Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-12-23 / 33. szám

— Műkedvelői színi-előadást tarta­nak ma egy-két előkelő család tagjai, mely azonban csak zártkör előtt íoly le. — A papai postahivatal a közeledő ka­rácsonyi ünnepek alkalmaból a postát igénybe vevő közönséget következőkre íigyelrnezteti : •d) A postára feladandó csomagoknak általában ugy kell göngyölve lenniök, hogy egyrészt a góngyölet a tartalmat külső befolyás ellen meg­védje, másrészt hogy a tarlalom más ktilde­meuyekben kart ne tehessen ; ennélfogva bur­kolatul vagy valamely szilárd anyagból készült tartály vagy vászon, vagy jó, eros, tartás, vas­tag, nem törékeny es többszörösen összehajtott papiros használandó. Folyékony vagy törékenyN tárgyak föltétlenül szilárd anyagból készült tartályban helyezendok el, s annak jeléül, hogy a csomag ilyent tartalmaz, a tartályra figyel­meztető jel, pl. egy palaczk rajzolandó, b) A közönség érdekében áll, hogy készpénzt, ék­szereket s több eféléket más tárgyakkal egy­be ne csomagoljon, mert ezek hiányzása ese­tében kárpótlás nem adatik, c) Az értékes csomagok pecsételésére csak jó minőségű pecsetviaszt és vésett pecsetn)omót szabad nasznaini s a burkolat összefoglalása végett a küldemenyre varráson, hajtáson vagy zsine­gen annyi pecsétet keli alkalmazni, a hány elégséges arra, hogy a küldemény tartalmához a pecsetek megsértése nélkül hozzáférni ne lehessen, d) Csomagolás nélkül csak lezárt utazótáskák, bőröndök stb. továbbá már nem vérző vad adható fel. Több vad összekötve egy küldemény gyanánt nem fogadható el. Szarnyas vad Csak Kosárba téve vagy fenyő­galyakba burkolva adható fel. e) A czimzés tisztán, olvashatóan, tüzetesen (cznnzett fél neve, logialkozása, rendeltetési hely, városrész, utcza, házszám) és lehetőleg magara a gön­gyöletre (tartályra) irandó. Ha a göngyölet irásva alkalmas nem volna, a czimét egy pa­piros lapra kell írni, s azt, hogy tartós legyen, egész hatlapjával a küldeményre ragasztani, azonban ha a küldemény értékes tárgyat (órát, gyürüt és eféiét) tartalmaz, a czimiratot a burkolatra ragasztani nem szabad, f) liövidi­tett czimeket, jeleket (Ohifi'ré) használni nem szabad, és a mennyiben a teljes czimét a csomag burkolatára térhiánya miatt reá irni nem lehet, ugy azt, fa vagy vastag lemez­papiros táolára kell irni, mely zsineggel a küldeményhez erositendő s a zsineg végei a czimtáblán olykép pecsétendók le, hogy a czim­irat a küldeményről le ne válhasson, g) A fővárosba szóló husnemiieket tartalmazó kül­demények fogyasztási ado alá esvén, azok tartalmát ugy a szállitóievelen, mint a csoma­gon készleten, t. i. a huskülönfélesége és uslya szerint kell feljegyezni. Altalános kife­jezések, mint „vadhús", „romlandó", „élel­miszer" stb. kerülendők és csak világos megjelölések használandók, mint: 1 n^ul, 1 pulyka, 1 kilogram kolbász stb. megjegyez­tetvén, hogy a tartalom hiányos nyilvánítása vagy annak eltitkolasa a csomag felmondását teven szükségessé a kézbesitést hátráltatja, sőt az utóbbi esetben adójövedéki bírságot is von maga után. h) Czelszerütlen — vagy elégtelen — csomagolásból, valamint a hiá­nyos czimzésbol eredő károkért kárpótlás nem adatik. Ezen szabályokra a közönség annál is inkább figyelmeztettetik, mert a postaintézet különösen a karácsonyi nagyobb mérvet öltő forgalom ideje alatt a követelményeknek csakis ugy tehet eleget, ha a feladás körüli sza­bályok megtartatnak. — Iskolásleanyok temetésen. Már jó ideje bocsátott ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter egy rendeletet az iskolák igazgató­ihoz, melyben megtiltja az iskolásgyermekek­nek a temetéseken „testületileg" megjelenni. Csak nem rég merült fel panasz a fővárosi sajtóban is, hogy vidéken még sok helyen e rendeletet nem tartják meg és iskolásgyere­keket használnak a temetési parádé emelésére, pedig ezt jó yolna csak a hadastyánok egye­sületének és az önkéntes tűzoltóknak hagyni, akik legalább jó téli ruhával vaunak ellátva. A mult szombaton örök nyugalomra kisért apácza temetésén is hasonló meggondatlanságuak vol­tunk szemtanúi. Az iskolás leányok több szá­zan sorfalat képezve közel egy óra hosszáig várták az utolsó tisztelet lefolyását és a szer­tartást végző pap megérkezését. A reggeli fogvaezogtató hideg megdermeszté a szegény, ruházatlan iskolásleanyokat, akik bizony inkább meleg szobát óhajtanak, mint temetési pará dét. Ne csodálják azután a szülők, ha gyer­mekeik hónapokon keresztül torok-gyík és hagymáz betegségben szenvednek és a gyer­meknalandóság egyre nő. Ily meggondolatlan intézkedés mellett ez elmaradhatatlan követ­kezmény. Ajánljuk a miniszteri rendelet szi­gorú betartasát és felhívjuk e körülményre a tanfelügyelő ügyeimét. — Utóhang. A mult szombati városi közgyűlésen szóba került a „Pápai Hírlap" is. Egy szabái} rendeletnek közzetetelével egyik városi képviselő ur laptarsunkat ajánlja meg­bizni. Erre Szokoly Ignácz képviselő ur szólalt fel, hogy ne osztozzanak privilégiumot, ha a hírlapi közléssel a szabályrendelet is­mertté tételét czélozzák, szükséges azt mind­két helyi lapban közöltetni, mert nem lehet egy polgártol sem kívánni, nogy a szabály­rendelet olvashatása végett kávéházba menjen, avagy prenumeráljon egyik vagy másik újságra. Szvoboda Venczel ur szives volt azt a meg­jegyzést koczkáztatni, hogy az a „Pápai Hírlapinál pénzbe kerül. Erre vonatkozó­lag megjegyezzük, hogy a gazdasági tanácsos ur igen rosszul van informálva. Mi eddig is, bár megbízatásunk nem volt, amikor csak szerét tenettűk, minden alkalommal megsze­reztük a közérdekű dolgokat közlés végett és arról sohasem njujtottunk be számlát. De senki sem kívánhatja, hogy mi pályázati és árverési hirdetményeket díj nélkül közöljünk, mikor arról magunknak is fizetni kell az ille­téket. Köszönjük a képviselő testület szives bizalmát, mert őszintén megvallva már régen vártuk. Mert elvégre a díjtalan közérdekű, mint a díjazandó pályázati és árverési hirdetmény két lapban való közlésével csak a városnak és a közönségnek teszünk szolgálatot. Az elsőt in­dokolni felesleges, a másodikra megjegyezzük, hogy az árverési hirdelmény két lapban je­lenvén meg, azt kétszeres számú közönség olvassa, miáltal az árverezők száma nagyobb lesz és az ígértet emelkedik avagy pályázatok alkalmával az ajánlatok mérsékeltebbek lesz­nek, így korán sem mutatkozik feleslegesnek az a csekély költség, mely az illeték alá eső hirdetéseknek hírlapunkban való közlésével jár. — Oltárhoz vezetés. Előkelő es­küvő tartatik f. hó 20-án 11 és fél óra­kor a budapesti dohány-utezai zsidótemp­lomban. Rosenberg Jeuő dr., Veszprém általánosan kedvelt gyakorló orvosa és veszprémi körorvos vezeti oltárhoz Back Szidónia kisasszonyt, kiben Veszprém szép és szellemes menyecskét nyer. — Utóérettségi. F. hó 19-én a pápai főiskolában utó-érettségi tartatott Csíki miniszteri kiküldött és Szilágyi József igazgató kettős elnöksége alatt. Az érettségire jelentkezett három ifjú kö­zül egy az Írásbelin bukott meg, egy pe­dig a történelemből nyert elégtelen tan­jegyet, amiértjuniusra visszavettetett. Kun Aladár a vizsgát sikerrel állta ki és a vizsgáló bizottság által érettnek nyil­váníttatott. — Esküvő. Mautner Gyula, veszprémi fiatal szabómester, aki saját találmányú szabászmintáiért sok elsőrendű kiállításon az első kitüntetéseket elnyerte, f. hó 25-én d. e. fél tizenkét órakor esküdik örök hű­séget Schlesinger Engel Róza kisasszony­nyal, Engel József B.-Főkajári földbirto­kos leányával. Az esketési ünnepség a székesfej érvári. kórház-utezai zsidótemplom­ban tartatik. — Öngyilkos családapa. Kopf­stein Mór, pápai illetőségű, 47 éves budapesti lakos, házaló, több gyermek apja, Hajnal-utcza 7. számú lakás pinczé­jében felakasztotta magát. Holttestét a Rókus halottas házába szállították. A sze­rencsétlen véget ért családapát a kétségbe­ejtő nyomor kergette halálba. Sokat küz­dött és fáradott. Eleinte a czipészmester­ségből tartotta fenn famíliáját, de később a házalásra adta magát, azonban ezzel sem tudta letörölni családja könnyeit, melyeket a gyakori nélkülözés és a mindennapi ke­nyér hiánya szorított szemeikbe. Az apa e feletti kétségbeesésében öngyilkossá lett — A laki rablás, illetve betöréses lopás fő tettesét: Hegyi Sándort, aki bűnrészes a csóri rablásban is, a legna­gyobb felügyelet mellett tartják a székes­fejervári kir. törvényszéknél. Mindkét ügy­ben Sárközy Kálmán vizsgálóbíró vezeti a vizsgálatot kiváló buzgalommal. A ki­hallgatásokat mindkét ominosus bünügyben nem az ő rendes hivatalos szobájában, ha­nem egyik polgári tanácsteremben tartja, mivel a vizsgálat megkívánja, hogy abból közvetlen környezete se tudjon semmit, sőt a foglyokat kisérő börtönőr is kinn marad az ajtó előtt és a kihallgatások négyszemközt történnek. — Szenzatíós feljelentés A pápai rendőrséghez szenzátiós feljelentés érkezett a napokban. Arról van szó, hogy egy pápai középmódú nő pár évvel ezelőtt szült gyermekét eltüntette. A feljelentés biztos fonalat ugyan nem szolgáltat a rendőrkapitánynak, aki azonban mégis is­mert tapintattal és buzgalommal folytatja ez ügyben a nyomozást. A kényes ter­mészetű bünügy szálai messze húzódnak. A vizsgálat érdekében bővebb részleteket nem közölhetünk. — A mozgóezukrász. Arról a sze­rencsétlen ezukorsütemény-árus legényről van szó, kivel oly gyakran szoktak viczczet űzni a kávéházakban és egyéb éjjeli nyilt helyeken. Kandal Bernát végre megsokalta a sok gúnyt s feljelentette a rendőrségnél Kukheli József zenészt, amiért az állító­lag minden ok nélkül megverte és kidobta a kávéházból. — Színészek jönnek. De csak ugy, ha lehet. Előttünk ismeretlen színtársulat titkára járt itt a hét folyamán bérlet­gjiijtés cséljábó). Eget-földet igér és a társulat bejövetelét jövő hóra jelzi, a kö­zönség azonban jobban szereti, ha nem jönnek. Újévkor számlák fizetésére kell a pénz és nem sziliházba járásra. Azt hisz­szük, hogy az „intendatura" sem fog egy társulatot biztos bukásra bebocsátani. De mind ettől eltekintve, nem sok jövőt jósul­hatunk olyan színtársulatnak, melynek tit­kára, mikor bérletgyüjtésre jő, annyi mó­rest sem tud, hogy a szerkesztőségeknél bemutatná az ábrázatját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom