Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-05-11 / 19. szám

mesterünket, hanem dirigálja még az alispánt is. Így vau-e, nincs-e? nem tudom, de ő leg­alább ezt állítja és ezen állítását kézzel fog­hatólag igyekszik is bebizonyítani. Amikor a mintajárásban elkövetett jeles dolgaiért egy kis kényelmetleu kirándulási, tőn ama bizonyos fűzfák közé; akkor a nemes vármegye tisztikara hódoló iratot helyezett elébe, amely bon kifejtették, liugy ti mintajá­rás ügyei ugyan komiszul folynak, de azért a Lajos még is csak Lajos marad. — És csak­ugyau igaza van a közmondásnak : kutyából nem lesz szalonna. Legutóbb a központi választmány válasz­tásának megsemmisítésénél mutatta meg az ő nagy hatalmát Lajos barátunk. A boszorkány konyhában együtt voltak a szakácsok, kukták és mamelukok. A bonczasztalra került legelső sorban a központi választmány megválasztása. Izekre szedték, de hibát nem találtak benne. Nem talált benne még Rechnitz bor­bély ur sem. — Meg van kiáltá Lajos barátunk, em­emlékszel rá Rechnitz barátom te a jákói ügyben állítottál ki nekem orvosi bizonyít­ványt, ebben az ügyben is egy bizonyítványra van csak szükségünk. S rögtön maguk elé cziíálák Osvald Dániel urambátyámat. — Akar-e polgármester maradni ? kérdi tőle Horváth Lajos. — Akarok! mondá a jó öreg. — No hát akkor el kell hinnie, hogy hiba van a központi választmány választásában és ezt ki kell adni hiteles bizonyítványban iá. — Abban ugyan hiba nincs — hanem, ha ugy tetszik parancsolni elhiszem, hogy van benne hiba, sőt ezt kiadom Írásban is, sőt ha parancsolják még aláírom a saját halálos ítéletemet is. — És Dani bátyánk ugy tőn a mint beszéle. Amit elébe tottok aláirta. És Horváth Lajos rendkívüli megyegyű­ést hivatott össze és rendeletére ezen gyűlés meghozta a megsemmisítő határozatot. A boszorkány konyha lombikjai alatt pedig ott lángoltak a szavazó lapok és sza­vazatjegyzékek. Hiába alkotmányos időket élünk. Első jelszavunk mai napság az igazság, a tisztesség és a becsület! Csaiavór. TT -t- T—> -TT"! J^SL dm J? W Jbd — Iskola látogatás. Dr Klamarik Já­nos a vallás és közoktatásügyi minisztérium osztálytanácsosa kedden városunkba érkezett és megvizsgálta ugy a reform, főiskolát mint a r. kath. algymnáziumot. A református fo­gymnásiumban ugy a helyiségek beosztása mint a tanulók előmenetele felett megelége­dését és elismerését jelentette ki a buzgó és kötelességét oly híven teljesítő tanári karnak Hasonlóképen nyilatkozott az algymnásiumban is. Tanügyünk e jeles fér fia a másnapi vonat­tal hagyta el városunkat. — A kir. tábla. Győr városa örömárban úszik és méltán, mert két hatalmas verseny­társa Szombathely és Sopron közül az ország­gyűlés óriási többsége neki nyújtotta át a győzelem pálma ágát: a kir. táblát. Derék szomszéd városunk győzelméhez mi is őszinte szívből gratulálunk. Most — miután a tábla­ért folytatott heves hartznak vége van, idő­szerűnek tartjuk néhány pillantást vetni vissza az elmúlt küzdelmekre, melyekből városunk is kivette a maga részét. Tudvalevőleg annak idején ugy Pápa, mint Veszprém igényt tar­tottak a kir. ítélőtáblára. Pápán a v. közgyű­lés el is határozta, hogy Láng Lajost felkéri ügyének előmozdítására sőt, hogy deputálni is fog a tábla ügyében. Láng Lajos azonban nem tett semmit, a deputáczióval a nemes v. tanács elkésett s igy elestünk a táblától. Ekkor Veszprémben a megyei közig, bizottság azt határozta el, hogy kérelmezni fogja misze­rint megyénk továbbra is a budapesti kir. tábla területén hagyassák. Ennek az eszmének támogatására vezérczikkezett a „Pápai Lapok* is. A „Pápai Hírlap* azonban rámutatott ezen törekvés káros voltára és kijelentette, hogy nekünk előnyünkre csak az válhatik, hogy ha már mi nem kaptunk táblát — hát nyerje azt el Győr s mi ezen kir. tábla terü­letéhez csat oltassunk. Erre Fenyvessy Ferencz is kijelentette levélbeu a győrieknek, hogy ő a tábla kérdésében mellettük szavaz. A „Pá­pai Lapok" is jobban meggondolta magát és elfogadta a mi eszménket. A pápai befolyásos egyének is Győr javát igyekeztek főispánunk­kal együtt előmozdítani. Szóval ebben a do­logban Győr sokat köszönhet Pápának is. Hisszük, hogy a derék szomszédváros méltá­nyolva az érdekében tanúsított törekvésünket, alkalom adtán jóakaratával Pápa város tö­rekvéseit is előmozditandja. — Uj doktor. Városunk ifjúságának egyik derék és szorgalmas tagja Schleeingor Ernő. Schlesinger Mór polgártátsunk törekvő fia folyó hó 5-én nyerte el a jogtudori okleve­let s ünnepélyes felavatása folyóhó 10-én volt. Szépen jellemzi a még csak 2-3-éves fiatal em­bert az a törekvése, hogy az utolsó három szigorlatot alig 10 hó lefolyása alatt tette le. Gratulálunk az uj tudornak ! — A pápai Izr. itJuság társaskörének ünnepélyes megnyitása f. hó 7-én ment végbe nagy és diszes közönség jelenlétében. Sza­lóki Marczi zenetársulata által szépen előadót nyitány után Gold Lajos mondta el megnyitó beszédében az uj egylet programját mire Pfei­ffVr Mór felolvasta „ hitről „ czimü értekezé­sét zajos tapsra ragadva a halgatóságott. „A fogadott fiu czimii szép költemény elszavalása után a fiatalság tánezra perdült ós a legjobb kedvben maradt együtt a késő éjeli óráig. — Jelen voltak : Koréin Juliska, Löwenstein Szera, Salczer Gizella, Berger Ilka, Herczog Szera, Krausz Janette (Győr) Heimler Fánny, Tausz nővérek, Koréin Mariska, Schreiber Re­gina, Löwenstein Janka, Komi Mina, Vogl Ida, Blau Irén Herczog Hermina, Böhm Rósa, Preisach Katieza és Flesch Johanna kisasszo­nyok. — Püspökök konferenciája. A katliolikus püspök kar, a mult napokban Simor János bíboros érsek elnöklete alatt a budavári herczegprimási balotában ta­vaszi értekezletet tartott melyen az egri érsek és tíz püspök vett részt. A tanács­kozás jegyzőkönyvét megyéspüspökünk, Hornig Károly báró vezette. Több egy­házi ügy elintézése után az anyakönyve­zés tárgyában február 2G-án kibocsátatott miniszteri rendelettel foglalkozott az ér­tekezlet. A tanácskozás befejezte után megyéspüspökünk elkísérte a herczegpri­mast esztergomi palotájába, s pár napig vendége volt ott a bíboros főpapnak. — Eljegyzések. Segesdy Sándor ugodi jegyző eljegyezte Steinecker Mariska kisaszszonyt, Steinecker Ignácz rátóthi haszonbérlő ur kedves leányát. — Rohr­müller Rezső magánzó a napokban ejgyezte el Keller Ernesztin kisasszonyt Varos-Lödön. Áldás ós boldogság környezze mindkét kötött frigyeteket ! — A házi ezred uj tulajdonosa. A csász. és kir. 19-ik gyalogezred, mely­nek hadkiegészítő ketületébe tartozik ami vármegyénk is, uj gazdát kapott. Tudva­levőleg a boldogtalan véget ért Rudolf koronaörökös volt a tulajdonosa, most pedig ő felsége a király Ferencz Fer­dinánd főherczeget, a prezmativ trónörö­köst nevezte ki az ezred tulajdonosává. A volt „19-ik Rudolf trónörökös cs. és kir. gyalogezred" tehát ezentúl „19-ik Fe­rencz Ferdinánd főherczeg cs. és kir. gyalogezred" nevet fog viselni. — Fe­rencz Ferdinánd főherczeg ugyancsak a mostani előléptetések alkalmával a Győr­ben állomásozó 9-ik huszárezred ezrede­sévé is kinevezte a király. — Dunántuli képviselők értekezlete. A dunántúli kivándoilás és a Dunántul fekvő tör­vényhatóságokban közmivelődési egyletek szer­vezése ügyében Beksics Gusztáv és Bözerédj Viktor a képviselőház háznagya, szombaton d. u, 4 órára értekezletre hívták össze a Dunán­tul országgyűlési képviselőit, kik igen szép számban jelentek meg a képviselőház I. osz­tályú tanácskozó termében. Beksics Gusztáv nagy figyelemmel hallgatott hosszabb beszéd­ben foglalkozott a Dunántul egyes vidékei la­kosságának Horváth-Szlavonországba való ki­vándorlásával s utalt arra, hogy mig 1848-ban a Szlavonországban lakó magyarok száma alig haladta meg az 5-6 ezret, addig 1880-ban a kivándorlott magyarok száma 35 ezerre rú­gott ; az ezen idő óta kivándorlottakkal együtt a Szlavóniában lakó magyarok száma megha­ladja az 50 ezret. Szóló a kivándorlás föokát a filloxera pusztításaiban látja. Ezen nagy­mérvű kivándorlás volt tehát az oka annak, hogy szóló ezen értekezletet egybehívta, meg­beszélendő azon teendőket, hogy mi történjék ezen kivándorlott emberekkel. Kétféle eljárást lehetne ez irányban követni. Az egyik a kor­mány közbelépése és pedig a telepítés által. Erre nézve megjegyzi szóló, hogy a kormány tervez is ilyen telepítési törvényt, nem ugyan specialiter a Dunántul viszonyaira való tekin­tettel, hanem tekintettel azon nagymérvű ki­vándorlásokra, melyek főleg az ország három részéből: a felső vidékekről, a Székalvföldre és a Dunántulról történnek. A másik eljárás a közmivelődési egyletek alakítása, a melynek czélja volna a kivándorlás irányítása olykép, liogy a kivándorlók megőrizzék nemzeti jelle­güket. másrészt pedig feladata volna, hogy a Dunántul törvényhatóságainak területén az ide­gen aiku lakosság körében a magyar kulturát terjessze. Végre indítványozza szóló, hogy a módoza'ok megállapítására s a teendők meg­beszélésére bizottság küldessék ki. Többek hozzászólása után az értekezlet ezután elfogadta Beksics indítványát, hogy a teendők megbe­szélésére bizottság választassák és pedig min­den dunántuli megye egy képviselővel legyen képviselve ezen bizottságban. A választások nyomban megejtetvén, Baranyamegyéből Per­cei Miklós, Esztergomból Reviczky Károly, Fehérmegyéből Madarász József, GyŐrmegvé­ből Ziskay Antal, Komárommegyéből Kun Miklós, Mcsonmegyéből Veszter Imre, So­mogymegyéből Széchenyi Aladár, Sopronme­gyéből Nagy István, Tolnamegyéből Kramme­rer Ernő, Vasmegyéből Széli Kálmán, Vesz­prémmegyéből Eenyvessy Ferencz, és Zalamegyéből Hertelendy Béla választattak meg a szűkebb bizottság tagjaivá, melynek elnöke Bezerédj Viktor lesz, előadó­jává pedig Beksics Gusztávot kérték fel. — Sümegh-boba jánosházai vonatból kiindulva készült iparvágány, mely Epstein Vilmos és Scheiber Lipót mész- és téglagyá­rahoz vezet (249 meter) mihelyt am. nyugoti vaspályaigazgatóság által kiállított szerződés közjegyzőileg bekebeleztetik — forgalomba lesz vehető — Garázda katonák. Veszprémben f. hó|7. éjjel véres harcz folyt le több németajkú legény és négy fegyveres honvéd közt. A négy fegyveres honvéd megleste Szukóp Antal fiatal legényt midőn ez a csatári búcsúról a késő esti órákban hazatért. Barátli Tamás, Jani An­tal Szelmák Jánós és Ébel János honvédek között Szukóp falismerte szerelmes vetélytár­sát, mire rosszat sejtve a Hindler-féle korcsma felé menekült. A négy honvéd űzőbe vette. Szukóp segítségért kiáltoft, mire a közelben lakó apja és Ferencz bátya fejszével fegyver­kezve, a veszélyben forgó Szukóp Antal segít­ségére siettek. A négy honvéd ekkor sem tá­gitett, minek garázda dulakodás lett a követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom