Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-06-24 / 7. szám

ez — legyünk őszinték akár a gorombaságig — csak az illető publikumra elitélő. Igy van az a színészettel is. Ha valamely város színtársulata küzd az önfentartással és nyomorog, — az erős kritika már magában véve is az illető vidék műveltségére. Es ha jó példára akarok hivatkozni, néhány derek vidéki város mellett kénytelen vagyok magának a fővárosnak példájára hivatkozni, melynek szegény lateinerpublikuma (mert hiszen ez a társadalmi osztály tesz mindent) oly sok színházat fenn tud tartani a drága belépti dijak mellett és a mindennapi kenyér még nagyobb drágasága mellett. A kik szivükön viselik vidékük culturális haladását, a kik tartanak valamit vidékük s igy szűkebb hazájuk reputatíójára, azoknak mindent el kell követniük, hogy ha városukba színtársulatot fogadnak, ne kelljen ennek szégyennel távoznia, mert ez a szégyen részben a városra is száll Meg kell válogatni a színtársulatokat, de azután pártolni is kell s nem szabad engedni, hogy szinielőadásoknak mindenféle műkedvelő előadásokkal s más mulatságokkal concurrentiát csináljanak. Mert gondolják meg, hogy Magyarországon a színészet nem csak szórakoztatás, hanem nemzetiségi és politikai tényező. Porzsolt Kálmán. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. Figyelmeztetés. — A pápai ipartestület t. tagjaihoz. — Az ipartanoda t. bizottságának jelentése szerint az iparos tanouczok közül többen, kik már az ipartanodát 1 éven keresztül látogatták, erre különbözőkép válaszolhatunk. Némely búvárok megegyeznek abban, hogy e kór ragályos ; mások azt álitják, hogy már a születésnél meg van fertőztetve a csecsemő ezen „kóranyaggal:" sőt vaunak, akik a szerelmet „bacillusokban" vélik megtalálhatni. Bárminő eltérők legyenek azonban e vélemények, abban senki sem fog kételkedni, hogy a példa hatalma által épen ugy, elteijed, mint a „holdkór," „fényűzési ragály," a „csevegési görcs" és a „játékláz." Nehogy azonban hiányosnak találjuk a?. okokat e baj terjesztésére, még megemlítem, hogy az aranyékszerek és drágakövek, melyek különben nem szokták a ragályos anyagokat tovavezetni, mint terjesztői e bajnak igen fontos szerepet játszanak és magara is tapasztaltam, hogy egy egészséges, erőteljes fiatal embert hirtelen ilyen roham lepett meg, midőn a postán egy arany nyakéket, melyet akkor kapott, felnyitott. Nem láttam, mit tartalmazott én csak annyit constatálhatok, hogy alig nyitotta ki, az ékszert csókolni kezdte, az öieg postát szolgát ölelgette és mint egy búgó csiga a szobábüu köröskörül lurgoíódolt, mintha Yítus tánezot járt volna. Vájjon a kapott ékszer magában fogiata-e a kóros anyagot vagy csak a baj kitörésére szolgáltatott okot bárhogyan történt is, de én olyan irányban haladtam tovább a gondolatok utján, amely iránynál e három kérdés feltevésében állapodtam meg: Hol vau székhelye a szerelemnek? A fejben, a mellben vagy a gyomorban? Elismert tény, hogy a régi orvosok szívbajnak tekintették a szerelmeseknek j eridkiviili izgatottságot, a váltakozó forróságát és hideglelést, lázas nyugtalanságot, heves szívverést, gyakori és hirtelen színváltozást, valamint az időközben kimaradnak, s az ipariskola látogatása végett ismét csak tanoncz idejük utolsó évében jelentkeznek. Minthogy pedig az 1884. évi ipartörvény 82. §-a határozottan azt rendeli: hogy, — „A tanoncz mindaddig, mig tanideje az iparosnál tart minden megszakítás nélkül köteles iskolába járni," — ez okból a tanonezok időközbeni kimaradása határozottan az ipartörvény által tiltott mulasztást, illetve kihágást képez, továbbá miután a törvény 157. §-a a) pontja az ily nemű mulasztásokat tetemes mennyiségű pénzbírsággal, sőt a 160. §. a mulasztás ismétlése esetén az illető tanoncz mesterét, a tanoncz tartási jogtól leendő megfosztással rendeli büntetni, ennek folytán figyelmeztetnek az ipartestület t. tagjai, miszerint tanonczaikkal, az ipariskolát a tanonczidő egész tartama alatt minden megszakítás nélkül pontosan látogattassák és pedig annál is inkább, miután ellen esetben a mulasztásokért a törvény fentebb hivatkozott §§-ai alapján az illetékes iparhatóság által szigorúan meg fognak birságoltatni; — továbbá azon okból is, mivel azon tanoncz, ki egy iskolai évben 50 tanórát igazolatlanul mulaszt, mind addig, mig ezei mulasztását nem pótolja az ipartestület által felszabadittatni nem fog. Kelt Pápán 1888. évi junius 15-én. Az ipartestület elöljáróságának megbízásából: Koczka László elnök. Irodalom és művészet A franczia társadalmi dráma. — A „Pápai Hírlap" eredeti közieménje. — Irta: Csiky Gergely. A negyvenes évek vége felé föllépő socialisticus törekvések a gondolkozó szellemek figyelmét a társadalmi bajokra irányozták s minden téren történtek kísérletek e bajok föltárására és megszüntetésére. Ez általános szellemi mozgalom a franczia színpadot sem hagyta érintetlenül s létrehozta a társadalmi drámát, mely nem egyéneket, hanem osztályokat rajzol s nem csupán az emberi jellem jó és rossz tulajdonságait ellenálhatlan kényszert a sohajtozáshoz; de mióta az ujabb orvosi tudomány szolgálatában levő „stetoskoppal" (szivhangokat vizsgáló cső) nem lehet kimutatni, illetve meghallani a szerelmeseknél, hogy a' szerelem miatt csak hibás-e a szivük, azóta a valószínűség amellett szól, hogy nem itt keresendő a baj. Hanem valamit el kell hinnünk egy híres vegyésznek is (Helmont) és ez a valami az, hogy a szerelem, miut sok más betegség a gyomorból eredne, miután a szerelmesek állandóan olyan kellemetlen helyzetben vannak, amely az emésztés rendetlenségére ei,ged következtetni, pldul: az étvágytalanság, vértódirlás a fo felé, hypochoudna, zavart gondolatok, nyomasztó álmok, phantasiák, halluciuatiók stb. És ezen hit a nép különböző rétegeiben elterjedt, amit bizonyít azon körülmény is, hogy ha valaki az úgynevezett „szerelem-italból vagy ételből" élvez, azonnal szerelmes lesz ; vagy ha égető szerelem sorvasztja kebelét, meglehetős adag víz által véli csillapítani baját, amely tények a mellett bizonyítanak, hogy a szerelem gyomorbaj lenne? Csakhogy nekem úgy tetszik, mintha mindama jelenségek, melyek a szerelmeseknél jellemzőleg nyilvánulnak. oda vezetnek, hogy az agy és az idegrendszer a székhelye e betegségnek. Már magában véve az is elég bizonyítékot szolgáltat, hogy e baj a két legnemesebb érzékszervre gyakorol befolyást. Legtöbbnyire ugyanis úgy kezdődik a baj, hogy egy többé vagy kevésbbé csinos arcz örökösen a szerelmes szemei előtt lebeg: \agy egy pár dallam, csengő hangok oly mély benyomást gyakorolnak egyes fülekre, hogy azoknak viselői senki mást nem hallanak, örökre csak e hangadó személynek akarják lekötni életüket. mutatja be, hanem a társadalmi intézmények hiányait és ezeknek befolyását az egyének jellemére és cselekvésére. Ezen czéljának megfelelŐleg, mellőzve minden eszményt, tisztán realiszticus színeket használ, a valósághoz hűen festve az életet, mert csak igy mutathatja ki, a létező társadalmi intézmények hiányait s csak igy szülhet meggyőződést ezek megváltoztatásának szükségességéről. Innen származik a franczia társadalmi dráma azon vonása, melyek ellenségei hiba gyanánt vetnek szemére: hogy többnyire az élet rut oldalát látja és a társadalmat roszszabbnak mutatja a valónál. Hiszen czélja azt kívánja, hogy épen ezen valósággal létező rossz oldalait tüntesse elő s bennök mint okozatokban bizonyítsa be a társadalmi intézmények hiányait. Különösen a (házasság intézménye volt az, mely a franczia társadalmi iskola drámáinak a legtöbb tárgyat szolgáltatta s az úgynevezett házasságtörési drámákat szülte. Ennek oka pedig épen a franczia házassági törvény volt, mely a két legnagyobb ellentétet egyesitette nyíltan. Mig egy részt a házasságot merő magánjogi s polgári szerződés gyanánt fogta föl, más részről föltarthatatlannak nyilvánította. És igy épen azon tulajdonságát zárta ki, mely a magánjogi szerződések lényeges vonása, hogy a szerződő felek közös megegyezésével fölbontható legyen. Midőn a törvényhozás két ily egymást kizáró felfogást egyesitett, visszás helyzetbe hozta a házasságot, melynek következményei súlyosan nehezedtek a társadalomra. Ezeket tüntették föl a házasságtörési drámák és ezért foglalkozott a társadalmi dráma oly sokat a házasság kérdéseivel 1884-ig, midőn a törvényhozás kimondotta a házasság fölbonthatóságát. A társadalmi dráma realistieus jellegének megfelelőleg összevegyiti a komoly és vig elemeket, több helyet enged az epizódoknak, genre alakokkat vezet be s nyelvében, mely rövid, kifejező szakgatott, egyszerű, szintén a mindennapi életet tükrözi vissza. Azt is tudjuk, hogy a szerelmes teljesen elveszti látását és hallását miudenre nézve, ami az „ő*-n nem ideális. Még arra is van eset, hogy a szerelmes előtt egy az egész világ által kancsalnak ismert nőre azt mondja, hogy az olyan [rendesen néz, mint más ép állású szemmel biró egyén. A képzelő tehetség legrosszabbul áll a szerelmeseknél, akik álmatlan éjszakájukban felfedezik, hogy a[házőrző kutya, a nyávogó macskák és a többi körülötte levő háziállatok mind, miud csak az ő ideálja nevét hangoztatják. A betegség kezdete és fejlődése érdekes jelenségek sorozatát tünteti fel; de két okból elhallgatom azokat. Egyrészről tudom, hogy olvasóim legnagyobb része oly jól ismeri azokat, hogy ujat reájuk nézve nem mondhatnék, másrészről kötelességem tekintettel lenni azon olvasóimra is, kik még nem estek a szerelem lázába. Vannak ugyanis olyan egyének is, kiknek phantasiájára oly rosszul hat egy betegség leírása, hogy ők maguk is azonnal beleesnek és ha csak egyik vngy másik jelenséget ismertetném, hogy — pldul. az első jelenségek közé tartozik az érverésnek gyorsulása — valószínűleg az ifjabb olvasók azonnal kezük üterét vizsgálnák és miután ilyen vizsgálathoz nyugalom szükséges, eltévesztenék az literek gyorsaságának megítélését és azonnal azt kérdeznék maguktól: „Vájjon kibe lehetek én szerelmes ?" ha pedig már találgatni kezd valaki, azon uton halad, mely legbiztosabban a betegségbe visz. Mindazáltal legyenek megnyugtatva azok, kik még nem szerettek, felismerik majd azonnal a bajt, ha ez felkeresi őket, mert a szerelmet, magunk előtt ép úgy nem titkolhatjuk, mint mások előtt a rohamos köhögést.