Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.

1889-03-03 / 9. szám

Mihelyt a pártoskodás üti fel tanyáját egy erkölcsi testület kebelében, az mindig annak rovására van. A kaszinó idei tisztujitáaán ugy törtónt, hogy mindhárom vallásfelekezet papja mindmegannyi erkölcsi testületek fejei, a kaszinó régi tagjai, kimaradtak a választmányból. finnek sem keressük az okát, mert a többség bizalmát birja az uj választmány is. De törődünk a társadalommal, törődünk annak erkölcsi intézményeivel is, a minő a kaszinó is. Ép en ezért a kaszinó jelen válságos helyzetében nem ajánlhatunk egyebet, mint hogy a mai közgyűlés komoly megfontolással egészitsék ki a tisztikart, a megválasztottak pedig iparkodjanak egész odaadással megtartani a félszázados nivót, de sohase tévesszék szem elől, hogy ők a kaszinó ügyvezetői, de nem urai, avagy házigazdái. Ennyit minden harag és gyűlölet nélkül. = Adóelengedés elemi csapások folytán. Az elemi csapások által okozott káros fölvétele tárgyában a pénzügyminiszter rendelntet bocsájtott ki. E szerint az elemi károk esete 8 nap alatt mindenkor Írásban az illető földrészlet tulajdonosa által közvetlenül a kii*, adófelügy élőnél, vagy azon község elöljárósága utján jeientendők be, melynek határához a megkárosított birtokrészletek tartoznak. A szabályszerű határidőben bejelentett valamennyi elemi káreset a helyszínén bizottságilag fölveendő és szabályszerű tárgyalás alá vonandó. Az árviz által okozott károknál a károsodás bekövetkezésének időpontjául az a nap tekintendő, a melyen a mederből kiomló vízár az elborított ártéri területen legmagasabb állását érte el, tehát a káreset bejelentésére kitűzött 8 napi határidő azon naptól kezdve számítandó. A tartós szárazság és a rovarok pusztítása által okozott káresetek szántóföldeknél a károsult termés betakarítása idején kezdetét megelőzőleg legalább is 15 nappal ós a rovarok, mint jelesen a „tortrix pilleriana" ós ,phil~ loxera vastatrix" által okozott károk szőlőknél legkésőbb az illető év augusztus 1-ső napjáig jeientendők be. A bejelentés vételétől számított három De ki áll jót érte, hogy a nőm ott a fürdőben nem hallgat-e majd valami Don Jüan szerelmi turbékolására. Bárcsak jönnének a színészek és velük a bájos Jolán. E gondolatok tartama alatt haza értem. Gondolatim még mindig a bájos Joiánra voltak irányozva, midőn a sürgönyhordó lépett a szobába. Felszakítom a kapott sürgönyt, melynek tartalma a következő volt: „A ma estéli vonattal érkezem. Várj. Jolán." Örömöm csillapodta után, gondolkodni kezdtem. Honnan tudhatta meg, hogy nőm elutazott? Szeret-e még? Szeret bizonyosan, mert hát máskép, hogy juthatna eszébe megjönni? És éppen most megjönn

; ? Lázasan dobogó szívvel lestem az estéli vonatot. .. Olvastam , a perczeket. .. Végre végre hosszas, pokoli várakozás után berobogott a tüzes paripa. Izgatottan nézem az utasokat és egyszerre majdnem kővé meredek, midőn egy hosszú sovány alak nékem esik. össze-vissza csókéi és otrombán vigyorogva igy szól: — Már azt hittem, hogy senki sem vár. Istenem el is feledtem, hogy Jolánnak hívják — az anyósomat is. nap alatt tartozik a községi biró (városi polgármester) a helyszínén szemlejegyzőkönyvet fölvétetni s azt a kárbejelentés csatolása mellett azonnal és legfeljebb három nap alatt a kir. adófelűgyelőhöz beküldeni. Az elemi csapások elbírálására nézve: a föld árja, valamint a tartós szárazság által okozott kár csak a szántóföldekre nézve jöhet figyelembe. A fagy által okozott kár a szőlőknél csak akkor szolgáltathat alapot az adóleengedésre, ha a fagy a növényi élet megindulása után következik be. Ha az elemi csapás valamely földrészletet csak részben károsittatott meg, a kár mérve csakis azon részre nézve állapítandó meg, melyet az elemi csapás ért. Az elemi csapások által okozott kár mérvét a kárfölvételi bizottság szótöbbséggel határozza meg. A kir. adófelügyelő köteles a beérkezett jegyzékeket átvizsgálni s a kárfölvételi bizottság elnöke által tett észrevételekkel való összevetése mellett elbírálni s ehhez képest az elengedendő adóösszeg mérvére, vagy az adóelengedés megtagadására nézve elsőfokú határozatát haladéktalanul meghozni. Ipartestületi választások. Pápa, márczius 2. Egyletek és társulatok egyetértés nélkül nem működhetnek áldásosán azon közügy javára, melyre hivatva vannak. Szép és a város iparos polgárainak boldogulásához rendkívül fontos körülmény volt az ipartestület megalakulása. Tekintélyes ós ügybuzgó iparosok voltak ennek élén, akik egész odaadással mindig iparos polgáraink javára dolgoztak. Egy kicsinyes, figyelmet nem érdemlő dolog az iparosok egy részét haragra lobbantotta, akik erejükben egyesülve jelentek meg a legutóbbi tisztújításra, amig a többség távol maradt, nem is sejtvén, hogy mi készül. Pedig igen nevezetes dolog történt itt. A jelenlevő többség az ipartestület választmányát legnagyobb részben megújította, az érdemeket szerzett iparosok nem kaptak szavazat többséget. Igy történhetett, hogy a választmány névsora az ipartestület igazgatási terén egészen uj tagokat mutat föl. A többségnek azon törekvése, hogy a?, ipartestület választmánya időnkint változzék, a régiek helyét ujak foglalják el — csak helyeselhető. Mert az ipartestület munkakörével, annak életbe vágó ós óriási munkahalmazával az iparosok uagyrésze még máig sem ismerős, arról magának igen sok iparos még fogalmat sem tud alkotni. Szükséges tehát, hogy az ipartestület választmánya időnkint részben változzék, legalább igy minden évben több és több iparos fog megismerkedni a társulat beléletével s ha csak azok közül, akik eddig az ipartestület hasznosságát be nem látták, csak egy is győzetik meg, olyan eredmény lesz, mely elég argumentum az eddigi ipartestületi ellenzéket vinbus unitis működésre bírni. Hogy az ipartestület legutóbbi közgyűlésén jelenvolt többséget ilyen intentió vezette-e, nem tudjuk, de szeretjük feltenni és épen ezért legkevésbé sem vonjuk meg bizalmunkat azoktól, akiknek nevei többséggel kerültek ki a szavazási urnából. A városi tanács, mint iparhatóság ezt a választást mult szombati ülésén mágis megsemmisítette s az iparhatósági biztost uj választási idő kitűzésével megbízta. E megsemmisítésnek mindenesetre fontos formahibán kell alapulnia. És hogy szavazati joggal sem biró iparosok is sokan szavaztak — az elég ok a megsemmisítésre. Mi ezúttal nem akarjuk ezt bírálat tárgyává tenni. De van egy-két komoly szavunk iparos polgártársaink azon részéhez, akik e megsemmisítés miatt annyira megharagudtak, hogy most az egész szervezet, illetve az egész tisztikar újjászervezését határozták el és czéljaik kivihetésére minden követ megmozgatnak. Nem tételezhetjük fel iparos polgártársaink ezen részétől, hogy moködésükben nem a józan megfontolás vezérli őket, de bátran merjük állítani, hogy ez az irány téves és semmiben sem találja indokát. Az ipartestület elnöksége, karöltve az ügyészséggel, a testület fenállása óta valósággal úttörői munkát végeztek. Ők annyira belegyakorolták magukat ezen intézmény vezetésébe, hogy azokat mellőzni csakis az ipartestület, mint erkölcsi egyesület tagjainak és intézményének rovására lehetne. Azt a fáradságos és vesződséges küzdelmet, mely az úttörői munkával jár, nem szabad negligálni, hanem tiszteletben tartva méltányolni kell és azt tiszta lelkiismerettel ellenkezőképen venni lehetetlen. Itt állunk a második választás előtt. Az iparosoknak józan megfontolással össze kell fogni a választás előtt s olyan egyéneket kell emelni a tisztségekbe, akikről feltehető, avagy akikről már évek sora óta bebizonyodott, hogy az ipartestületi intézménynek javára szolgálnak és az iparosok boldogulását, nem pedig kárát óhajtják. Egy fentebb emiitett kdoknál fogya magunk is óhajtjuk, hogy a választmany nyerjen uj tagokat, mert az csak hasznára válik a testületnek, de a helytelen irányban korteskedőket óva kell figyelmeztetnünk. Jelenjen meg a gyűlésen minden iparos — azok is, akik ezt eddig nem tartották szükségesnek —- ós komoly megfontolással, maguk előtt tartva az ügy fontosságát, emeljék vissza a tisztviselői székbe azokat, akik eddig is javukra működtek s tiszteljenek meg olyanokat, akiktől ezt hasonlóan elvárhatják. Többet észszel, mint erővel 1 Irodalom és művészet. „Szent Mihály" A magyar olvasó közönség körében oly nagy előterjedtségnek ós közkedveltségnek örvendő Egyetemes Regé n y t ár legújabb 9, 10. és 11. kötetei W e rner E.-nek a hírneves német regényírónak Szent Mihály czimü rendkívül érdekes regényét tartalmazzák. Werner egyike a legszívesebben olvasott elbeszélőknek s a BSzent Mihály" fényes bizonyíték reá, hogy miért az. A terjedelmesnek látszó regény sehol egy pillanatra sem válik unalmassá, sem leírások, sem jellemzésbeli részletezések nem válnak terhére az olvasónak s azért a környezet, a táj mégis világosan, szemléltetően áll előttünk mindenütt, az alakok pedig egytől egyig oly művészileg domborodnak ki, mint a legaprólékosabban dolgozott reliefek, csakhogy igazi élet és melegség pezseg bennök. — E regény két főhőse, a két Mihály, a zord nagyapa és a rokonszenves hősies lelkű unoka, folyvást lekötve tartja a figyelmet összeütközéseivel, folytonos harczával egészen a végső kiengesztelődésig; Bertha a csillogó színekkel festett hősnő; a remek kabinet-alak: ortenaui és ébersburgi Eberstein báró e tizedik századból származott s őseire büszke arisztokrata és leáuykája: Gerlinda a két Weblau Hans, apa és fiú, a regény két jóizü humoros és kedves alakja; Valentin lelkész és Walter erdész, és még néhány mellék-alak, mind oly tökéletesen illenek bele a folyvást fejlődő érdekfeszítő mesébe, melynek változatossága szinte páratlan, hogy alig válhatunk meg a műtől mig egészen végig nem olvastuk. Hogy e mellett tökéletesen tiszta és nemes irányú miivel van dolgunk, azt talán fölösleges is említenünk. Tegyük még hozzá, hogy a jelenkori rengeteg regényirodalomban csak nagyritkán találkozhatunk ily igazán mindenki által olvasható és mindenkit érdeklő könyvre. A három kötet csinos piros vászonkötésben együtt t frt 50 kr. Egyes kötet 50 kr.