Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.
1889-04-14 / 15. szám
hivatalos irodájába esti 8 órára megidézi. Egy kis utóirat is volt az idézvényen, a melyben barátságos estebédről és kedélyes teázásról történik emlitós. Hogy mi igaz az egész dologból, biz' én nem tudom, mert a szobaleányok nem mindig ugy beszélik el az esetet, a mint megtörtént, hanem annyi bizonyos, hogy másnap reggel Opatovsky rendőrkapitány ur nagyon haragosan kelt fel s azonnal íróasztalához ült s a következő Ítéletet fogalmazta: „Miután Schlossenberger Ignácz sakter neje Letinsny Malvin f. hó 5-én alólirott hivatalában kihallgatás czéljából meg nem jelent: makacsság miatt 10 írtban elmarasztaltatik." Opatovsky, rendőrkapitány. Hanem ezt a 10 frtot sohasem látta a kapitány, mert Schlossenberger ur nejével együtt a megidézést követő nap reggelén a hajnali vonattal elutazott. Tahiti, 18 #9. Április elsején. Tekintetes szerkesztő ur! A „Pápai Hirlap"-ból értesültem, hogy a város által erélylyel fúratott, szép jövőt igérő ártézi kutat betömték. Minket tahitiakat ez a körülmény fájdalmasan érintett. Tahiti ugyanis a föld másik oldalán, Pápa átellenében van s épen ugy vagyunk, mini a pápaiak, nekünk sincs alkalmas ivóvizünk, bár tengerrel vagyunk körülvéve. Ott már az ó-lcorban is próbáltuk, több lyukat furattunk, de vizet soh'sem értünk. S ép ezért, mikor Zsigmondy ur a pápaiaknak azt a tanácsot adta, hogy azon a helyen f u rj a n a k és majd vizet érnek', a tahiti öreg emberek csak fejüket csóválták. — Tudtuk. hogy nem lesz azon a helyen viz, dt sohasem. — Különben tudhatták volna ezt a pápaiak is, mert azon a helyen már egyszer fúrtak erélylyel, de szerencsétlenül. Ép ezért nem irtuk meg véleményünket, mert gondoltuk, hogy a pápai kútásó uraknak is lesz ehez való eszük, Mi meg volt más ok is. Tudva, hogy Pápán mily erélylyel jogtak hozzá a kútfúrásához, azt gondoltuk, hogy minden eredménytelenség daczára tovább is fúrnak kitartással. Azt is gondoltuk, hogy Pápán erős fejű emberek laknak, gondoltuk, „ nó tahitiak, nem engednek ezek még annak a kemény kongéria rétegnek sem." Ennek aztán az lesz a természetes következménye, hogy egyszer csak keresztül fúrják a földet, veszett fejszének megkerül a nyele: meg lesz az egyenes összeköttetés Pápa és Tahiti közt. Elgondoltuk tahiti eszünkkel, hogy milyen szép dolog lesz az majd, ha a pápai sárgarépát nem tengeren át szállítják hozzánk, hanem áteresztik a lyukon; mi meg már elhatároztuk, hogy uqyanezen uton snef csemegével lepjük meg azokat, kik a kutfuratást ehhez a helyhez kötötték. Mindezeket elgondolva, hogy a pápaiak munkáját megkönnyítsük, magunk is a munkához fogtunk s fürtünk egy oly mély lyukat, hogy nekünk is elnyelte 14000 frtunkat tahiti értékben. Es már annyira haladtunk munkánkkal, hogy a föld gyomrában megtaláltuk a pápai vállalkozónak azt a bizonyos furuját, mely az artézi kútba beletörött. Lett erre öröm Tahitiban, berúgott még az öreg apánk is; még lóversenyt is rendeztünk a , Hady cap" diját meg is nyerte a grófunk „ Vasser" nevezetű „tisztelt" lova. Ennek meg aztán fáklyás zenét rendeztünk. Megjegyzem ozt is, hogy a főszolgabírónk, meg egy ifjú derék képviselőnk ez alkalommal gyönyörűen szónokoltak. Hanem iszonyú lett kiábrándulásunk, mikor megtudtuk, hogy Pápán a tizennégyezer forintos lyukat betemették. Azt vázolni lehetetlen, azért nem is kisértem meg, csak arról tudósítóm, hogy mi is betömettük a magunk — kútját, még pedig azoknak a leikeivel, akik a lyukásásba belelovaltak bennünket. Egyéb jel sem emlékeztet már erre a szerencsétlen fúrásra, mint az a, törött furu, melyet a földben megtaláltunk s mely az önök tula,jdonát képezi, s ezt haza is küldjük. Mivel értesülünk arról, hogy a boldogemlékű Thiele artézi vállalkozó már Csaszl niba költözött, hogy babérain pihenjen, most már nem tudjuk, hogy kinek a czimére küldjük ezt a szerencsétlen furut. Pápaváros tanácsának-e ? A pápai főszolgabírói hivatalnak- e? Vagy magának Zsigmondy Vilmos urnák-e ? *) Ezek után vagyunk tahiti tisztelettel Ho — do —fe - fu esi zulukaffer. *) Hagyjuk ezt u y i 11 kérdésnek. Szerk. A „Pápai Hirlap" i mmár il. évi folyamán ak második évnegyedébe lépett. — Helyi előfizetőinket a nyu gta szives bevaltására, vidékieket pedig az összegnek utalvanyon való beküldésére kérj ük. Mi, miként e ddi g, uyy a jövőben is programmunkat megtartjuk és szoritkozva a helyi érdekre, élénk és valtozatos tartalmú hirlapot nyujtunk . T. hatralékos előfizetőinket kérjük, szíveskedj enek a hátralékos összeget me gküldeni. A munkatars ak fizetése és a nyomda nekü nk i s tömérd ek sok pénzbe kerül s i gy j ogos an számithatunk olvasoink méltányossagára. Tisztelettel A kiadóhivatal. il 11; i: ii. — Magyar Gyula ismert nevü hírlapíró, a hét folyamán, mint társszerkesztő a „Pápai Hírlap" belső munkatársai körébe lépett. — Honvéd szemle. Yojuárovics Sándor dandárparaucsnok a hét folyamán városunkban időzött, megszemlélte a helybeli honvédhuszárságot s az itt tapasztaltak lelett Huberth m. kir. houvédhuszár ezredes előtt teljes megelégedését fejezte ki. Párt-bomlás. Városszerte el van terjedve az a hír, hogy Hauauer Béla a pápai szabadelvű párt elnöke és vezére ezen tiszteletbeli állásáról lemondott. Hanauer Béla elnöklete alatt ugyanis egy értekezlet felkérte Pápaváros orsz. képviselőjét, Láng Lajos urat, hogy a 25, §. ellen szavazzon. — Láng Lajos ur azonban a fülét sem billentette meg erre, hanem megszavazta a 25. §-t. Most Hauauer pártelnök önérzetét méltán sérti ez a csúfos mellőzés és ezért mond le. - Kucsmás diákok. Magyarországnak majd minden középiskolájában, a budapesti egyetemi ifjúság példájára, a hazafias tanárok külön engedélyével, — hordják már a szép reményű muzsafiak a kucsmát, ezt a szép magyar föveget. Mikor a magyar nyelv, a magyar nemzetiség ellen erőszak követtetik el, a magyar nemzet lelkes ifjúsága mindig fényesen demonstrálja hazafiúi érzelmeit. Az 1860-as és ezt megelőző években, a szomorú elnyomatás korszakában, — mert magyarul nem beszélhettünk, viseltük azt a szép magyar ruhát, hogy ezzel mutassuk ki külsőleg azt az érzelmet, amely lelkeinket eltöltötte. A nemzet történetében ismét oly mozzanatok merültek fel, nnlyek szükségessé teszik, hogy magyarságunkat demonstráljuk. A helyi református főiskola ifjúsága körében is mozgalom indult meg ez irányban; mig a hazafias benczés rendiek vezetése alatt álló pápai gymnasium tanulóinak Ocsavszky Kázmér igazgató megengedte a kucsma viselést. A kucsma megyszinü lesz, nemzeti szinü zsinórzattal és darutollal diszitve. — A pápai leány-egyesület vasárnap sikerült nyilvános előadást tartott saját helyiségében, melyen szép számú pártoló közönség jelent meg. Az előadott műsor a tagok buzgó munkálkodásáról tanúskodott, amit a jelenvolt özv. Szirmay Józsefné t. elnöknő sem késett kifejezni. — Ezúttal megjegyezzük, hogy az egyesület mult évi története nyomtatásban is megjelenik. Az egy íves füzet legközelebb kikerül a sajtó alól. — A veszprémi botrány. Hírlapunk előző száma, megemlékezett arról a botrányról, melyet Benkő Istváu veszprémi városi tanácsos idézett elő az által, hogy a fogyasztási adó behajtásánál a várost csalárd módon megkárosította. Veszprém város önérzetes képviselői e tárgyban a mult hétfőn közgyűlést is tartottak. Ezen közgyűlésen Benko felfüggesztését és hivatalból leendő elmozdítását kérik egy indítványban, mely indítványt Veszprém város tekintélyes képviselői közül, vagy harminczan aláírták. A vád, mely Benkő ellen irányult, egész litánia, mely 10 pontból áll. Vádolják ezt a derék schwindlert erkölcstelen élettel, verekedésekkel, csalással, hivatalos hatalommal való viszszaéléssel, még lopással is! Nem tudjuk még, hogy a Veszprém városi képviselőtestület mit határozott e tárgyban, de azt tudjuk, hogy ilyetén vádaknak még csak árnyékával terhelten is, — mig a tisztesség uralkodik Magyarországon, — senki tisztviselő nem lehet. — Katona-temetés. A 7-ik honvédhuszár ezred egy derék törzsőrmesterét temették el f. h0 12-én Pápán, katonai pompával. Jankovics Mihály volt ez a törzsőrmester, ki Pápán és Veszprémben való tartózkodása alatt a polgári közönség rokonszenvét, hosszas katonai szolgálata alatt pedig elöljárói megelégedését vivta ki magának. Mindössze 38 évet élt és ennek fele részét a honvédség szolgálatában töltötte el. Élte utolsó szakát megkeserítette egy közbejött körülmény, amely talán a derék hadfi halálát is elősegítette. Temetése a honvéd tisztikar ós a polgárság igaz részvéte mellett ment végbe. — Legyeu nyugalma csendes, s emlékét kisérje az örök hazába a kegyelet őszinte nyilvánulása 1 — A jákoi eset ügyéDen a vizsgálatot Horváth Lajos pápai-járási főszolgabíró befejezvén, az iratokat további illetékes eljárás czéljából a vármegye alispáni hivatalához felterjesztette. Mindenesetre élénk várakozással és kíváncsisággal tekint velünk együtt a közönség ennek a kellemetlen ügynek befejezése elé. — Ki lesz a városi pénztárnok ? Hunkár Béla városi pénztárnoknak számvevővé történt választása által a pénztárnoki állás megüresedvén, az a legközelebb befog töltetűi, ideiglenesen azonban csak helyettesítés utján. Városunk polgársága körében élénk megbeszélés tárgyát képezi, hogy ki lesz Hunkár Béla utódja a péuztárnokságbau ? Folyamodó mindenesetre lesz elég. Értesülésünk szerint kir. adóhivatali tisztviselők is pályázni fognak ez állás elnyeréseért. Mindenesetre kívánatos, hogy a városatyák és intézők szakférfiút válasszanak erre az állásra, mert szakférfiakra van első sorban szüksége Pápavárosának. — Becsületes megtalálók. Svéda Béla budapesti utazó 42 írttal terhelt pénzestárczáját elveszítette a pápai utczák valamelyikébeu. Veszteségét bejelentette a rendőrségnek is, ahova két becsületes megtaláló i? beállított a pénzzel, G r u b e r Henrik Győrök János személyében, kiket a vesztes fél öt forint jutalomban részesített.
