Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.
1888-08-12 / 14. szám
kotó Istene, önmaga, a szerető család, a társadalom és az édes haza ellen. Tanítók, lelkészek, élni tanítsátok meg az embereket, ne meghalni! Gracza György. Fürdői levél. A „Pápai Hirlap" számára irta: Dr. Lővy László. Marié u baci, augusztus 8. Világfürdő Marienbad és ezt meg is érdemli. Maga a természet is nagyban járult hozzá, hogy az mindenkinek megtetszék, de a Marienbadiak még sokkal többet tettek és tesznek még folyton, hogy az idegeneket ide vonzzák, hogy a vendégeknek a tartózkodást minél kedvesebbé és kellemetesebbé tegyék, a mi nekik sikerült is és még sokkal jobban fog sikerülni a jövőben. Marienbad Csehország északtoyugoti részében van; a Bécs-Egeri vasúton állomás; utóbbi várostól : i/ 4 óra távolságnyira délke' letre. A város 2 alacsony hegyláncz között szük völgyben terül el és mivel ez nem nyújt elegendő helyet a házaknak, a város már néhány alacsonyabb terrassé-ra is felterjedt, sőt igen nagy munkával a hegyoldalakat is piánirozzák, hogy egyenes tért kapjanak házhelyeknek. pedig a hegyoldalak csupa gránit és buzáltbói állanak, mindezt csaknem mindenütt lehet látni. A 2 hegyláncz a talpazattól a csúcsig a legszebb sürü fenyves erdővel van borítva. Minden kivágott vagy kihűlt fa helyett azonnal ujat ültetnek. A városban minden hely fel van használva fa ültetésnek vagy gyönyörű zöld pázsitnak, ugy hogy az ember mindig zöldben vagy erdőben van. Minden házzal szemközt van egy nagy sürü gesztenyefák által képezett sátor — itt Laube-nek hívják. — Mivel itt az ember minél kevesebbet van a szobában, ebben a lombsátorban tölti el a fürdővendég az idejét, ha odahaza van. Ha csak heves vagy taitós eső nincs, akkor ezen sátorban lehet ülni; a napsugarak alig birnak behatolni. Mivel minden ház itt vendégfogadó is, teritett asztalok vannak a sátorban. Ha az idő kedvező, a vendégek itt esznek. A házak a legelegánsabb stylben vauuak épitve, külsejűk lehetőleg csinos, sehol sem hiányzik a legparányibb vakolat, egyik falon sem látni egy kis foltot. Bámulatos a tisztaság, mely itt minden utczában, minden utón, legyen az bár már egy órai távolságra a várostól, uralkodik. Pápán fogaimuk sem lehet ezen tulcsigázott tisztaságról. Nem látni itt egy szalmaszálat sem az, utczán, vagy a száz meg száz sétaúton. A por Pápa városának ezen örökös kinzója és a lakosság életröviditője itt ismeretlen. Az ivóviz kristály tiszta, hideg és jó; a város különféle utczáin vannak mesterséges, részint természetes szökőkutak. Száz meg száz ut vezet órányi távolságra a hegyekbe. Dzen utak többnyire lassan emelkednek és legalább minden 10 perczuyire találni elegánsnál-elegánsabb kávéházakat és restauratiókat, melyek mindegyikében legalább 50 - 60 újság található, mindenféle nyelven, köztük több magyar is. A sétányok — alék — csaknem kizárólagosan vadgesztenye fából állanak. A Pápán nem tudom miért — annyira kedvelt akáczfákat, itt nem tűrik meg, mert nem adnak árnyékot és mert még csak május végén vagy junius elején lombosodnak. A városi hatóság, szolga személyzet és a városi lakosság a képzelhető legbarátságosabb és szolgálatkész; mindnyájan iparkodnak a fürdővendégek kedvében eljárói. Maga a polgármester — ki pedig egy millió forintnál többet bir — mintaképe az udvariasságnak. A nyári hónapok alatt mindennap több óráig kizárólagosan a fürdővendégek rendelkezésére áll és naponként száz meg száz fürdővendég fordul meg hivatalában a legkülönfélébb kéréssel gs kérdéssel. Van Maríenbadban sok forrás, főkép 3 van használatban ivási czélokra, melyek kénsavas- és szénsavas Nátriumot tartalmaznak. A Kreuz- és Ferdinandsbruuu a promeuádon vannak, valami 350 méter távolságnyira egymástól. E 2 kut között vau egy colonnade, itt gyűlik össze minden reggel és minden este az egész fürdővendég seregestül, mely jelenleg 7 vagy 8 ezerre megy. Itt játszik reggel 6 tói 8-ig és este 6-tól 7-ig a 42 tagból álló kitűnően szervezett zenetársulat, a déli órákban az egész társaság a „Waldquelle'-uél van, hol a zenekar concertiroz. A délutáni órákban vannak a kirándulások a kávéstácziókra. Este 9 óra után teljes csend uralkodik. A fürdővendégek 9 tizedrészét kövérek vagy tulhizottak képezik, akik idejöttek, hogy az ivókúra által lesoványodjanak, de czéljukat csak kevesen és ezek is csak mulékonyan érik el, inert a tiszta szabad levegőbeni sok járás által az étvágy nagyon fokozódik és élvezet nézni, hogy ez a nagy kövér sereg mily sietséggel tölti el a számtalan restaurátiót és mily jóétvágygyal eszik 4—5-ször egy nap. Hogy a nők nagy luxust fejtenek ki, és hogy a férfiak udvariasságának igen bő tere van itt, hol számtalan virágárus van a két kut közti colonnádéban, magától értetik. A ki a forróságot akarja kikerülni, nem választhat jobb helyet, Maiieubaduál. Eső van majdnem minden nap. Az esték mindig igen hűvösek; az éjszakák és reggeli órák mindig hidegek. Az ezidei nyár túlságos hideg és hetek óta óhajtanak itt egy m< 1-. g napot, mert az idén még egyetlen egy sun volt. Téliruha itt okvetlen szükséges. A ki Marenbadban egy pár napig már volt, az nagyon szivesen jön ismét ide, ez a legjobb biztositéka Marienbad még fényesebb jövőjének. A devecseri gazdasági kiállítás. — Saját tudósítónktól. — A „Devecser vidéki gazdakör" kebeléből kiküldött rendező bizottság folyó évi augusztus hó 5-én ülést tartott, melyen jelen voltak: Gróf Eszterházy Ferencz elnök — Szalatkay István, Gulden György, Bohácsek Rezső, Barcza Bálint, Szabó Antal, Szalay Ottó, Veisz Sámuel tagok és Szauter Ignácz titkár. Etnók az ülést 3 l/ 2 órakor megnyitja, mely után a végrehajtó bizottság tagjai megválasztattak és pedig az állatkiallitásnál: Gulden György, Szabó Antal, Beck János; a termény kiállításnál: Veisz Sámuel, Bohácsek Rezső, Szalay Ottó. Az ülés második tárgyát a kiosztandó diszok' elek mily alakban és hány példányban nyom óasa képezte, melyre vonatkozólag elhatároztatott, hogy a díszoklevelek ugyanoly alakban nyomatandók, miut \oltak az 1884ik évben ugyancsak Devecserbeu rendezett kiállításkor, azzal a módosítással, hogy az arany és ezüst díszokleveleken a megfelelő érmek iá kitüntetve legyenek. Megrendeltetik összesen 100 példány. A kiosztandó pénzjutalmak következőleg osztályoztattak: A tenyészkiállitásnál; 1 -só díj 10 frank aranyban, 2-ik díj 30 fr. ü-ik dij 10 drb. ezüst forintos. A terméukiállitásnál: 1-ső díj 30 frank aranyban, 2-ik díj 20 frank 3-ik díj 5 darab ezüst forintos. A kiállításra küldendő állatok és terményeknek a vasutakoni díjtalan szállítása érdekében benyújtandó kérvény szerkesztésével és benyújtásával a „ Veszprém - megyei Gazdasági Egyesület* titkára, Nagy Iván bizatik meg. Majd elhatároztatott egy bizottság kiküldése, melynek feladata a társegyesületek küldöttségeinek fogadása és elszállásolása: Meg választattak : Derdák Lőrincz, Barcza Kálmán, Tima Lajos és Szauter Ignácz; e bizottság a szükséghez képest egészíti ki magát. A következő tárgyat a bírálati űrlapok meghatározása képezte, melyre határozatba ment, hogy a jbirálati lapok csakis az állatkiállításon alkalmaztatnak a következő öt pont szerint: 1. csontosság, izmosság, szélesség, mélység, 2. fejlettség, 3. arány, 4. küllem, 5. tápláltság. Azon kérdésre, hogy e baromfi kiállításon kiállitható-e a galambok? elhatároztatott: galambok is kiállithatók a kiállítók által készítetett ketreczekben. A 8. tárgyat ama határozat képezte, mely szerint felkérendő gróf Eszterházy Móricz ur, hogy a kertészeti kiállítás rendezésére fŐkertészét Sambrich Sándort átengedni kegyeskedjék. A titkár megbizatik a gyűlés jegyzőkönyv kivonatának bemellékelése mellett, a kérvény elkészítése és benyújtásával. Az eddig észlelt nagy érdeklődés és jelentkezésekből kifolyólag titkár következteti, hogy a terménykiállitásra kijelölt lövöldéi helyiség szűk leend; további intézkedést kér, mire a rendező bizottság felhatalmaztatik a szükséghez hépest czélszerü deszkaépitménynek felállítására. Szalatkay István indítványozza, hogy a kiállítás első napján szeptembei 27-én délben társas ebéd, ugvanaz nap éjjelén nyilvános tánczvigalom rendeztessék és pedig a bál a gazdakör pénztára javára belépti díj mellett. Ez indítvány mindkét pontja közhelyessel elfogadtatik; a láisas ebéd megrendelésével megbizatik Szabó Antal, a bált rendező bizottság elnökségei;ejt elvállalására felkéretik Galamb Zoltán ur; saját belátására is tetszésére bizatik a bálbizottság mikénti megalakítása. A belépti díj személyenkint 1 forint, családjegy pedig három forintban határoztatott mag. Galamb Zoltán a megbízást szivesen elfogadja, s mivel egyéb tárgy lévén, elnök az ülést bezárja. Mari néni is „ugrott". — Eredeti karczolat. — Ilonka korán árvaságra jutott, A jó Mari néni vette gondjai alá, ki megboldogult nővére volt. Az évek multak, a szoknya mindig „ hoszszabb u lett, eljött a tizennyolczadik év s Ilonka szeretett „forrón% „igazán Csakhogy hát mi természetesebb, mint hogy olyat szeretett, akihez Mari néni semmi áron nem akarta őt adni. „ Inkább a sírba, mint annak a karjaiba ! * mondta a gyöngéden szerető néni. S mi volt a vétke Károlynak ? Az, hogy nem tudott vétkezni, t. i. nem volt valami pénze. De hát mi az a pénz? Haszontalan ringy-rongy, melyre a, szerelmeseknek semmi szüksége! Majd, meg élnek ők a szerelemből is. Hja ! de Mari néni nem igy gondolkozott. Megjegyzendő, hogy ő már nem a szerelemből élt, miután szerelmét felélté és felélték ! Egy szép véggel maga volt odahaza Ilona t Mari néni szobájában kötögetett. Egyszerre csak egy ócska könyvecskén akadt meg a szeme, mely könyvecske Mari néni szekrényén hevert. 1 n Ah! Ez az a könyvecske, melyet nem egyszer láttam Mari néni kezében 8 valahányszor kértem olvasni, mindig oly tiltó tekintetet vetett rám s gyorsan eltette! * „Bizonyára valami %Zola* Vagy talán más pikáns könyvecske ti*
