Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.
1890-04-20 / 16. szám
sétány lenni. ezen része valóságos rózsaliget fog A hajógyár körüli kertrész szinte megszépittetett; •— az angolkert (erdő) fái közül a sok mindenféle csihatag ki vágatott ós fák fotisztogattatak, a fiatalabb fenyves fenyői közé védfák ültettettek, hogy a nagy melegben egy kis árnyékot adhassanak, az utak szegélye is mind árnyékot adó fákkal lett elültetve. A szinkör ujra lesz tetőzve, a nézőtér is le lesz padlásolva — a korlátfa-részek ujjal csereltetnek fel, a tető alatti nyillás finom sodrony rácsot kap, hogy a verebek kiszorittassanak ! A fényképiroda uj felvételi termet kap. A hajógyárban több csolnak készült a közönség használatára. A „Kelén" gőzhajón a kerékház fölötti rósz, mely gyöngének találtatott erősebb födélzetet kap, melyen erősen dolgoznak a siófoki kikötőben, a hol a hajó telelt. Egy uj propeller fog Tihany és Almádi között közlekedni — igy a „Kelén" az almádi úttól felmentetik. A vitorlás hajók már mind a vizén vannak, várják az angol és dalmát matrózokat, hogy felszereljék. Az intézetben általában megkezdetett a tisztogatás. A nyaraló tulajdonosok is nagyban készülődnek a saisonra, mely a megrendelések folytáu jónak mutatkozik. A gyönyörű hidegfürdőnket meg tudták védeni a jég ellen, — csakis a jégtörők szenvedtek csekély sérülést. Közgazdasági czikk. — A biztosítás ügyérői. — A biztosítás ügyben annyiféle irányzatos közleményt olvashat a közönség manap, hogy azok hözött méltán eltévedhet Ítélete. Nem tartjuk azért fölöslegesnek most mint alkalmas időben közzétenni ezt a levelet, mely kiváló helyrül Borsodmegye alispánjától a „Pesti Napló" szerkesztőjéhez intéztetett s mely ennélfogva is kiváló figyelemre tarthat igényt. A levél igy szól : * * * Becses lapjábnak 23-iki számában ezen czim alatt: „Egészségtelen mozgalom a biztosítás téren" egy czikk jelent meg melynek nemcsak aláírása, hanem komoly megfontolandó tartalma is szakértőié vall. Érdekes volt ez a czikk mindenkinek, ki földbirtokos létére folytonosan kénytelen a fölött töprenkedni, hogy a felesleges sok biztosítási kínálat közül melyik érdemel hitelt és bizalmat. Mert a földbirtokos egész exisztenciája a levegőben függ ha nemcsak a tűzvész, de a jégverés ellen is, nem bizza mog annak kdeimével a kínálkozó biztosító intézmények közül valamelyiket de melyikre bizhatja legnyugodtabb lélekkel a védelmnt ? Erre a kérdésre földbirtokosnak gazdaembernek nem olyan könnyű megfelelni. Azaz felette könnyű voba, ha a gazda csak is a józauesze és Ösztöne sugallatára lialgatna. De ezt a sugalatott kiabálják, agyonbeszélik az egymással eszeveszetten versengő biztosítási ügynökök, utazók, felügyelők ós egyóbb nevezetek alatt faluról falura repülő urak, a kik felett a derék falusi gazda jókat musolyog és a kikről ezer bolondos anekdotát tud — de akik azért széditö svádájukkal, szemfényvesztő ajánlataikkal és semmiképen sem reális konezessióikkal, robotjaikkal, provízióikkal s többféle idegen műszavaikkal — mindig zavarba s nem egyszer tőrbe ejtik. Különösen a jégbiztosítás ad a gazdáknak sok gondot, mert ez igen drága portéka s mégis majdnem abszolúte nélkülözhetetlen. És a mi a jégbiztosítás terén történik, az már fokozottan és sokszoros mértékbeu alkalmas arra, hogy a gazdák között nem csak a naivabbakat, de még a legtájékozottabbafcat is teljesen megzavarja. Nagy drága jégbiztositási dijaiakra a versengő hajtóvadászat ugy folyik minden esztendő tavaszán, mintha minden biztosító intézet boldogulása a jégbiztositási üzlettől fügene. Mikor a nagy károk jönnek sorra, — a biztosító intézetek egyszerre nagy egyetértésben fauyarkoduak és takarékoskodnak. No, és azután a következő tavaszig egyebet sem olvasunk, mint hogy e biztosító intézetek kétségbe vaunak esve a jégüzlet felett s hogy azt folytatni, mint eddig, többé nem lehet. Persze, a mint kitavaszodott s a rozs kiüti zöld fejét a hóból, — a nóta ujra kezdődik elölről. Hogy ilyen körülmények között a jégbiztosítás nagy arányokban, vagy éppen általánosan el nem terjedhet, az előttem világos ma is, de világos volt már évekkel ezelőtt is, a mikor teljes megfontolással s egyúttal örömest csatlakoztam ahhoz a mozgalomhoz, melynek czélja volt: a jégbiztosításnak lehetőleg olcsó és föltétlenül szolid módját megtalálni s egy olyan intézményt létesíteni, melynek egyébb üzleti rendeltetése nincs, mint kifizetni azon gazdáknak jégkárait, a kik ezen intézmény részeseivé lesznek. A mozgalom elérte czélját, — el az első magyar általános biztosító társaság hazafias, de egyúttal okos segítségével. Magyar társaságunk, eltérve a czéhbeli biztosító augurok eddigi szokásától, végre tiszta bort öntött a pohárba. Becsületesen bevallota, hogy a jégbiztositási üzlei felváltva, hol nyereséges, hol veszteséggel jár. Általában pedig 12 — 12 üzleti év összeredménye mindig nyereséget mutat. Igazolta ezt a társaság saját mérlegeivel is. A nyereség igy 12 évenként sem volt oly felette nagy, hogy egv milliókban dolgozó társaság, melynek létérdeke, hogy barátságban álljon a magyar ga'*daközönséggel, arról le ne mondhatott volna. A magyar társaság ezen nyereségről kész volt biztosító felei javára lemondani, ha ennek ellenében azok arra kötelezik magukat, hogy állandóan ennél a társaságnál biztosítanak. Azokból a biztosító felekből, a kik ezen kötelezettség fejében ezeu biztosítási mód előnyét nyerték, alakult a magyar gazdák jégbiztositási szövetsége. Gazdatársaim összességének érdekeért buzogva, minden tőlem telhetőt elkövettem, hogy ez a szövetség sikerüljön. Agitáltam mellete élőszóval barátaim között s szerény tollammal is épen az igen tisztelt szerkesztő ur becses lapjának hasábjain. A szövetség felügyelő és vizsgáló bizottságának, mely a nyereségre jogosult biztosító felek ellenőrzőközege, az üzletet kezelő és korlátlan kártérítési kötelezettséget viselő társasággal szemben, ma is alelnöke vagyok. Nobille officziuin ez, — tehát épen nem érzem magamat általa feszélyezve s egészen bátrau emelem fel a jelen alkalomból is igénytelen szavamat a jégbiztositó gazdaközöuség érdekében — pro domo nostra. A magyar gazdák jégbiztositási t>zövetségéuek tagjai részére magyar biztosítási társaság 12 éven belül föl nem emelhető méltányos. fix dijak mellett biztosit Díjszabása a szövetségi tagok részére az utosó évben jelentékenyen olcsóbb volt mint bármelyik külföldi biztosító társaságé. Ha az összegyűlt dijakból a károk ós kölcségek teljes kiegyenlítése után fölösleges marad, a fölösleget a biztosító felek fix dijaik arányában vissza kapják. Ez teli át, ugy mondjuk, ön költségű biztosítás. A szövetkezett gazdáknak soha sem kerülhet többe, mint a mennyit káraik és költségeik összesen kitesznek. De valahányszor a károk tulhalladják a bevételt, — az első magyar általános biztosító-társaság köteles a veszteséget előlegezni és ha a 12 éves cziklus végleg vesztessége zárul azt fedezni is. Többre, mint fix dijának évenkint egyszeri lefizetésére, a szövetségi tag sohasem kötelezhető. Utánflzetésekről itt sóba szó sem lehet. íme ez a jégbiztositási szövetség lényege. Az egész egy tisztán praktikus alkotás, — nem felel meg semmiféle biztosítási szakelméletnek de megfelel a gazdák érdekeinek. Azért pártolom én s még számos, csekélységemnél nugyobb nevű, jelentősebb gazdálkodó magyar hazafi. (Vége köv.) Mefczer Gyula, Borsodmegye alispánja, a magyar gazdák jégbiztositási szövetségének alelDüke. Tavaszi karczolat. Eljött a tavasz az ő nagy pompájában. Virulnak a fák, illatoznak a virágok a föltámadás ünnepe után, föltámad minden, föl a dalos csalogány, a tarka-barka lepke, a kis bodobács s talán még a filloxera is. Azután jön egy tavaszi fagy és elhervad a falevél, lehull a virág, elbuvik a kis bogár csak egy marad meg — a filloxera. Szép tavaszunk ígérkezett, A szép remény aranysugárai között ott tündöklött már délibábként előttünk a kir. tábla, a dohánygyár, a posztógyár, a törvényszék. Azután jött a tavaszi fagy, és reményeink szép virága porba hullt, csak két virágunk maradi, meg, ezeknek nem árt még a jégeső, de tán a csattogó égiháború sem : Láng Lajos, meg az adóvégrehajtó. Az igaz, hogy mind a kettő—fi—nánc. Tavasz, virágos szép tavasz ! Te meghozod ifjú és öreg gyermekeknek az örömeit egyaránt s meghozod a kuglizóknak is. A nyári mulatókertek egyre takarhatnak s mire a fákat elborítja a lomb, ezek is uj mezben — kicsinosodva állnak előttünk. Újpest városában egy villát tűztek már ki, a kuglizok nyereség vágyának öregbítésére. Im Pápa városa sem akar Újpesttől hátra maradni s ép azért versenytekézést rendel el hatóságilag : Hirdetmény. Hatóságilag közhírré tétetik, hogy Pápa város a következő tulajdonait képező tárgyakat ngereményül juttatja a város legjobb kuglizóinak : 1. Nyeremény: Láng LajüS, 2. „ A pápai kir. tábla, 3. „ Horváth Lajos, 4. „ Az artézi kut. A nyeremények a legtöbbet dobóknak azonnal hivatalosan kiszolgáltatnak. Pápa, 1890. ápril 39-én. Oh, Dániel, de nem próféta. TT T "n T"" 1 mT^ m mCJm JL mCmi — Személyi hirek. Forínyák Béla táborszernagy a hét folyamán városunkban volt s megszemlélte az itteni honvéd lovasságot. — yéghely Dezs'ó kir. tanácsos alispán, dr. e r ényi Károly megyei főorvos és a sorozó bizottság többi tagjai városunkból Devecserbe utaztok— A tavasz ő fenséges pompájában beköszöntött. A gyümölcs fák virágzásban vannak, a zöld bimbók látása mintegy gyógyszerül használ a szemnek. A ligeti ut fái is kizöldültek s már van is alattuk sétáló publikum, mig a várkertben csupa gyönyörűség egy-egy üditő séta. A melegebb napok beáltával a sörödék is kezdenek látogatottabbak lenni, de tisztogatják javában már a kerti helyiségeket is, A Polgári kör, a Casinó kerti helyisége, Dymer Károly nyári mulató helye a napokban már ismét átadatnak a közönségnek. — Május elseje, ez évben vörös betűvel lesz jelezve, habár a naptár nem is sorolja az ünnepek közé. Egész Európa
