. Perczel Sándor. Eef volt országos kéjviselő naglojitol. — Karczo;at, — Hagyjatok már békét Dani bátyánknak, Lajos öcsénknek és szóljatok rólam, nehogy a feledés pókhálója boruljon nevemre. Mert tudjátok meg, hogy én országgyű­lési képviselő voltam, az igás, hogy csak há­rom hónapig s az is igaz, hogy a 48-as el­vek alapján, hanem azóta nagyon sok viz le­folyt a Dunán. Azóta voltam reapublikanus, anarchista, nihilista, mérsékelt ellenzéki és legutóbb beálltam Lajos öcsém szekerehuzó­jának, — aki mellesleg mondva rendelkezik felettem — és éltetem, sőt mi több megdic­tiózom Feri öcsémet,mikor az kijelenti,hogy az átkozott kormány elfogadta elveit s igy többé Őt sem választja cl semmi attól az átkozott kaurmánytól. A napokban ugyan röstellettem, hogy az a körösztségnéiküli Erger gyerek oly kegyet­lenül lepipált (700 írtjába került a ficzkónak) hanem az.4rt nem bánom, átkozott kaurmáriy, hát éljen Tisza Kálmán! (Szeretném egy hol­napig kizárólag ostyával táplálni.) Hanem térjünk Schakeszpierre. Ez a furfangos ánglius — megengedem neki — okos ember lehetett (kivált mióta az iníiueusa bánt, nagyon engedékeny vagyok) irt egy csomó könyvet. És én ebből a sok angol könyvből egyet lefordítottam németből magyarra,csak azért,hogyha sehogy sem akarják elhinni, hogy honvéd voltam valaha, hát liigy­jék legalább is azt, hogy tudok angliusul. — Vakulj magyar ! Azonban mióta leszállt a krumpli ára, azóta az én Schakeszpiere fordításomnak nem volt kelete. Benézek hát a Singer öcsémhez Pápára, s mikor kéidem, hogy mennyi a „czehem," azt mondja 5 frt meg 50 kr. — Pártolja-e a hazai irodalmat? — kérdem tőle. — Igenis szolgálatjára — feleli szerényen. — No hát barátom akkor itt van 50 kr. meg két Schekszpir — vetem oda neki kegyösen — ezzel kvittek vagyunk. Nagyot nézett az atyafi, hanem azért nagyot nyelve elinalt. Ugyan ilyeu pompásan cselekedtem meg a dolgot a szabómmal, csizmadiámmal, meg mindenféle mesterembereimmel. Pártolják a polgárok is a honi irodalmat! A múltkor meg benyitok a falumbeli nagy korcsmároshoz. Azt mondom neki, adjon nekem tíz forintot. Oda vágta elibém a ropogós tízest. — No — mondok — itt vau érte 4 darap Schekszpier. A korcsmáros fölvette a kártyát és el­fogadta az én Skhekszpirjeimet Azután kezdte számlálgatni,hogy a tíz forintnak ugyan fucs,ha­nem az egyik kön) v jó lesz a fiamnak, a má­sik a menyemnek, a harmadik a sógoromnak, a negyedik az unokámnak. — Ho — hó ! — vágok közbe, azoknak már mindnyájuknak — küldtem egyet után­véttel 1 Szavaim hatását nem ecsetelem. Azt az olvasó fantasiájára bízom. Hanem ezek utáu mondja nekem szembe valaki, hegy én a hazai irodalmat nem ter­jesztem. Ha valaki azt merészeli állítani, men­ten legazemberezem. Naplómnak e kiszakított levelét, midőn a nyilvánosság elé terjesztem, hiszem, hogy beigazolva elvszilárdságomat ismét érdemessé tettem magamat egy egyhangú választásra. Ha pedig szavaim hatást nem keltené­nek, akkor kívánom, hogy keressen meg en­gem az intelligentia — akarom mondani az influenza, állok elébe — antipirinnal. Egyebekben: Éljenek az anarchismussa), nihilismussal egybekötött szabadelvű fürdőn keresztül úszta­tott mérsékelt spongyával megspékelt 48-as elveim ! Polgártársak ! Ismertek engem a volt országos képviselőt Z u g o d i. TT T" ) " 1 I I JL .Ev J^i — Meghívás. A pápai ipartestület f. évi február hó ^3-án délután 2 ómkor a városháza nagytermében rendes évi köz­gyűlést tart, melyre a testület összes tag­jai, ezennel tisztelettel meghivatnak. Pápa, 1890. febr. 5-én. K 1 e v a Márton ipar­test. alelnök. Tárgysorozat : 1. A testület mult évi működéséről szóló jelentése. 2. mult évi számadás felülvizsgálása, 3. A f. évi költségvetési előirányzat megállapí­tása. 4. Az ipariskolai tanóráit idejének megállapítana. 5. Jegyző, ügyész, továbbá 30 rendes-, 8 pót elöljárosági tag és 3 számvevő megválasztása. 6. Oly indítvá­nyok tárgyalása, melyek 5 tag aláírásával ellátva, a gyűlés napja előtt legalább 3 nappal előbb, az elnökséghez beadattak. — A .„pápai polgári kör" a mult vasánap tartotta tisztújító közgyűlését, mely alkalommal megválasztatott : elnökké Hanuig Antal, alelnök : Heim Ignácz, titkár : Ilannig Ferencz, pénztárnok : Heykál J. Ede, könyvtárnok : Szeglety József. A választmány a következőkép alakult meg : Bánóc/,y Pál, Boda György, Dr. Fenyvessy Ferencz, Hottó Elek, Ko­vács-István, Dr. Makara György, Nagy István, Reguly Nándor, Schirkhuber Jó­zsef, Szokoly Ignácz, Teulfel Mihály, Wajdits Károly. Póttagok : Dr. Rechnitz Ede, Freizberger József, ifj. Kunte János, Molnár Béda. — Rendkívüli városi közgyűlés tar­tátik folyó hó 24-én, a jövő hétfőn.A vá­rosi képviselő urak egyidő óta lelkiisme­retesen — kei ülik a közgyűléseket. Pedig mikor a város létérdekéről van szó, meg­várhatnánk, hogy a városi képviselő urak egytől egyig jelen legyenek a közgyűlé­seken. —- A csóthi plébánia elnyeréséért Eszterházy Móricz grófhoz, mint kegyúrhoz eddig már három plébános u.m. a devecseri, marczaltői és ft. Szauter Ignácz pá­lyáztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom