Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.

1889-03-31 / 13. szám

lottat ugyszólva pelengérre állítsam, még mielőtt bűnössége vagy ártatlansága hivatalosan (saját meggyőződésem nem lehetvén irányadó) megállapítva volna, sem azt, bogy az ügy közzétételéből magamnak reclámot csináljak. Annál inkább feltűnőnek találom tebát a föntidézett közlsmónyt, mely mintegy előre felmenti vádlottat a vádak terhe alól; és pedig uemcsak feltűnőnek, sőt megütközést keltőnek, már csak azért is, mivel tekintve azon közludomásu viszonyt, mely a . Pápai La-pok* és a vádlott körjegyző elleni vizsgálattal alispánilag meghízott Horváth Lajos főbíró ur közt fennáll, s tekintve azt, hogy ezen vizsgálat (miként a t. fobiró ur legjobban tudja) még korántsincs befejezve: alig fogható fel, hogy miként jelenhetett meg az ily, — vádlottnak ugyszólva előleges absolutoriumot adó, — közlemény épen a „Pápai Lapokéban: A t. olvasó közönségre bizom, hogy alkosson magának véleményt e dologról! A mi a hivatkozott közleményben foglalt azon állítást illeti: hogy „mesés összegek elsikkasztásáról városunkban is elterjedt a meude-ruonda", erről ugyan előzőleg alig hallott iít valaki: — hogy Jákón azt hitték, hogy a mult évi tűzkárosultak részére befolyt könyöradományokból a körjegyző elsikkasztott néhány száz for ntot, ennek „a felsőbb hatóságainál kötelességének mindig eleget tevő" jegyző maga az oka, mert jónak látta a községet fel nem világosítani azzal, hogy a kérdéses néhány száz forint m^g a t. főbíró ur által őriztetik. Hogy honnét s kitol ered az állítólagos .nagymérvű izgatás" ? az nincs megmondva a Pápai Lapokban. — Különben hogy az „ellenségeskedés fel szítása" hogyan s mily eszközökkel történt épen a körjegyző részéről? ez majd kitűnik a vizsgálat adataiból, amelyek azonban egyelőre nem tartoznak a hírlapi közönség elé! Mindent egybevéve: már most meg én viszont elmondhatnám a rendelkezésem alatt álló vádanyag alapján, hogy a jákói körjegyző ilyen meg amolyan bűnös; ámde mint jogtudó kétszeresen tisztelem a törvényt s bevárom az eljárás eredményét, megrendült bizalommal bár, de mégse félve a Pápai Lapok „illetékes forrásától", melyre hogy a véghatározat hozat ila épen nincs bizva, mind a közigazságra, mind az egész Jákó községnek (mert egy ember sincs ott, aki a körjegyzőnek pártját foghatná !) nyugalmára nézve ezer szerencsének mondható. Vid Károly ügyvéd. mint Jákó község meghatalmazott képviseltje a Dörgicsei János körjegyző elleni fegyelmi ügyben. szive a büszkeséggel, sokáig vívódott magában; hanem mégis az utóbbi győzött! Egy Balog leány nem lehet egy koldus gyereknek a felesége, oda állt most már egészen közel hozzájuk, a lányt lerántotta a legény kebléről s a legénynek fülébe dörögte: — Te útszéli koldus kölyök, hát ez a hála, amiért fölneveltelek, még ma kitakarodol a portámról! Azután elment, az összerogyott lányt bevitte a karján, oda adta az anyjának. A legény az ott maradt, nem tudta, hogy a szive fáj-e jobban, vagy a lelke hasad meg Köny nem jött a szemébe, a fájdalom, meg az elkeseredés kiszárította azt szivéből. Ránézett a malomra, felkaczagott s őrült határozat fogamzott meg szilaj lelkében. Kiment a méneshez, kivezette a négy legszilajabb csikót, azután oda fogta a száraz malom elé, maga fölállt a kerék közepére és a szilaj lovak közé vágott. Azok elkezdtek rohanni, mint a mesebéli sárkány, a malom gerendái ropogtak; a korong, a malomkő szikrákat hányt, a töredező kerék fogai- rémes dübörgést vittek véghez. A A gyermekek játszóhelyéről. „Magának a társadalomnak, valamint minden nem állami hatóságnak is sőt minden egyesnek közre kell működnie a közegészségügy fejlesztésére és felvirágoztatására " Trefort. Valóban csodálatra méltó dolog, hogy a város atyáinak nem jut eszökbe Treioitnak e jeles mondása, s hogy a gyermekeknek játszóhelyéről nem gondoskodnak. Van egészségügyi tanácsunk, amely legelső kötelességének tarthatná i!y hely kijelölését. De a jelen időben megbocsájtunk, mert az artézi kúttal való bajmolódás az összes idejöket és figyelmeket elrabolta. Folyton hangoztatjuk: satnyul a nemzedék, pusztulunk, veszünk, de arra nem gondol senki, mi annak az oka? Az az oka, hogy a mai gyermek nem játszik, nem mozog, pedig ez az egészség fentartásához éppen oly szükséges, mint a jó ivóvíz. Ha sokáig tart ez igy, akkor nem 20-, de 30. életévnél kezdődik majdan a sorozás, mert a mai elcsenevészett városi gyermekek közül kevés lesz katonának való. Nagyon igaza van a költőnek: „Mindig úgy volt, mint most? nem értem a nemzedéket Osak az aggság fiatal — ah! és az ifjú vén." Azok a szegény iskolás fiuk, kik naponkint 5 — 6 óráig görnyedve ülnek az iskolában, megérdemelnék, hogy annyi szellemi munka után idő és tér engedtessék nekik, hogy testökrol és egészségűkről gondoskodhassanak, mert Jean Paul mondja: „A játék oly foglalkozás, ami vidámmá és boldoggá tesz." Igen ám, de hol játszanak? a porlepte utczán ? a Hiszen közelben alig van hely, — 1-2 kivételével ahol játszhatnának, persze annak meg a tulajdonosát kellene megkérni, ami borzasztó munka! A tagosítás óta a gyermekek régi játszóhelyükről leszoríttattak, s már nem is igen látjuk őket játszani, mer^ nem levén hely, a gyakorlatból is kimentek, s most legfölebb . . . szivaroznak, ami csak a tüdőt és a pénzt sorvasztja, de nagy helyre nincs ilyenkor szüksége az iíjunak. Igaz, hogy a szülők között is elég van, ki minden játékot megvonna gyermekétől. s azt szeretné, he a gyermek mindig csendesen ülne, komolyan foglalkoznék, s nem menne „kevert társaságba;" pedig azt ők lássák ! Amely gyermek négy fal között nő fel, rendesen kölöuoz, gyáva és nem valami életre való emberré lesz. A régi rómaiak azt tartotmolnár fölriadva rohant a ker^kházba s borzadva állt meg, megnémulva a rémülettől. Az a legény meg Őrületesen felkaczagott s oda kiáltott neki, hogy mondja meg az öreg Balognak, hogy most már nem koldus ő sem s azzal lefordult a kerekek közé. Mire a cselédség, az öreg Balog, felesége meg a lánya felriadtak a zajra, akkorra Keresztes Jóska ott feküdt a félig összedőlt malom romjai alatt holtan, - hidegen. Mikor azt a hideg testet kivették a kerék szilánkjai közül, az a lány nem szólt semmit, csak nézte azt az összeroncsolt embert egy ideig, azután oda rohant hozzá, megsimogatta kuszált szép haját, s reá kaczagott, fülébe susogta: Ugy-e eljössz, visszajössz értem . . . szüret után ... de boldogok leszünk ... ha ... ha ... ha!.. . A puszta malmot nem építették fel többé. Ott áll most is, a felsősorok alján, de pusztuló alkatrészeit nem bántja senki, nem keresi fel senki, csak a boldogtalan leány jár oda, a virágok közé koszorút kötni a pacsirta danája mellett, esküvője napjára. ták: „ép testben lakik ép lélek."Mert mit ér az oly gyermek élete, ki a legnagyobb szellemi tehetségekkel van megáldva, de teste gyenge, s mi hamar megakadályozza a lelket munkájában. Engedjük tehát a gyermekeket játszani, mert a ki ezt akadályozza, vagy nem nyújt rá alkalmat, az oly vétkes, mint aki a napfényt a virágtól megvonja. Hiszen a játék sokféle erénynek lehet forrása, s ilyenkor a gyermeknek oly tulajdonságai is felébrednek, melyek másesetben vagy nem, vagy csak későn keltek volna életre. Itt a tavasz! A szegénykék alig várják, hogy a szabadban tölthessék el csekély idejöket, mert maga a természet utalja őket az élet egyik föltételének, — a játék, — és a szabad levegőn való tartózkodásnak — fölhasználására, miután kiki annyit él, amennyit mozog és tesz, mert hogy a test ereje kifejlődjék, azt, mint bármi mást, gyakorolni kell. A jövő nemzedék érdekében kötelességének tartsa a városi tanács ily játékhely mielőbbi kijelölését, mert ellen esetben, daczára hogy van létjogunk, veszni foguak! Népgyűlés Csóthon, — Eredeti tudósítás. — Azugodi választókerület polgársága impozáns népgyűlést tartott f. hó 24-én Csóthon, a kerület székhelyén. Gyönyörű napos idő kedvezett a bizalom és megvetés fenséges nyilvánításának. Bizalmat szavaztak a nemzeti nyelv érdekeiért küzdő férfiaknak és megvetésüket nyilvánították azok iránt, akik ellenkező czél felé törnek. A népgyűlés lefolyása következő: Perczel Sándor polgár, mint a népgyűlés egybehivőja, üdvözli a választó polgárokat s köszönetét fejezi ki, hogy megértették szózatát s oly szép számmal jelentek meg a gyüléseu. Miután röviden méltatja dr. Fenyvessy Ferencz országgy. képviselő honatyai működését, felhívja, a tagok 3zámát tekintve valóban impozáns népgyűlést, hogy válasszon elnököt s jegyzőt; mire egyhangúlag Lukácsék János választatott meg elnökké, jegyzővé pedig Kaufman Géza. Lukácsék János elnök, ritka szónoki tehetségével meggyőzően s valóban népies irányban fejtegeti a véderő törv. javaslat 25. §-ának ártalmis voltát a hazára, nemzetre nézve: kimutatja, hogy mit tettünk nemzetiségünk, magyarságunk megőrzése érdekében s ezért utolsó csepp vérünket ontjuk a jövőben is. Dicséri a magyarság mellett buzgólkodó jelenvolt nagyszámú német ajkú, de magyar érzésű polgárokat, kik hatalmas éljennel feleltek a német nyelv, mint a tisztivizsga nyelve elleu mondott lelkes magyar zamatu beszédére. Kimutatta, hogy mily méltánytalanság németül nem tudó intelligencziánkat egy évi katonai szolgálattal büntetni s mit tett ez érdemben a véd. törv. javaslat 2o. §-a ellenében e választó kerület fáradhatlan képviselője Fenyvessy Ferencz, mit tett a mérsékelt ellenzék, a függetleuségi párt, mit kell nekünk honpolgároknak tenni. A lelkesedés a tetőpontra hágott, midőn példákkal, a uépköltőkbol vett idézetekkel bizonyítja magyar nyelvünk drágaságát, nemzetiségünk féltett kincsének értékét, s mily veszély fenyegeti ezt a szőnyegen levő törv. jav. 25. §-a által. Ezek után elnök összegezi a képviselőházban törtéuteket s általános helyeslés kőzött ajánlja a népgyűlésnek, hogy fogadja el a kerület országgyűlési képviselőjéhez, dr. Fen yvessy Ferenczhez intézendő bizalmi iratot, melyben köszönetet mondanak neki a véd. törv. javaslat 25. §-a ellen kifejtett lelkes hazafiúi működéséért s a parlamentben ez érdemben elmondott, az igazságoktól duzzadó remek beszédjeért, melyet minden izében magunkévá teszünk. Ezután a mérsékelt ellenzék párt elnökétől kapott leirat felolvasása után az ugyanezen párt elnökéhez intézendő