Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-04-20 / 16. szám

besztercebányai, az egri, a fiumei, az ipoly­sági, a kalocsai, a kecskeméti, a pestvi­déki, a székesfehérvári és a szolnoki; a debreczeni kir. Ítélőtábla kerüle­téhez : a debreczeni, a máramarosszigetí, a nyíregyházai, a szatmár németii és a zilahi ; a győri kir, Ítélőtábla kerületéhez : a győri, a komáromi, a soproni, a szom­bathelyi, a veszprémi és a zalaeger­szegi ; a kassai kir. Ítélőtábla kerületéhez; a beregszászi, az eperjesi, a kassai, a lő­csei, a tniskolczi, a rimaszombati, a ró­zsahegyi és a sátoraljaújhelyi ; a kolozsvári kir. Ítélőtábla kerüle­téhez : a beszterczei, a deési, a dévai, a gyulafehérvári, a kolozsvári, a nagyszebeni és a tordai ; a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla kerületéhez : a brassói, a csíkszeredai, az erzsébetvárosi, a kézdi-vásárhelyi, a ma­rosvásárhelyi és a székely-udvarhelyi ; a nagyváradi kir. Ítélőtábla kerü­letéhez : az aradi, a békésgyulai és a nagyváradi ; a pécsi kir. Ítélőtábla kerületéhez : a kaposvári, a nagykanizsai, a pécsi és a szegszárdi ; a pozsonyi kir. itélőlábla kerületé­téhez : az aranyos-maróthi, a uyitrai, a pozsonyi és a trencsényi ; a szegedi kir. ítélőtábla kerületéhez: a nagybecskereki, a nagykikindai, a sza­badkai, a szegedi, az újvidéki és zom­bori; a temesvári kir. ítélőtábla kerüle­téhez : a fejértemplomi, a karánsebesi, a logosi, a pancsovai és a temesvári királyi törvényszékek területei tartoznak. Addig, mig a kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok területeit törvény nem szertelen féltékenység arra vitte, hogy be!o­pódzék a szobájába. Könnyű volt neki, meg­mondta Bugyinak az inasnak, hogy a kalku­lns-könyvért küldte haza a nagytiszteletQ ur. Addig kutatott, keresgélt, mig egyszer csakugyan rátalált a Magyikára s kinyitotta. A szellemek csörtetve ronantak elő : — Mit parancsolsz, ? — Hozzátok nekem elő rögtön a főbí­ró ék Fruzinkáját. Alig, hogy kimondta, nyomban ott ter­mett előtte a szép leány, de bánatos volt az arcza, nem mosolygó, a fejét is elfordította a diáktól s a helyett a Hatvani faion függő arczképének nézésébe merült el. A szellemek /vem hagytak időt Butykai­nak e fölött szomorkodni. — Mit parancsolsz? kérdék újólag. Mit tudta azt a diák, hogy lehetetlen­séget kell kérni. — Törjetek és szaggassatok itt össze mindent — rendelé a képre gondolva. Egy perez alatt össze volt törve es szaggatva minden, minden — a bútorok, a képek, de Fruzinka és Butykai is. Mikor a professor hazajött a nagy pusz­tulásra, mindjárt megértett mindent, sirva borult a földre, a Fruzinká testére. Azután összeszedte a dirib-darabokat, külön a Fruzinkáét, külön a Butykaiét, tüzet rakott ós elégette. A Butykai teste hamuvá vált. A Fru­zinkáéból egy hófehér galamb szállt ki, egy darabig ott kóvályogva a tanár feje körül, majd kirepült az összetört ablakon át, föl a juagasba. állapítja meg, a minisztérium valamely já­rásbíróságnak akár egész területét, akár egyrészét rendelettel más kir. ítélőtábla kerületéhez tartozó törvényszék, illetőleg járásbíróság területéhez is csatolhatja. A veszprémmegyei jegyző-egylet körétől. Jegyzőkönyv. Felvétetett Veszprémben 1890. évi február hó 21-én, a Veszprém megye.i községi és körjegy­zők egyletének rendkiviili közgyűlésében. Jelen vannak : Schill János elnök, Kukorelly Ferencz főjegyző, Holler András pénztárnok, Lipovetz Antal, Szántó Lajos, Dörgicsei János, Bakony­váry Dániel, Dörögdi Benő, Kollin Antal, Horváth Elek, Moharos Kálmán, Yiucze Ig­nácz, Eidődy Károly, Mészáros Imre, Matisz Gyula és Ikray Károly egyleti tagok. Igazoltan távol maradtak : Stefáu Rezső, Piringer Gyula, Makkay József és Schill Lajos. Tárgy. A magyarországi községi és körjegyzők országos központi egyletének elnöksége 1199/89 számú átirata kapcsán megküldi a községi és körjegyzők kinevezése, minősítésük felemelése, fizetésük javítása és nyugdij ügyük rendezése tárgyában szerkesztett emlékirat tervezetét. Schill János egyl. elnök az ülést meg­nyitja s mielőtt a jelzett emlékirat tervezet tárgyalásába bocsátkoznék, — legnagyobb sajnálkozásának ad kifejezést a fölött, misze­rint ezen rendkívüli gyűlésen, — mely oly mélyre ható alap elvek megvitatása czéljából hivatott egybe, — az egyleti tagok oly cse­kély számmal jelentek meg. A jelenlevő egyleti tagokat meleg sza­vakkal üdvözli. I) Egyleti elnök szomorú hazafiúi kö­telességet vél teljesíteni akkor, midőn ujjá született alkotmányunk első miniszter elnöke és a honvédség megalapítója Gróf Andrássy Gyulának elhunyta feletti részvétének jegyző­A nagy tudomáuyu ember e naptól kezdve szomorú lett és folytoa sorvadt. Nem volt az ő bajára patika még a Mágyikában sem. Hej, jó lett volna azt a könyvet tűzbe vetni, amikor Fruzinka mondta! Szegény le­ány talán előre érezte . . . Nem is nyúlt a Mágyikához többé Hat­vani, elutálta. A következő nyáron súlyosan megbetegedett s csakhamar híre ment a vá­rosbau, hogy halálán van. Magyariué asszonyom ápolta, mikor hal­dokolt. Az egész magisztrátus ott ült az ágya körül. S ezalatt kün a ház tetején, mig ő itt vívódók a halállal, egy holló és egy fehér ga­lamb kerekedett egymással. Egyszer a holló, másszor a galamb kerekedett felül. Az embe­rek, akik alulról nézték, messziről hallhatták a csőreik kopogását. Hosszasan tartott a viaskodás. Egyszer ugy látszott mintha a holló győzne ... de nini, a szegény fehér galamb, újra erőre kap.. . hajrá, hajrá fehér galamb ! Szívszorongva várták a Szent-Anna utca­beliek a harc végét. Mig végre — jaj hála istennek — megölte a galamb a fekete hol­lót. És ekkor megszűnt ott bent a Hatvani vívódása is — pilláit csendesen lecsukta s lelke elhagyta porhüvelyét örökre. Hogy a „Mágyika" hova lett s hol van most nem tudom : de ha tudnám sem mon­danám meg. könyvi megörökítését a közgyűlésnek indítvá­nyozza. Feleslegesnek tartja ebbeli indítványát bővebben indokol íi, mert minden igaz ma­gyar hazafi elégg tudatában van annak, hogy a boldugultbnn rr. iy önzetlen, lángelméjü je­les állam férfiút vesztettünk. A közgyűlés az elnök eme indítványát közholyesléssel elfogadja, és az egyletnek Grf. Andrássy Gyula elhunyta feletti részvétének jegyzőkönyvi megörökítését elhatározza. 2) Hasonlókép szomorú kötelességet tel­jesít az egyleti elnök akkor, mikor Vágó Fe­rencz Bánd község jegyzőjének elhunyta fe­letti részvétnek is jegyzőkönyvi megörökítését inditváuyozza. Nevezett Vágó Ferencz felejthetlen ér­demeket szerzett ama ténye által, hogy az orsz. központi jegyzői egylet megalapításánál vezér szerepet vitt, azon egyletnek egészen végkimerüléséig ügybuzgó főjegyzője volt, s mint ilyeu a legtevékenyebbeu közre működött az érdemben, hogy az országos jegyzői egyl. s következéskep a jegyzői kar tekintélye a jelen niveaura emelkedett. A közgyűlés az elnök eme indítványát Í3 közhelyesléssel elfogadja és az orsz. jegy­zői egylet boldogult főjegyzője Vágó Ferencz elhunyta feletti részvétnek, ugy az országos jegyzői egylet felvirágoztatása körül szerzett felejthetlen érdemeinek jegyzőkönyvi megörö­kítését elhatározza. Egyleti elnök ezek után tárgyalásra bo­csájtja az emlékirat tervezetét, melyet a köz­gyűlés tekintve az abban foglalt korszerű in­dítványokat, de tekintve, hogy a közigazga­tásnak ily értelemben leendő gyökeres meg­változtása nemcsak a községi és körjegyzők, de a nagy ós kis községekben lakó állam pol­gárok összesége s igy az állampolgárok zöme érdekében is fölötte Kívánatos s már már el­kerülhetlenül szükséges, — őrömmel elfoga­dott s egészben magáévá tett. Az emlékirat tervezetbe, a közgyűlés a következőket véli pótlólag felvenni : ad I. „Ne 100 frton, hanem az 500 frton felüli adófizetők tartozzanak adójukat közvetlenül lefizetni." Igaz, hogy az által a községi és kör­jegyzőkre egy uj teendő hárul, de méltányos­nak tartjuk ezt azon okból, hogy a nagyobb adózók, kik adójuk nagyságánál fogva a köz­ség terheihez úgyis nagyobb mórtéken járul­nak a m. kir. adóhivatalok 20—40 kilómeter távolsága miatt felmerülő kiadások alól fel­mentessenek. ad II. „A bélyeg és jogilletékek 10 frtig kivétel nélkül a községek által legyenek be­hajtandók, ós 20 frtig is engedtessék meg a részleteken való törlesztés." ad IV. „ Cselédügyi első fokú hatáskör­rel a községi, illetve körjegyző közreműködése mellett minden község ruháztassák fel." ad VI. „A községi, illetve körjegyzők 1000 frton aluli hagyatékok tárgyalásával meg­bizandók legyenek." Mert egyrészt a községi és körjegyzők az emlékirat tervezetben jelelt magasabb qua­lificatió foljtán erre kivétol nélkül képesítve lesznek, másrészt pedig a kir. közjegyzői szék­helyről leginkább távol lakó közönség érde­kében felette kívánatos, hogy a szegény nép a tetemes utazási költségektől megkímél­tessék. Miután a törvényhatóságoknál a magán munkálatokért szedhető dijak megállapításánál mindenütt eltérések vannak, a közgyűlés fel­veendőnek véli az emlékirat tervezetbe azt, hogy a magán munkálatokért szedhető dijak, a törvényhozás által állapitassanak meg. Midőn a közgyűlés az emlékirat terve­zetben foglaltakat egészben elfogadja és ma­gáévá teszi, — helytelitenie kell azon körül­ményt, hogy az emlékirat tervezetben min­denütt csak „nagy községekről" van szó, hol jogok kibővítése, esetleg uj jogok szerzése inditványoztatik. A körjegyző ugyan azon minősitéssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom