Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-11-11 / 27. szám

téka hatása alatt a közönség lélekzetéc is elfojtotta s még megtapsolni is elfelejtett nyilt jelenetekben, amit azonban bőven kárpótollak felvonások közben. Maszkirozása is élethű \ olt. Völgyiné (Módién) szintén osztozott a sikerben, de nagy kár volt, hogy örökös nátha miatt orgánumát a hevesebb drámai kitöréseknél nem tudta érvényre juttatni. Halmny Őrnél (hercz"gnő) kedvesen játszott. Sz. Koháry Mariska és Ligeti Vilma csinos jelenségek voltak s ugyancsak ki voltak téve az aranyifjúság páholyából a távcsöveknek. Tarján Erzsébet nagyou szép sikerrel alakította az apátnőt s megjelenésében is sok méltóság volt. Aszalayval (Raoul) sehogy sem békült ki a közönség. Nem tudta a szerepét s e miatt rideggé vált. Dobo^ányi ma neki való jó szerepben volt (Samborán őrmester) s csinált is magának közönséget a másnapi jutalomjátékára. Hauem a sugara nagyon rászorult s a szemei mindig a sugólyukon voltak. Nem kerülte ki figyelmünket a segédszemélyzet sem. Ép azért figyelmeztetjük Zempléui Erzsit, hogy a szobaleáuy szerepe azzal még nincs ra^oldva, hogy tenyérnyi vastagon keni arczára a bestéket. A szobacziczus szívességeit elnézzük, (t. i. a színpadon kívüliekét) de a rövid szoknyát, érdekes pördülésekre nem vagyunk kíváncsiak, annál' inkább a hölgyközönség. Szerdán l^bocsányijutalmául „Utolsó zsidó" adatott jó sikerrel, mulattatva a közönséget. A prológ is meglehetős volt, kivált rímeiben. Halmay szavalata jó, gyakran azonban gyors. Dobocsányi folytonos derültségben tartotta a közönséget ügyes, de sokszor a tulságig vitt járgonjával. Couplettjeit többször is megismételtették. Aszalay (Arnold) ma el> mében volt. Érzéssel játszott és a haldoklási jelenetnél nagy hatást ért el. Szathmáryné ma is kitűnő. Eátkai (Liliomfi) ma megmutatta, hogv jó rendező kezei alatt ügyes színész válik belőle. Állása félénk, mint aki először játszik nagyobb szerepet, de játéka biztató és reményekre jogosító. Figyeljen a rendezőre és tanuljon. Kadványi szinte jól adta Spürert. Az összjáték nnn^ás volt, miben a rendezőne!: vau eraeme. Mutatóul közlünk egy pár kupiét, mely arról zeng, hogy milyen lesz Pápa száz esztendő múlva? Száz esztendő múlva 0, én szép kék egein ! Minden megváltozik, Minden máskép leszen ! Jobb idők járnak, vagy Felful a sors-czápa ! ? Száz esztendő múlva ! . . . Hol lesz akkor Pápa ? ! Utczáiuak k?ve Nem lesz lábat uáü+ó, Mert ánglius jőve, Ki aszfaltot gyártó ! Miként a deszka lesz Sima a tér 's járda! ' (Száz esztendő múlva, De addig rosz, 's árva!) A világítása Lesz még csak a pompás, Mert mindenik házra Jut egy villany-lámpás. Nem lesz több sötétség, De fény ! ah, égi kéj! (Száz esztendő múlva, De addig siri éj !) De hát még a vize Lesz a vizek „fájna" — Pompás lesz az ize s A vizek királya! Mivel artézi-kút • • Hűs nedvét önti le 1 (Száz esztendő múlva,) Ugy-é Herr von Thiie ! ? Csíl törtök az „Egér" adatott kevés számú közönség előtt, másodszor, de az elsőnél sokkal rosszabb előadással. Tegnap — Szombaton — Tarján Erzsébet jutalmául jó szereposztással „Csiky Buborékok" vígjátéka adatott, melyben a jutalmazandó exceliáit, nem különben Szathmáry és neje, Dobocsányi közmegelégedésre játszottak. Héifőü utolsó tílőúdasul, a Ligeti nagyszámú sziuész család jutalmául „Apró lejreértések" vígjáték kerül színre. A derék tiszteletre méltó család juta lomjáté kar a felhívjuk a műpártoló közönség szíves figyelmét. Nyilvános köszönet. Alulírott ez utou is őszinte köszönetemet nyilvánítom mindazon tisztelt uraknak és hölgyeknek, kik jutalomjátékomon becses megjelenésükkel megtisztelni kegyeskedtek,, s kiknek maradtam mindenkor hálás emlékezetű tisztelőjük Papán, 1888. november 8. Dobocsányi Gyula, színész. — Tudomásul. Azon kósza hírekkel szemben, mintha éu Völgyi György színtársulatától szerződés alól felmentettem volna, kinyilatkoztatom, hogy szerződés alól fel nem mentettem, mivel ilyennel sem éu, sem a társulat egy tagja sem bírt, hanem igenis magam jo szántából vállam meg a testülettől, mivel nem azon osztályrészbe tettek, mely joggal megillet eadigi működésem és szerepköröm után. Pápán, 1868. nov. 10. Lázár Kóza Csak azért sem! — Karczolat a kulisszák mögül. — Szathmáry ur nagyon ideges ember, amit ni m is lehet tőié rossz néven venni, mert minden rendező ideges szokott lenni, már csupa következetességből is. Epén próbát tartott a jutalomjátéka előtt. N m csoda tehát, hogy most még idegesebb volt, mint renaesen. Az üyyelő csengetett. — Kezdjük a próbát — szólt a rendező. — Berni grófnő személyesitője még nincs itt! — jegyzé meg az ügyelő. — El kell érte küldeni. Egyik jiatal kezdő szinész, aki szolgaszerepeket játszik s futarokat személyesít — elszalad Berni grófnőért, aki még Morpheus karjaiban pihent s álmában Dóczy n Csókájából szavalta a „Csók* definíciót. — /Szathmáry ur tisztelteti, tessék próbára jönni. Az álmából felriasztott Berni grófnő primadonnái szeszélyességgel vágja vissza : — Nem megyek! Mondja meg, hogy én királynői szerepekre szerződtem, grófnőt nem játszom. Az igaz, hogy kötelezve vagyok statisztálni is, de mindegy, most már azért sem megyek. Álért zavartak fel álmámból. Utheló épen lábaim előtt térdelt és szerelmemért esdekelt s felköltenek ! Ez mégis borzasztó ! — A futár jelenti a rendezőnek, hogy a grófiénak nem méltóztatik ma játszani. Ő nem kardalnoknő, hogy holmi statisztáló grófnőké' jaiszék. — - Pedig minap is ka r b a n volt ! — jegyzé meg a rendező. * Este megtartatik az előadás, de Berni grófnő csak a szinlapon volt. Személyesitője a közönség köréből nézte az előadást és nem volt megelégedve Ligeti bácsival, aki igen jól mondta el a grófnő szerepét. A kulisszák mögött általános elégületlenség; az ügyelőnek háromszor törött el a czeruzája, olyan erősen irta fel a strajkoló színésznő nevét A rendező káromkodik, a diszitö dühében csendes vidék helyett vihart ábrázoló függönyt bocsát le, a sugó szórakozottságában öt levelet lapozott át s csak később vette észre a hibát s hamar vissza lapozott s újra kezdett súgni. Ez a deszkákon óriási zavart szült. Ezért is Berni grófné a hibás. — Holnap tőrvényszéket ülünk.' — kiáltott a rendező. S úgy történt. Másnap reggel az öltözőben összeült az egész társulat, hogy Ítéletet hozzon. Szathmáry olvassa a paragrafust: „ Aki a reá szabott s elvállaltkötelezettségnek eleget nem tesz, az egy havi gázsi levonása után, minden végkielégedés nélkül szerződése alól jelmentendő és megszűnik a társulat tagja lenni. * Altalános helyeslés. A komikus nevet, mert tudja, hogy gázsi úgy sincs, a szerelmes hévvel szavalja Eötvös „Búcsú*-ját, az apaszinésn és anyaszínésznő egymás vállára borulva zokogja : „eredj, nem ismerlek többé!*, a kar pedig nem mindennapi szép összhangzattal énekli: „ Van szerződés, akár tiz,

u Ha rátartás vagyok is Is . . . is . . . is . . ." A ügyelő fekete görögtüzet gyújt, a diszitö csendes vidéket alkot, Berni grófnő pedig gúnyos kaczagással igy kiált a távolból: Csak azért sem ! Óriási tableaux s a függöny legördül. Futonez. mi i íi je ti. — Esküvő. Huszár Adolf dr. tartalékos katona orvos és specziáüs fogorvos, aki külföldi tanulmány - utjaböi visszatérve, Székesfej érVárott nyitott gyógytermet, f. lió 20-án vezeti oltárhoz W e 11 n e r Lajos, veszprémi fogorvos leányát Katinka kisasszonyó, hírlapunk szerkesztőjének nővérét. Az ünnepélyes egybekelés d. e. 11 órakor lesz, mely után a menyasszony szüleinek lakásau ebéd következik. — Hivatalos latogatás. L a k y Kristóf dr. cs. kir. kamarás, a veszprémi kir. törvényszék elnöke csütörtök délben Pápára érkezett nivatalos szemléje megtartására, mely alkalommal a járásbíróság! ügykezeiest vizsgálta meg. — Fenyvessy Ferencz dr, az ugodi kerület országgyűlési képviselőjének tollából közlünk lapunk mai számában érdeites tanulmányt a Balaton vidékről. Fenyvessy éles megfigyeléssel kutatta ama tényezőket, melyek segítségével a phylloxera által tönkre tett Balatonvidéket uj jövőre lehetne ébreszteni. Jzikkében ismerteti az áldásos, szép vidéket és felnivja a honfiakat a Balaton látogatására. Hogy azt jobban elérje, s a külföld figyelmét is felhívja, czikkét német nyelven irta meg és a „Neues Politisches Volksblatt* vasárnapi számában tette közzé. A lap egyidejűleg közli Fenyvessy Forencz sikerült arczképét is. — Aposíolok oszlasa. Helyesebben apostolok távozása. Völgyi György színtársulata bucsut mond városunknak, melynek falai között Thália papjait és papnőit ugyancsak „rideg közöny nyel" pártolták. A színtársulat Pápáról Kis-Czellbe, innen pár előadás után Körmendre távozik. Kunhegyi Miklós titkai már napok előtt bérletgyüjtés czéljából nevezett helyeken járt és fáradozásait szép eredmény koronázta. — Kinevezés. A soproni m. kir. péazügyigazgatóság: Varga Ferencz adóhivatali gyakornokjelöltet a pápai királyi adóhivatalhoz díjtalan gyakoruokka nevezte ki. — Eljegyzés. Baumann József Szombathely városi pénztáros közelebb váltott jegyet Stinner Soma szapári, veszprémmegyei földbirtokos műveltleikü, kedves leányával, Irmával. — Felnőttek oktatása. A veszprémi kegyesrendiek által télen tartatni szokott felnőttek oktatása ma veszi kezdetét, mely alkalommal Bolgár Mihály tanár „a régiek ismeretei a villám, villámlás és dörgésről" czimmel tart kísérletekkel egybekötött előadást. — Kíváncsiak vagyunk, hogy lapunk czikke, mely Pápán hasonló előadások tartására szélit fel, nem lesz-e a pusztába kiáltónak elhangzott szava ? — Oltárhozvezetós. Hirschler József gyorvá'-osi segédmérnök, tartalékos honvéd hadnagy, városunkban is előnyösen ismert