Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.

1889-03-03 / 9. szám

Mihelyt a pártoskodás üti fel tanyá­ját egy erkölcsi testület kebelében, az min­dig annak rovására van. A kaszinó idei tisztujitáaán ugy tör­tónt, hogy mindhárom vallásfelekezet papja mindmegannyi erkölcsi testületek fejei, a kaszinó régi tagjai, kimaradtak a választ­mányból. finnek sem keressük az okát, mert a többség bizalmát birja az uj választmány is. De törődünk a társadalommal, törő­dünk annak erkölcsi intézményeivel is, a minő a kaszinó is. Ép en ezért a kaszinó jelen válsá­gos helyzetében nem ajánlhatunk egyebet, mint hogy a mai közgyűlés komoly megfonto­lással egészitsék ki a tisztikart, a megvá­lasztottak pedig iparkodjanak egész oda­adással megtartani a félszázados nivót, de sohase tévesszék szem elől, hogy ők a kaszinó ügyvezetői, de nem urai, avagy házigazdái. Ennyit minden harag és gyűlölet nélkül. = Adóelengedés elemi csapások foly­tán. Az elemi csapások által okozott káros fölvétele tárgyában a pénzügyminiszter rende­lntet bocsájtott ki. E szerint az elemi károk esete 8 nap alatt mindenkor Írásban az illető földrészlet tulajdonosa által közvetlenül a kii*, adófelügy élőnél, vagy azon község elöljárósága utján jeientendők be, melynek határához a megkárosított birtokrészletek tartoznak. A szabályszerű határidőben bejelentett valamennyi elemi káreset a helyszínén bizott­ságilag fölveendő és szabályszerű tárgyalás alá vonandó. Az árviz által okozott károknál a káro­sodás bekövetkezésének időpontjául az a nap tekintendő, a melyen a mederből kiomló vízár az elborított ártéri területen legmagasabb ál­lását érte el, tehát a káreset bejelentésére kitűzött 8 napi határidő azon naptól kezdve számítandó. A tartós szárazság és a rovarok pusztí­tása által okozott káresetek szántóföldeknél a károsult termés betakarítása idején kezdetét megelőzőleg legalább is 15 nappal ós a rova­rok, mint jelesen a „tortrix pilleriana" ós ,phil~ loxera vastatrix" által okozott károk szőlőknél legkésőbb az illető év augusztus 1-ső napjáig jeientendők be. A bejelentés vételétől számított három De ki áll jót érte, hogy a nőm ott a fürdőben nem hallgat-e majd valami Don Jüan szerelmi turbékolására. Bárcsak jönnének a színészek és velük a bájos Jolán. E gondolatok tartama alatt haza értem. Gondolatim még mindig a bájos Joiánra vol­tak irányozva, midőn a sürgönyhordó lépett a szobába. Felszakítom a kapott sürgönyt, melynek tartalma a következő volt: „A ma estéli vo­nattal érkezem. Várj. Jolán." Örömöm csillapodta után, gondolkodni kezdtem. Honnan tudhatta meg, hogy nőm elutazott? Szeret-e még? Szeret bizonyosan, mert hát máskép, hogy juthatna eszébe meg­jönni? És éppen most megjönn ; ? Lázasan dobogó szívvel lestem az estéli vonatot. .. Olvastam , a perczeket. .. Végre végre hosszas, pokoli várakozás után berobo­gott a tüzes paripa. Izgatottan nézem az utasokat és egy­szerre majdnem kővé meredek, midőn egy hosszú sovány alak nékem esik. össze-vissza csókéi és otrombán vigyorogva igy szól: — Már azt hittem, hogy senki sem vár. Istenem el is feledtem, hogy Jolánnak hívják — az anyósomat is. nap alatt tartozik a községi biró (városi pol­gármester) a helyszínén szemlejegyzőkönyvet fölvétetni s azt a kárbejelentés csatolása mel­lett azonnal és legfeljebb három nap alatt a kir. adófelűgyelőhöz beküldeni. Az elemi csapások elbírálására nézve: a föld árja, valamint a tartós szárazság által okozott kár csak a szántóföldekre nézve jöhet figyelembe. A fagy által okozott kár a szőlőknél csak akkor szolgáltathat alapot az adóleengedésre, ha a fagy a növényi élet megindulása után következik be. Ha az elemi csapás valamely földrészletet csak részben károsittatott meg, a kár mérve csakis azon részre nézve állapítandó meg, melyet az elemi csapás ért. Az elemi csapások által okozott kár mér­vét a kárfölvételi bizottság szótöbbséggel ha­tározza meg. A kir. adófelügyelő köteles a beérkezett jegyzékeket átvizsgálni s a kárföl­vételi bizottság elnöke által tett észrevételek­kel való összevetése mellett elbírálni s ehhez képest az elengedendő adóösszeg mérvére, vagy az adóelengedés megtagadására nézve elsőfokú határozatát haladéktalanul meghozni. Ipartestületi választások. Pápa, márczius 2. Egyletek és társulatok egyetértés nélkül nem működhetnek áldásosán azon közügy ja­vára, melyre hivatva vannak. Szép és a város iparos polgárainak bol­dogulásához rendkívül fontos körülmény volt az ipartestület megalakulása. Tekintélyes ós ügybuzgó iparosok voltak ennek élén, akik egész odaadással mindig ipa­ros polgáraink javára dolgoztak. Egy kicsinyes, figyelmet nem érdemlő dolog az iparosok egy részét haragra lobban­totta, akik erejükben egyesülve jelentek meg a legutóbbi tisztújításra, amig a többség tá­vol maradt, nem is sejtvén, hogy mi készül. Pedig igen nevezetes dolog történt itt. A jelenlevő többség az ipartestület vá­lasztmányát legnagyobb részben megújította, az érdemeket szerzett iparosok nem kaptak szavazat többséget. Igy történhetett, hogy a választmány névsora az ipartestület igazgatási terén egészen uj tagokat mutat föl. A többségnek azon törekvése, hogy a?, ipartestület választmánya időnkint változzék, a régiek helyét ujak foglalják el — csak he­lyeselhető. Mert az ipartestület munkakörével, annak életbe vágó ós óriási munkahalmazával az iparosok uagyrésze még máig sem ismerős, arról magának igen sok iparos még fogalmat sem tud alkotni. Szükséges tehát, hogy az ipartestület vá­lasztmánya időnkint részben változzék, lega­lább igy minden évben több és több iparos fog megismerkedni a társulat beléletével s ha csak azok közül, akik eddig az ipartestület hasznosságát be nem látták, csak egy is győ­zetik meg, olyan eredmény lesz, mely elég argumentum az eddigi ipartestületi ellenzéket vinbus unitis működésre bírni. Hogy az ipartestület legutóbbi közgyű­lésén jelenvolt többséget ilyen intentió vezette-e, nem tudjuk, de szeretjük feltenni és épen ezért legkevésbé sem vonjuk meg bizalmunkat azok­tól, akiknek nevei többséggel kerültek ki a szavazási urnából. A városi tanács, mint iparhatóság ezt a választást mult szombati ülésén mágis meg­semmisítette s az iparhatósági biztost uj vá­lasztási idő kitűzésével megbízta. E megsemmisítésnek mindenesetre fon­tos formahibán kell alapulnia. És hogy szava­zati joggal sem biró iparosok is sokan sza­vaztak — az elég ok a megsemmisítésre. Mi ezúttal nem akarjuk ezt bírálat tár­gyává tenni. De van egy-két komoly szavunk iparos polgártársaink azon részéhez, akik e megsem­misítés miatt annyira megharagudtak, hogy most az egész szervezet, illetve az egész tiszti­kar újjászervezését határozták el és czéljaik kivihetésére minden követ megmozgatnak. Nem tételezhetjük fel iparos polgártár­saink ezen részétől, hogy moködésükben nem a józan megfontolás vezérli őket, de bátran merjük állítani, hogy ez az irány téves és sem­miben sem találja indokát. Az ipartestület elnöksége, karöltve az ügyészséggel, a testület fenállása óta valóság­gal úttörői munkát végeztek. Ők annyira belegyakorolták magukat ezen intézmény vezetésébe, hogy azokat mellőzni csakis az ipartestület, mint erkölcsi egyesület tagjainak és intézményének rovására lehetne. Azt a fáradságos és vesződséges küzdel­met, mely az úttörői munkával jár, nem sza­bad negligálni, hanem tiszteletben tartva mél­tányolni kell és azt tiszta lelkiismerettel el­lenkezőképen venni lehetetlen. Itt állunk a második választás előtt. Az iparosoknak józan megfontolással össze kell fogni a választás előtt s olyan egyéneket kell emelni a tisztségekbe, akikről feltehető, avagy akikről már évek sora óta bebizonyodott, hogy az ipartestületi intézménynek javára szolgál­nak és az iparosok boldogulását, nem pedig kárát óhajtják. Egy fentebb emiitett kdoknál fogya ma­gunk is óhajtjuk, hogy a választmany nyerjen uj tagokat, mert az csak hasznára válik a tes­tületnek, de a helytelen irányban korteskedő­ket óva kell figyelmeztetnünk. Jelenjen meg a gyűlésen minden ipa­ros — azok is, akik ezt eddig nem tartották szükségesnek —- ós komoly megfontolással, maguk előtt tartva az ügy fontosságát, emel­jék vissza a tisztviselői székbe azokat, akik eddig is javukra működtek s tiszteljenek meg olyanokat, akiktől ezt hasonlóan elvárhatják. Többet észszel, mint erővel 1 Irodalom és művészet. „Szent Mihály" A magyar olvasó kö­zönség körében oly nagy előterjedtségnek ós közkedveltségnek örvendő Egyetemes Re­gé n y t ár legújabb 9, 10. és 11. kötetei W e r­ner E.-nek a hírneves német regényírónak Szent Mihály czimü rendkívül érdekes re­gényét tartalmazzák. Werner egyike a legszí­vesebben olvasott elbeszélőknek s a BSzent Mihály" fényes bizonyíték reá, hogy miért az. A terjedelmesnek látszó regény sehol egy pil­lanatra sem válik unalmassá, sem leírások, sem jellemzésbeli részletezések nem válnak ter­hére az olvasónak s azért a környezet, a táj mégis világosan, szemléltetően áll előttünk mindenütt, az alakok pedig egytől egyig oly művészileg domborodnak ki, mint a legapró­lékosabban dolgozott reliefek, csakhogy igazi élet és melegség pezseg bennök. — E regény két főhőse, a két Mihály, a zord nagyapa és a rokonszenves hősies lelkű unoka, folyvást lekötve tartja a figyelmet összeütközéseivel, folytonos harczával egészen a végső kiengesz­telődésig; Bertha a csillogó színekkel festett hősnő; a remek kabinet-alak: ortenaui és ébersburgi Eberstein báró e tizedik századból származott s őseire büszke arisztokrata és le­áuykája: Gerlinda a két Weblau Hans, apa és fiú, a regény két jóizü humoros és kedves alakja; Valentin lelkész és Walter erdész, és még néhány mellék-alak, mind oly tökéletesen illenek bele a folyvást fejlődő érdekfeszítő me­sébe, melynek változatossága szinte páratlan, hogy alig válhatunk meg a műtől mig egé­szen végig nem olvastuk. Hogy e mellett tö­kéletesen tiszta és nemes irányú miivel van dolgunk, azt talán fölösleges is említenünk. Tegyük még hozzá, hogy a jelenkori rengeteg regényirodalomban csak nagyritkán találkozha­tunk ily igazán mindenki által olvasható és mindenkit érdeklő könyvre. A három kötet csi­nos piros vászonkötésben együtt t frt 50 kr. Egyes kötet 50 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom