Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-04-27 / 17. szám

Lukonics Pál, MezŐ Gábor, Varga Imre, Le­gény Ferencz, Pákay Mihály és Körmendi Antal, Pápa városi képviselő testületi tagok törvényes időben fellebbezést adván be, — a megfellebezett határozat, a felebbezéssel a Pápa város polgármesterének a felebbezésre tett 702/890 számú nyilatkozatával, valamint a vármegyei állandó választmánynak vonatkozó véleményével együtt tárgyaltatván „határoz­tatott" tekintvo, hogy a felebbezés 1-ső pontja szerint az 1889, évi november hó 30-ikára egybehívott képviselö'testületi közgyűlésre szóló meghívó nem lett minden városi képviselőnek kézbesítve s ez által nem tétetett elég az 1886. XXII, t. cz. 56. §-ában foglalt azon rendelkezésnek, hogy a rendes és rendkívüli közgyűlés határnapárol s az azokon felveendő tárgyakról a képviselőtestület tagjai legalább 24 órával előbb értesitendŐk, tekintve továbbá, hogy a felebbezés 5-ik pontja szerint a köz­ponti választmány tagjaira szavazat lapok utján megejtett választásnál a szavazók nevei fel nem jegyeztettek, a szavazat Japok össze nem füzettek, le nem pecsételtettek, sőt meg sem Őriztettek, igy nem állapitható meg, váljon csupán képviselők szavaztak-e ? egy képviselő nem-e szavazott többször ? és hogy a szava­zatok összeszámítása valóban a beadott sza­vazati lapok adatai szerint történt e? tekintve végül, hogy a rendezett tan. Pápa város pol­gármesterének a fellezbezésben felhozottakra nézve f. évi febr. hó 22-én 702. sz. alatt tett hivatalos nyilatkozata szerint az 1889. évi nov. hó 30-ik napjára egybehívott városi kép­viselőtestületi közgy.-re valamennyi v. kpvtestü­leti tag meghivatott sem kézbesítési ivekkel, sem postakönyvel nem igazolható és a sza­vazatok ugyanazonossága sem constatálható, mert a választási jegyzőkönyvhöz sem a be­adott szavazati lapok, sem a szavazók név­jegyzéke mellékelve nem lettek, rendezett ta­nácsú Pápa város képviselőtestületének az 1889. évi november hó 30-án tartott ülésében 86 szám alatt a központi választmány meg­alakítására vonatkozó határozata az állandó választmány véleményének elfogadása mellett megsemmisíttetik és rendezett tanácsú Pápa város képviselőtestülete utasittatik, hogy az 1874. XXXIII. t. cz. vonatkozó szabványainak s jelesül az idézett t. cz. 15 és 20 §§-aiban foglalt rendelkezésének pontos megtartása mel­lett a központi választmány megalakitása iránt haladéktalanul intézkedjék és annak megtörtén­tét a tagok névjegyzéke kapcsán a vármegye szajön. Nem kell félni, megjön még ma, mi­előtt a holdvilág feljön. — Hát fiaim tanultatok ugy-e ? tudtok mindent ngy-e ? kérdi a visszaérkezett őrmes­ter. Mond meg te fiam Liki, hogy hivják a legfölsőbb hadurat ? de ne tánczolj hát előt­tem, te bundás! — Alázatosan jelentem Őrmester ur, ón egyenesen állok, akár az a pad. — Micsoda pad ? ejnye a három pillé­jét, hisz a pad is tánczol, de még az asztal is. Tyhü, a szent Lucziferkóját. Adjatok vala­lamit alám. Ugy no. Kit is kérdeztem ? no azt se tudod ? Hát ha a legfelsőbb hadúr neked azt mondaná í „mond meg nekem fiam Liki, mi az uevem ?* mit szólnál vissza ? — Azt mondanám : honnan tudja ő fel­sége, hogy hivnak engemet? — Nem tudsz semmit. Majd segittek hát rajtad. A dandárparancsnok urat ugy hiv­ják, hogy : ő nagyméltósága Ripátyi Ripityák Rezső altábornagy ur. Mond utánam ent, ak­kor megkapod ezt a szivarvéget, ha elszívtam. — Ő ripityáksága . . . — Hunczut vagy, megbuktál. Holnap itthon maradsz, segits a szakácsnak krumplit hámozni. Nem szégyenkezem veled ő nagy­méltósága előtt. Majd kirostálok benneteket, álljatok csak sorban, de ne tánczoljatok any­nyit, azt az olajba mártogatott herkóját a pátertoknak. — Fiam Rosenzweig, te is itthon ma­radsz; jó gyerek vagy, de igen hosszú az or­rod, képes volaál a második sorból elrontani alispánjának mielőbb jelentse be. Miről rende­zett tanácsú Pápa város polgármestere a to­vábbi törvényes lépések eszközlése végett és oly utasítással, hogy ezen határozatról a 86/889 számú városi képviselőtestületi hatá­rozattal megválasztott központi választmányi tagokat elismervény mellett tudósítsa, az ira­tok kiadásával vétiv kapcsán liatározatilag ér­tesíttetik. Jegyzette s kiadta : Dr. Purgly Sándor m. k. megyei tb. főjegyző. A másolat hiteléül Nagy Boldizsár m, k. városi főjegyző. Az italmérés engedélyezése körül fölmerült bélyegilletékekről. Az italmérés, jelesül a kimérés és a kis mértékben való elárusitás gyakorolta­tására szükséges hatósági engedély ós annak elnyerése ós élvezése körül megkí­vántató beadványok ós bejelentések néme­lyike bólyegköteles, másika pedig nem. S minthogy ezen bélyegkötelezettség, illetve a lerovandó bélyegilleték összege, az ital­mérési jövedékről szóló végrehajtási uta­sításban csak a legfontosabb beadványokra nézve van nyíltan kimondva, s mivel e tárgyban már számos „hivatalos lelet" ke­rült kezeim közé: e lapok olvasóinak jó szolgalatot vélek tenni, ha az állami ital­mérési jog engedélyezése körül felmerülő beadványok, jegyzőkönyvek, azok mellék­letei s egyéb irományok bélyegkötelezett­ségét egy rövid értekezésbe foglalom. Előre bocsátom, hogy általános sza­bály az, miszerint azon bejelentések, be­vallások és okiratok, melyekkel a köte­lezett fól, az ezen eljárásra nézve meg­határozott feltételeket teljesiti : bélyeg­mentesek ; ellenben ha ezen beadványok valamely kedvezmény megadására vagy olyasmire vonatkoznak, mire a törvények és szabályok értelmében külön engedély kívántatik : bélyegkötelesek. az elsőt. Kapczás, te is itthon maradsz, mert igen megőttél, teszem azt, ha poíont kellene kapnod, létrán kellene felmásznom a bugris képedhez. Te sem jösz ki Szalay, te meg ugy meghíztál a czakkompaktól, mindig attól fé­lek, hogy más bajod van. Pityeri, te meg olyau piszkos vagy, ha hozzád találna nyúlni Ő nagymóltósága, hát ugy oda ragadna hoz­zád, hogy a készültséget kellene segítségül hivni ; jó lesz, ha a többiekkel te is itthon segíted hámozni a krumplit. A többiek aztán annál jobban résen legyetek. Ne'féljetek nem esz ám meg bennetek ő nagyméltósága. Az igaz kicsike ember, nem nagyobb a nyavalyás — vagy mit is mondok — nem nagyobb a bik ... — nem nagyobb ám ő, mint egy főtt krümpli, amelyik akkora, — mintRosen­zWeig másfélszer, dö bolond nagy méreg lakik benne. Oda se neki, csak rám nézzetek. Ugy menjen ám az a fegyverforgás, meg ttizfogás, int a — mint a vegyesvonat! — igy e ni: ropp, ropp! Hanem én nem loptam a tüdő­met, nem beszélhetek többet, most már min­dent íudtok. Na Hártyás, mit értettél mind­ebből : Szólsz már, te tüdőfejü ? — Ropp, ropp ! vegyesvonat! — Na te ugyan megérdemelnéd, hogy meghámoztassalak gulyásba, de köszönd, hogy nem élünk disznóhússal. Látod, megmentet­tem az életedet, te hálátlan. Most pe­dig pihenjetek mind a holnapi nagy napra. Hanem a kit meglátok, hogy fát nem vág, vagy havat nem hány, az imádkozzék ára kö­nyörszakadásig a budai apró szentekhez! De lássuk az ide vonatkozólag elő­forduló gyakoribb beadványokat, bejelenté­seket és okiratokat. A kimérés és a kis mértékben v?.ló elárasitás gyakorolliatására szükséges ha­tósági engedély elnyerése és az engedé­lyes személyében, vagy a már bírt enge­dély tartalmában szándékolt változtatás iránti folyamodvány, kérvény, egy szóval: beadvány első ive 1 frtos, minden további ive 50 kros bélyeggel látaudó el. Ezen folyamodványhoz csatolt méllék­letek szintén bélyegkötelesek lévén, ha azok oly eredeti okiratot képeznek, mely megfelelő bélyegjegygyei ellátva van, vagy oly hitelesített másol ttot, melynek hitele­sítési záradéka szabályszerű bélyeggel el­láttatott : akkor az ily mellékletek to­vábbi bélyegilleték alá nem esnek, ha azonban oly iratok használtatnak mellék­letül, melyek bélyegmentesen lettek kiál­lítva, pl. iparengedélyek, katonai könyvecs­kék stb., akkor ezek ivenkint (a katona­könyvecskék darabonkint) 15 kros bélyeg­gel látandók el. Különben általános sza­bály az, hogy ha a beadvány bólyegköte­les, annak melléklete is bélyegkötelós. De ha törvényszerű bélyeggel ellátott irat használtatik melléklet gyanánt, arra kü­lön mellékleti bélyeg nem jár. Ellenben, ha a beadvány, bejelentés bélyegmentes, annak mellékletei is bélyegmentesek. Az egy községben lakó bortermelők saját termésű boraiknak kis mórtékben való elárusitására szóló engedélyért kö­zössen, egy beadványban is folyamodhat­nak. Ez esetben azonban a folyamodvány (beadvány) annyi 1 fros bélyeggel látandó el, a hány bortermelő nevében beadatik. Ha az ily közös illetőleg együttes folya­modás a községi elöljáróság utján tör­ténik, azért az 1 frtos bélyeg minden fo­lyamodó bortermelő után lerovandó. Ha a községi elöljáróság ily esetben a folyaa modókra vonatkozó bizonylatokat egy ok­Re bene gesta, eltávozik az Őrmester, folyton belebotolva „földig érő" kardjába, ugy látszik, a bakancs nincs kibékülve evvel az uj találmánnyal, rátipor, mint csak szerét te­heti. Lassan-lassan aztán csend ereszkedik az egész laktanyára. Egy ki3 verekedés, csillag­rugatás, egy pár bakamiatyánk után lenyu­gosznak szalmazsákjukra a gyerekek, csak itt ott pislog ki a pakrócz alul néhány duplapor­cziósnak sóvár szeme, jaj neked, te komisz prófunt ott a szomszéd polczon, letévedsz te onnan az éji sötétben. Másnap már kora hajnalban együtt áll a „válogatott" szakasz, kihúzva, szépen, tisz­tán ragyog minden, mint a tükör (a fordított oldalán.) — Százados ur alássan jelentem 46 honvéd ! — jelenti Trappos őrmester. A százados ur nagyon rövidlátó ugyan, de azért nem hiszi, hogy ez a marok ember 46 legyen, s megolvassa. — íz csak 36, őrmester, hát a többi hol van ? azt a kis zsidó gyereket sem látom, azt a nagyorrut. _ n k — Igenis a Rosenzweig. — Hol van ? — Kru-ku-kru, kru — mondaná az őr­mester, de torkán akad ÍIZ a hámozni való eledel. — Megint hasgörcsei vannak tán ? — Nincsen százados ur csak a torkom viszket mindig, —r Nem magáról kérdeztam, a Rosen*

Next

/
Oldalképek
Tartalom