Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-05-11 / 19. szám

szerint egy városi rendőr által lakásukra küldetett s minden vótbizonyitvány vagy postakönyv aláíratása nélkül a czimzottek­nek egyszerűen átadatott, vagy pedig nagy ritkán midőn a tárgyalandó Ügyek száma csekély volt, a meghívás és tárgy­sorozat egy iv papírra Íratott melyre a kópvtestüietitagoknévsora is felírva volt s ezen iv a képviselőtestület tagjai közt szintén egy rendőr által körülhordatott s velük egyszerűen látamoztatott. Tudtunk­kal ily módon történt az 1889. novemb. hó 30-án megtartott képvtületigyiilés ösz­szehivása is, ha tehát a közgyűlés össze­hívása helytelenül és szabálytalanul tör­tónt s ez a megsemmisítésre elegendő ok volna, ezért a városi tanács és pedig első sorban a közgyűlést összehívó polgármes­ter felelős, miután a megsemmisítést az ő tudatlansága okozta, mi okból ellene a megsemmisítéssel egyidejűleg az osztó igazságnak inegfelelőleg a fegyelmi eljá­rás elrendelendő lett volna és pedig annál is inkább, mivel a í. polgármester urnák a 702. sz. alatti jelentésébe foglalt azon védekezése, mikép az összehívás miként­jét bizonyítani nem tudja, nemcsak, hogy nagyon is gyarló, hanem arra enged kö­vetkeztetni, hogy azzal a fölebbezők ja­vát szándékozott előmozdítani. Ez utóbbit látszik igazolni ama körülmény is, hogy a 702 sz. alatti polgármesteri jelen­tés, sem nem a polgármester ur irálya — amit igen jól isme­rünk — sem nem a város há­zánál alkalmazásban levő hiva­talnokok irása — a mit a vá­rosháznál alkalmazásban levő hivatalnokok, Írnokok és dijno­kok is igazolhatnak] -- hanem mint mondani szokás, ezen je­lentés a felebbezéssel egy há­morban készült és pedig a mi nagyon valószínű a pápai miiz­tajárás főszolgabírói hivatalá­ban, s ezen jelentést a polgár­mester ur csupán csak aláirta. 3-szor, Sérelmes a hivatkozott számú határozat azon indoka is, hogy a meg­ejtett választásnál a szavazók nevei fel nem jegyeztettek, a szavazat lapok össze nem füzeitek, le nem pecsételtettek, meg nem őriztettek s ennek folytán nem álla­pitható meg, vájjon csupán képviselők szavaztak-e stb. Sérolmes pedig ezen indok azért, mi­vel a valóságnak meg nem felöl, mert a mint azt nem csak az 1889. évi nov. hó 30-án tartott közgyűlésről felvett és hitelesített jegyzőkönyv is igazolja, a sza­vazat szedő bizottság tagjaiul, Gyurátz Ferencz ur elnöklete alatt, Saáry Lajos és Szokoly Ignácz v. képviselő bizottsági tagok lettek kiküldve, kik közül Saáry Lajos ós Szokoly Ignácz, kiket szükég esetére az előadottakra kérünk kihalgat­tatui az A. ós B. alatt idecsatolt bizo­nyítványok szerint a szavazókról mindegyik külön-külön szabályszerű névjegyzéket ve­zetett s a szavazás befejezte után, ezen névjegyzékek a szavazat lapok számával összehasonlitatváu, a szavazatlapok a sza- j vazat szedő bizottság elnöke által az e czélra szolgáló dobozba visszatótettek, s a közgyűlési teremből nyíló, s szavazó he­lyiségül szolgált polgármesteri szobában levő asztalon hagyattak s ennek megtör­ténte után a Saáry Lajos által vezetett szavazók névjegyzéke a bizottság elnöke által az elnöklő helyettes polgármesternek adatott át, ki is a szavazás eredményét 3zen névjegyzékről olvasta fel, illetve hir­dette ki, a Szokoly Ignácz által vezetett névjegyzék pedig ugyan csak a most ne­vezett által Nagy Boldizsár v, főjegyző­nek adatott át. Mindezekből tehát világosan kitűnik a megsemmisítés alapjául fel­hozott indok valótlansága, miért is ezen alapon a választás meg nem sem­misíthető, valamint azon okból sem, hogy a szavazatlapok össze nem tűzettek, le nem pecsételtettek, ez utóbbi okból an­nál kevésbé, mivel ezt a törvény csakis azon esetben kívánja, ha a szavazatok összeszámlálása s az eredmény ki Hirde­tése, valamely akadály miatt felfüggeszte­tik, illetve elhallasztatik, egyéb!) esetben pedig nem. De egyébként is, ha a sza­vazók névjegyzéke és a szava­zatlapok elvesztek, vagy meg nem őriztettek, ez szintén a polgármester és a v. főjegyző pondatlansáp-a és mulaSZtásá­ból származik, miért is ezen mulasztás és hanyagságért fe­lelőségre von a Z2 dók, s ellenük a fegyelmi eljárás e Irén de­le ndő. * Mindezek folytán tehát tisztelettel folyamodunk a tek. Veszprénivármegye törvényhatósági bizottságához : Méltóztassék a jelen felebbezésünket az összes ide vonatkozó iratokkal együtt felülvizsgálat végett a nm. m. kir, bel­li gymiraszter úrhoz felterjeszteni, hol is tisztelettel kérjük felhozott indokaink alap­ján Veszprómvármegye törvényhatósági bi­zottságának az 1890. évi ápril hó 22-ón tartott rendkívüli közgyűlésén 44/1890. sz. a. hozott határozatát megváltoztatni, illetve Pápa város képviselő testületének az 1889. évi nov. hó 30-án tartott köz­gyűlésen 86. sz. a. a központi választ­mány megalakítására vonatkozó hataroza­tát helybenhagyni s egyúttal azon esetben pedig ha az említett közgyűlés összehí­vása szabálytalan volt, továbbá, ha a szavazók névjegyzékének, s a szavaza t lap ok meg nem őrzése a v. képviselő testület határozatának meg­semisitésére alapul szolgálna, a közgyűlés szabálytalan összehívása továbbá a szava­zók névjegyzékének meg nexn őrzése ál­tal elkövetett hivatalos mulasztás és ha­nyagság, valamint a miatt, hogy a f. évi február hó 22-én 702. sz. alatti polgár­mesteri nyilatkozat nem a polgármesteri hivatalban készült s nem hivatalos sze­mély által Íratott, — Osvald Dániel polgármester és Nagy Boldizsár főjegyző ellen a fegyelmi eljá­rást elrendelni. Valter Sándor. Kleva Márton, Gáspár Gábor. Gál Já­nos, Vágó László, Láng Májer, Koczka László stb. A Pdpa-bánhidai és a Papa­zirczi vasul ügye. JEGYZŐKÖNYV felvétetett Pápán 1S90. május lió 8-áD, az előmunká­latot illetőleg engedélyezett Pápa, Kisbér bánhidaiés Pápa, Ugod, Vadkert, Bakonybél. zirczi vasutaknak Pápa város érdekeltsége részéről pártolása és elősegí­tése tárgyában összehívott értekezleten. Jelen voltak : Pápa város polgármestere Osváld Dániel mint elnök, Noszlopi Bálint uradalmi főszám­vevő. Jákóy Géza uradalmi főerdész, Wittman Ignácz, Berger Gábor uradalmi nagybérlők, Szvoboda Venczel városi tanácsos, Hunkár Béla városi számvevő, Mészáros Károly rend­őrkapitány, Mikovinyi Ödön kir. járásbiró, Horváth Lajos járási főszolgabíró, Bermüller Alajos, Fischer Adolf, Kreisler Manó keres­kedők, Tarczy Dezső, Saáry Lajos, Rechnitz Ede, Steinberger Lipót, Lampert Lajos, Ko­ntschóner Lipót, Berger Emil és Barthalos István mint városi és megyei bizottsági tagok. 1) Elnöklő polgármester megnyitja az ülést, jegyzőkönyv felvetelére Barthalos Ist­vánt kéri fel ós előterjeszti, hogy ez értekez­leten szintén jelenlevő Kéthey Ferencz ur bu­dapesti lakos, miután előmunkálati engedélyt nyert egy oly vasútra, mely Budapestet Báu­hidától kiindulva Kisbéren át Pápával kötné össze, és Pápát a gerencze völgyön és Ba­konybélen át Zirczczel és onnan Veszprémmel kötné össze, tehát a végett jelent meg kö­zöttünk engedélyes ur a maga és társai ne­vében, hogy Pápa város és vidéke érdekeltsé­gét ezen vasutak ügyének megnyerje s tervét erkölcsileg és lehetőleg anyagilag is támo­gassuk, hogy az keresztül vihető legyen. Az értekezlet egyhangúlag abban "álla­podott meg, hogy kijelenti, miszerint mélyen érzi Pápa városa és Bakonyvidékének elhagya­tott voltát — vasúti összeköttetések dolgában a kereskedelemnek is legnagyobb hátrányává, és őrömmel üdvözli a tervezett Pápa-Kisbér­Budapest irányú és Pápa-Zircz-Veszprém irá­nyú vasutak tervezését. De az értekezlet elengedhetetlennek tartja, hogy Pápa-Kisbér-Budapest, valamint a Ba­kony Gerenczvölgy-zirczi irányú vasút végál­lomása és ezen vasutak központi igazgatósága is Pápán leyyenek, és az elágazás pontja Pápa városa legyen, és pedig azon okból kí­vánatos ez, hogy a Pápa-Kisbér-Budapest irányú fővonal Báohidáig minél rövidebb és egyenesebb irányú lehessen, ellenben a Pápa­gerinczvölgyi-zirczi vasút minélinkább a Ba­kony hegységet érinthesse és szelhesse át s ez által a Vtszpréra-Mezőföld irányú uj ter­vezett vasutvonalt is minél közelebb érhesse. Ezek kijelentése után Pápa városa és vidéke érdekeltsége, örömmel üdvözli a Pápa­Kisbér-Bánhida Budapest irányú és a Pápa­Bakonybél-Zircz-Veszprém irányú vasúti ter­veket s nemcsak erkölcsileg de lehetőleg anyagilag is támogatását megígéri. Mert Pápa városa és vidéke érdekelt­sége ugy van meggyőződve, hogy ezen terve­zett vasutvonalak létrejöttével Pápa városa vasúti góczponttá fejlődhetnék ki és ez által mostani szomorú kereskedelmi viszonyainkon nagyban segitre lenne, Pápa Budapesttel nyerne direkt összeköttetést, a Budapest-pápai vonal pedig nagyban megrövidülne s Pápa a Ba­kony ós Zirczen át Veszprém s Mezőfölddel is viszont Veszprém Zircz vidéke Győrrel is kellő összeköttetést nyerne ha a Zircz győri vasút ki nem épülhetne is. 2) Elnöklő pgármester, ezen jegyzőkönyv hitelesítése Berger Gábor, Horváth Lajos, IVczy Dezoo és Fisclier Adolf urakat kérte fel, nevezett urak által ezen jegyzőkönyv alá­írásaikkal hitelesíttetett. Kmft. Osvald Dániel s. k. Barthalos István s. k. elnök. mint fölkért jegyző. Általunk hitelesíttetett: * Berger Gábor m. k. Horváth Lajos m. k. Fischer Adolf m. k: Tarczy Dezső m. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom