Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.
1888-11-18 / 28. szám
TÖRVÉNYSZÉKI CSAMTOE. — Érdekes sajtópör Nevezetes esküdtszéki tárgyalás volt uétfőn Szombathelyen. A hirhedtté vált billikom-ügy szerepelt. Bárdossy István árvaszéki elnök perelte Horváth Zsigmond cs. k. kamarást az „Egyetértés"-ben megjelent czikke miatt, amelyben az állitátik, hogy Bárdossy István, mint végrendeleti végrehajtó vagy könyelmüen járt el, s akkor nem viselheti tovább hivatalát, vagy vétkes, szándékos mulasztást követett el, s akkor kriminális elé való. Tanukul beidéztettek : P ul s zk y Ferencz, P ul s zk y Károly, B o n cz Ferencz miniszteri tanácsos, S z a i a y Imre kultuszminiszteri osztálytanácsos és Nagy Péter sáiván közjegyző. A magánvádlót képviselte dr. F e 1 d m a n n Bódog, a vádlott szentgyörgyi Horváth Zsigmond cs. kir. kamarás védője pedig Eötvös Károly volt, aki nagyhatású beszedjében azt iparkodott bebizonyítani, hogy Báidossy, mint árvaszéki elnök és mint végrendeleti végrehajtó, mulasztást követett el, nem értesitvén a hagyatéki tárgyalásról a muzeumot, s kéri az esküdtszéket, hogy jelentsék ki a vádlottról, hogy nem vétkes sem a rágalmazásban sem a becsületsértésben. Az esküdtek a vádlottat becsületsértésben kimondván vétkesnek, 200 frt fő- és 100 frt mellékbüntetésre, és az egyéb költségek megtérítésére itélte. = Hamis mértékek és hiányos mérés ellen. Körrendelet az áruknak közforgalomban mértéken alul, azaz hiányos kimérése által elkövetett visszaélések megtorlása tárgyában. Micd gyakrabban fordulnak elő panaszok, hogy a mindennapi háziszükségleteknez megkivántató áruczikkek kicsinyben elárusítói (mint mészárosok, szatócsok, szén- és fakereskedök) az árut törvényes mérőkészülékkei mérve, csekélyebb súlyban, illetve mennyiségben szolgáltatjak ki, azaz a vevőt hiányos mérés által megkárosítják. Ezennel kijelentem, hogy azon elárusitók, kik a törvényes kellékeknek megfelelő mérőkészüléket használnak ugyan, de az árnt, — mely (a fennálló szabályok értelmében) közforgalomban rendszerint mérték és ár szerint meghatározva adandó el, — mértéken alól (csekélyebb súlyban, illetve mennyiségben) azaz hiányosan mérik ki, — a vevőnek mértékben való megkárosítását czélozzák — a mennyiben cselekményük az 1878. évi Y. tcz. 379. §-a értelmében csalást, vagy az 1879. évi XI. tcz. 138. §-ában körülirt kihágást nem képez — száz írtig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig tizenöt napi elzárással és száz frtig teijedhető pénzbünt téssel büntetendők. Ezen rendelet a legkiterjedtebb módon közhírré teendő, és az adott esetek, ha az tűnik ki, hogy a vevő ravasz fondorlattal megtévesztve károsittatott meg, s e miatt panaszt emelt és igy az 1878. évi V. tcz. 379. és 390. §-ai értelmében a csalás tényálladékának fennforgása látszik: a kir. bírósághoz haladék nélkül átadandók, egyébként a közigazgatási hatóságok által kellő szigorral megtorlandók, — Báró Orczy Béla m. kir. belügyminiszter. Nincs többé ember/ titok! — Eredeti karczolat. — Igenis, nincs, és háromszor is : nincs! Futoncz ur karczola* qiru többé semmi szükség. Elmondja mindezeket a pletykázó mérleg hűen, minden karczolás nélkül. Aki állitásom valóaiságát kétségbe vonja, az fáradjék ki a vasúti állomáshoz, lépjen az ott felállitott önműködő mérlegre, dobjon az oroszlán szájába egy piczidát s rögtön meg fogja tudni még azt a titkát is, amiről egyáltalában még magának sem volt tudomása. Ott van a pletykázó mutató, amelyik világosan megmutatja s elmondja a „tényállást" minden irónia nélkül. Épm jelen voltam a színhelyen, midón I. k. a. ki barna kis barátnéjával csak a mult évben szabadult meg az angol-kisasszonyok zárdájából, jellépett a pletykás mérlegre. A kis ajtó fdpattant s a mutató minduntalan túlsúlyra biczegett. — Ez a mérleg nem jó! — mondá gyanakvókig I. k. a. — Dehogy nem, sőt igen érzékeny, úgyannyira, hogy a mérljg< n álló kedély állapotát, sőt Cumberland szerint erős egyirányú gondolatát is jelzi. — Nagysád fölötte szerelmes lehet, mint a jelzőtű mutatja. A „kis nagysám" elpirulva lelépett a mérlegről, mig barátnéja „igennek'' érthető fejbiczczentéssel örvendett a leleplezésnek, de tartózkodó volt jelenlétemben a mérlegre lépni. Egész bátorsággal vállalkozott azonban erre egy legszebb korban s még mindig csinosnak mondható termetes hölgy, ki férjecskéje kíséretében teljes figyelemmel kisérte az ördöngös mérleg működését. De mily nagy volt a meglepetés, midőn a súlymutató az ellenkező oldalra tett erős kiütéseket . — Mit jelentsen ez f — kérdé. -- Ez bizony ellentétes működés, s kormánytartó erős akaratot jelez egész a papucsig ! Önelégült mosolylyal nyújtotta kezét a mosolyt erőltető férjuram felé, ki sietett őt a mérlegről levezetni, nehogy az átkozott szerkezet még a kanapé alatti dolgokat is kifecsegje. Most egy szőke bajuszu, barna ruha és köpenybe burkolt agglegény lép előtérbe, mint ismert alak, elővigyázattal helyezte el andalgó járműveit a mérleg hídján. Talán azon jó reményben, hogy egy gazdag özvegy mosolya jog a nyiló kis ajtón át látható lenni. De nem ! A mutató egész pontossággal jelezte a termetes súlyt, azután hol jobbra, hol balra ingadozott, mig végre lefelé mutatott. — Hát ez ugyan mit jelentsen ? — A mérleg használati utasításának 21-ík száma alatt ezen jel a következőleg van felvéve: „addig inog jobbra-balra, mig megmarad — magnak Nem ismerve az urat, nem szólhatok, hogy hiteleset mutatott-e a mérleg, de az illető azt mondta magában: — Hm, hm ! — Na ezt az „ördög-rokkát u én is megpróbálom ! szólal meg egy éles hang a háttérből. /Szőke bajusz s szakállal, pörge kalappal s önbizalommal eltelve lép a mérlegre, tiő és fél kilo. — Helyes, de a mutató körül fut. — Nini! hisz megbomlott a szerkezet! — Dehogy bomlott, csak nagyot mutat ! — Nézzük csak mit jelez f A 63. szám alatt van bejegyezve: „nagyobb vágyak és törekvések, mint elmebeli betegségek— Nem tudom igaz e, de l> het, hogy az artézi-kútra gondolt. — Tehát ezen masina állandóan itt maradna ? — kérdé az imént tfő l/a kilót nyomott ur. — Igen, itt marad. — Akkor óvást fogunk emelni, ilyen oraculum nekünk nem kell; hova jutnánk az istenért, az ily ördögség mellett, mely nem csak városi, hanem magán titkainkat is a szélrósza minden irányába szétkiildheti? — Már magam is odanyilatkozom, — szólt egy daliás barna ur —- épen nem szeretnem, ha több napi távollétem után feleségem itt mér legeltetne. Ajánlom, hogy ennek a hir ét is eltemessük, mert ha az adójelügyelö ennek neszét veszi, jaj nekünk pápaiaknak! Még ajándékokat sem lesz tanácsos osztogatni, mert igy minden titkos adomány is napfényre kerülhetne s egyiket az adófelügyelö, másikat az asszony adóztatná meg kegyetlenül. Nem kell tehát a mérleg, mert még több dolgot is kitalál méregetni, melyből szegény sok városi atyának már odahaza is kijut a része. Vasutyi. Gyilkos szurony. Pápa, nov. 18 A csendőrintézménynyel amugyis nehezen barátkozó polgárságot ismét a régi csendőrintézmény szelleme kisérti. A már-már megbarátkozott nép haragja méltán lázad fel azok ellen, akiknek kezében a leghatalmasabb jog, a legborzasztóbb hatalom van letéve : ridegen keresztül döfni a békés polgárok szivén a gyilkos szuronyt, vagy könyörületből másodszor ajándékozni meg az élettel. Véres eset történt a napokban Pápához közel fekvő L.-Patona község közelében. Egy csendőr leszúrt egy polgárt. Veséjébe mártotta szuronyát és a négy neveletlen gyermek apja vérével festette meg azt a szuronyt, melyet a polgárság verejtéken szerzett adójával tart fen, melyet a polgárság élet- és vagyonbiztonságának megőrzésére adtak a csendőrség kezébe. A csendőr fegyverével meggyilkolt polgár vére fellázítja a nyugodt kedélyeket, arczába kergeti a vért minden türelmes polgárnak. Nem első eset ez a vidéken, nem lehet véletlen kifogásával élni. Hisz még be sem fejeződött a vizsgálat azon alásonyi csendőrök ellen, akik egy hetvenéves embert vagdaltak össze, amiért az jót akart velük cselekedni. A vidék lakosai a csendőr-garázdálkodásokból már eléggé kivették részüket. A kedélyek a legmagasabb fokig fel vannak izgatva, a meggyilkolt polgár vére elégtételt követel, mely ne a papiroson, hanem tényként kell, hogy megadassék. Az alásonyi és pitonai csendőrőrsök brutalitásait immár ideje lesz, megfékezni. Szigorú viszgálatot, sürgős intézkedést követel az utóbbi véres eset ! A véres esetről a következő részleteket jelenthetjük: Vasárnap tartatott meg a gecsei búcsú. A szomszéd községek lakosai összejöttek mulatni s ugyancsak folyt a bor s a jó kedv legmagasabb fokra hágott. A bor vonzott s még a hétfő reggel is mulatozó vendégeket talált Koch Albert korcsmájában. Ugy a déli órákban a korcsma felé került több l.-patonai fuvaros, kik a vicsei pusztáról szállítottak boroshordókat a gyömörei vasutiállomáshoz. A korcsmához érve, nem álhatták meg, hogy be ne tekintsenek egy kis borra Koch korcsmájába. Legelői ment Bóka József l.-patonai lakos János testvérével. Nevtzett fuvaros már egy kicsit boros lévén, fenhanggal kezdett beszélni, mire a kocsmáros űa figyelmeztette őt, majd pedig arczul ütötte. Időközben megérkezett Veszprémi Lajos és Balogh Péter csendőrökből álló járőr, akik még a bucsun teljesített