Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.

1889-02-03 / 5. szám

Vájjon a javaslat javitja-e a helyzetet? Sajnos, hogy nem. Az igaz, hogy minél egy­ségesebb a pénzügyi kormányzat, annál bizto­sabban, annál gyorsabban oldja m g feladatát. A reformáló javaslat szintén egyesítésre törekszik, a mennyiben egyrészről az egyenes és közvetett adók egyesítését czélozza, más­részről pedig a pénzügyi igazgatást a törvény­hatósági kormányzattal akarja egyesíteni. A kir. adófelügyelők és illetékkiszabási hivatalok működése megszűnik e törvény életbeléptével s ezen hatóságok és híva.alok teendőit a pénz­ügyi igazgatóságok, illetőleg a pénzügyi igaz­gatóságok és a kir. adóhivatalok látandják el. A fí ispán, illetőleg a polgármester jiedig hi­vatva lesznek a pénzügyi igazqatóság működé­sét ellenőrizni. Az ily egyesítés Dem fogja c'zélját elérni, t. i. hogy biztosítékot fog nyújtani. Mert a főispáni ellenőrzés nem eredményez mást, mint hogy ennek hatalmát kiterjeszti, s az adózó polgár az ő önkényének engedtetik át. —"Ezeh­kiviil sok tekintetben megszűnik a fellebbezési jogunk a, pénzügyi bírósághoz. E javaslatra is elmondhatjuk: „Adtál uram esőt, de nincs köszönet benné!" TANÜGY. A Yeszprémm. izr. tanítóegyesület követ­kező pályakérdéseket tűzi ki: 1. Jelöltessék ki a magyar zsidók történetéből azon tananyag, mely a népiskolában tárgyalandó. Egyúttal állapíttassanak meg a magyar zsidók története tanításánál követendő főbb elvek, különösen kimutatandó, vájjon az a hazai nemzeti törté­nettel tanitandó-e? A kifejtett elvek alkalma­zása „Mátyás király korának* módszeres is­mertetése által a népiskola V. osztályában gyakorlati mintaleczkében bemutatandó. — Pályadíj 2 drb. es. kir. arany. 2. Fejtes­sék ki, mely módszer alapjáu és minő terje­delemben tanítandó a magyar tannyelvű zsidó népiskolában a német nyelv. — Pályadíj 1 arany. --- A pályamunkák jeligés levél kísé­retében f. évi április l-ig az egyesület elnök­ségéhez beküldendők. Karton-bál. — Eredeti ka/czol at — T. Szerkesztő ur! Nagy baj fenyegeti a mi szegény városunkat. Nem t ii z f mert leuf­f el Mihály igen éber tűzoltó főparancsnok, aki nem hagyja pokollá perzselni az ősi fészket, sem viz, mert hisz nem kell félűi, hogy meg­árad az artézi-kut!. . . Más baj van kérem és ez sokkal borzasz­tóbb, sokkal rettenetesebb! A soproni kereske­delmi és iparkamara már bomlik ijedtében, 8 zv o b oda ur kiflii tótágast állnak, a somlói kövek megmozdultak a fő-utczán, pedig hát a városi tanácsos ur, aki gazdaságos, nem győzi eleget szidni a f íPáj)ai Hírlapot. u Es ez mind azért van, mert a város ke­reskedelmét nagy vész fenyegeti, mert a rőfös­kereskedők sorba pankrótrá készülnek, mivel­hogy a pápai jót. nőegylet választmánya bele ártotta magát az ő üzletükbe. Es mindennek az a bolondos fejű Karúé­val az oka, aki toll alá diktálta az alábbi fel­hívást, melyet közlök t. szerkesztő úrral is kétségbeesés kedvéért „Felhívás. A pápai jótékony nőegylet vá­lasztmánya elhatározta, hogy f évi farsang folyamán, február hó második felében saját czéljai javára karton-bált rendez és egyúttal elhatározta azt is, hogy az öltözék egyenlő mintájú karton legyen, az egyik rész fekete fehér t-sikka , a másik rész rózsaszín szintén fehér csíkkal. Minthogy pedig az egyforma mintájú kartonok a bál előtt legalább egy hóval megrendelendők, az elnökség tájéko­zása végett tisztelettel felhivatnak a bálban résztvenni óhajtók, hogy ebbeli szándékukat, ugy az igénylendő karton mennyiségét, az alap­színnek (rózsaszín vagy fekete) megjelölésé­vel jan. hó 10-ig akár személyesen, akár pár sorban az egylet elnökénél vagy alelnökénél bejelenteni szíveskedjenek. A nőegylet el­nökségé." De ne tessék ezért megijedni. A mi ke­reskedőink igen okos emberek, akik a kétség­beesésben feltalálják magukat. Egy diszküldöttséget menesztettek a t. vá­lasztmányhoz, hogy az Isten szerelmére minek seftelnek a jót. firma alatt, hisz kevés ma a haszon a rőfös kelméken, meri drága a kemé­nyítő is, meg az indigó is. A deputácziót teljesen megnyugtatta a választmány s hála a dicső Mercicrnak, helyre lesz ismét állítva a kereskedelmileg megingatott európai egyensúly. Miként nekem bizalmasan megsúgják, a a jót. nőegylet meghívójában igy fog iparkodni a kereskedők kárpótlásán: Meghívó. Karúéval kartonban! A pápai jót, nő­egylet legközelebb kar.tonbált rendez, melyre, bár a muszájt agyon ütötték, mégis muszáj mindenkinek kartonban megjelenni, mégpedig fekete-fehér, avagy rózsaszín-fehér csikós kar­tonban. Akinak van egyéb selyem báliruhája, az nem jöhet el, ha kartont nem vesz direkt. Mert jótékonyságról lévé n. s z ó, f ő ­czél az egyszerűség és olcsóság. E czélból a meghívón közöljük az alábbi árjegy­zéket : Árjegyzék. 1.) Valódi csikós karton. Elegáns, amilyent még Bécsben sem lehet kapni. Nem fakul meg kimosás után sem s igy jövőre is lehet hasz­nálni. Méterje 40 kr. Minta a meghívóhoz mellékelve. Kapható Steiuer Ignáeznál. 2.) Igen olcsó karton. A raktár tulhal­mozva. Mindenféle nemzeti színes csikókkal. Aki akarja, ki is moshatja. Ára végeladás miatt csak 20 kr. méterenkint. Kapható Klein Mórnál. Minta mellékelve. 3.) Valódi igen olcsó karton, előirt csikókkal. Táncz közben a festék ragad, de az nem tesz semmit, legalább ki kell mosni és megfakulva más szint nyer s így jövőre is lehet használni. Mégis csak 13 kr. méterje. Kapható Nouman Benőnél. Egy vég melléklet minden meghívóhoz. 4) Karton ingek férfiak számára. Ki is le­het mosni, de bolond aki kimosatja. Jövőre is használhatja, aki nem növi ki; Mintát nem mellékeltünk, de nem is lehet kívánni. Egy darab 80 kr. Kapható Kertész Dezsőnél. Bővebb árjegyzékkel kívánatra szívesen szolgál a jót. nőegylet választmánya.. A gyakorlatok közepén sgyszerre elfelej­tettem a vezényszót, fejemet szédülni éreztem, nyelvem megakadt s a lányok — kikaczagtak. Ugy éreztem, hogy meg vagyok semmi-, sülve; nem is tudtam a teljes órát betartani, rosszul létet adva oku', korábban elbocsátot­tam a lányokat. MidŐn már valamennyien távoztak, — egy lányka, ki hátul marad*", egyszerre felém fordult, s piruló, arczczal, lesütött szemekkel szólott hozzám. — Tanár ur kérem, talán nem veszi rossz néven, ha ... ha . . . tavaly leiegyeztem gya­korlatainkat . . . ha talán szüksége lenne rá . . . S reszkető kezekkel egy kis füzetet nyúj­tott felém, melut én mohó vágygyal ragad­tam el tőle. Nem szólottunk egymáshoz semmit, de én Önkénytelenül ajkaimhoz emeltem reszkető kis k 'zét, mire mind a ketten még jobban el­pirultunk s Ő elfutott. Kétségkívül nem ugy cselekedtem, mint egy professorhoz illik; de hát nem tehettem róla ; miért tesznek fiat 1 tornatanárt a felsőbb leányiskolához ?! Mikor a szép Olga torna-füzetét meg­látta nálam jegyesem Játszott rajta, hogy. nem igen szereti ujabb mesterségemet, kezdett féltékeny lenui; hanem a legközelebbi tornaleczke kitűnően sikerült.; . * Ezentúl éjjel-nappal a szép Olga torna­füzete feküdt előttem, — de egyszersmind a szép Olga képe is megjelent előttem. Tetszik tudni, a tornatanároknak köte­lessége vigyázni, hogy a növendékeket bahset ne érje, ha ezek elesnek, felemelik őket, ha ug­ranak, kikapják a levegőben őket, szóval min­den gyakorlatnál segítenek neki; tudja isten én mindig legjobban szerettem segíteni a szép Olgának. Sőt később azt vettem észre, hogy a szép Olga néha akarattal elbukik, csakhogy én felsegítsem . . . Képzelhetni, hogy ily módon kitűnő torna­tanárrá képeztem ki magamat, sőt oly szenve­délyemmé vált a tornázás, hogy e hivatásom miatt kezdtem elhanyagolni jegyesemet is. Egy leczkén azután váratlan esemény for­dult elő. A lánykákat egy sorba állítva vezény­szón guggoltattam épen s a gyakorlatot kato­nai pontossággal végezték a bájos növendé­kek : :— midőn egyszerre a szép Olga arcza elsápadt s eszméletlenül végig terült a pado­zaton. A gyakorlatok folytatásának persze vége lett, ijedten futottam az ájult leányhoz s kar­jaimba ragadva a drága terhet, az öltöző szo­bába vittem. Velem jött egy-két bátrabb idegzetű lány s kezdték vizzel locsolni Olga arczát. — A hőség ártott meg neki, mondta az egyik. — Az eczet talán jobb lenne, szólt a másik s ezzel szelesen mind kifutottak a szo­bából, egyedül hagyva ott engem az elájult lánynyal. , Most ismét olyan dolgot követtem el, ami egy professorhoz nem illett volna» de nem állhattam ellen, hogy egy forró csókot ne nyomjak ajkára. S ez használt is rögtön, felnyitotta sze­meit s mindketten rendkívül zavarba jöttünk, melyből csak a lányok visszatérése szabadí­tott ki. A balesetnek nem lett semmi jelenősebb következménye, — csak reám nézve: ez idő­től kezdve sohasem látogattam meg többé je­gyesemet, aki mint mondám nem volt >ugyan valami szép, de egy philosophiai professornak épen jó lett volna. Ezentúl egész lélekkel torna tanár let­tem. Volt jegyesem nőül ment egy valóságos philosophiai professorhoz; már ezt sem saj­náltam, megelégedtem azzal, hogy a szép Olga többé már nem tornázott, mikor bucsut vett „Kengyel hintától," — .nyújtótól 4 1 s „korláttól," kiröppent a növeldo Öl és—férj­hez ment egy gazdag földbirtoké hoz. " Ekkor beláttam, hogy v olyan „kor­lát," a melyen a legkitűnőbb ornatanár sem ugrik át, — de már késő vet. Egyetlen emlékem tó'le a kis torna fü­zet, egész nyugdíjaztatásomig abból merítet­tem a tudományomat. Nem is házasodtam meg soha, mert a szép Olgát a szép Olgák egész hosszú -sora követte s én egész lélekkel torna tanár vol­tam, -- amíg csak a köszvény meg -nem lá­togatott. Hanem egy tanulságot elmondok ittég; •tiosá'íü élet árán tanultam: sokan azt mond­ják a lányok érdekében, hogy a lányokat nők tanítsák tornázni s ne férfiak; — hát én ugyanezt indítványoznám — a férfiak érde­kében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom