Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-10-14 / 23. szám

gárságot, ép olyan megdöbbenést keltett a város képviseletének tüntető távolmaradása. Midőn korteskedni kell s arról van szó, hogy miképen lehetne olcsóbbért megvenni a polgárok lelkiismeretét, akkor megmozdul a százlábú apparátus, és izzadva dolgozik éjjelnappal a fejétől az utolsó hajdúig mindenik, de midőn az igazi hazafiságról van szó, akkor visszabújik odújába az a nemes apparátus, melynek egyedüli erénye az aknamunka. Szeretik verni a mellüket, szeretik hangoztatni a hazafiságot, de midőn amaak tanújelét is kellene adni, akkor a katruírék alatt nem létezik többé hazafiság, a meghagyatik szívverés ugy hozza magával, hogy távol kell maradni a rekviemről, mely a megdicsőült vértanuk kegyeletes emlékezetére tartatik. Arad, Debreczen, Nagyvárad s egyéb elsőrendű városokban a főispántól kezelve minden tisztviselő jelen van az ilyen kegyeletes ünnepélyen. Hanem Pápán derogál. Vagy talán nem is annyira kicsinlés, nembánomság, mmt inkább az érzéketlenség annak az oka. Kihalt belőlük a lelkesülés. Többre becsülik a választási potyabankettot a hazáért bitÓtszenvedett félistenek emlékénél. És ezektől az apáktól tanuljanak hazafiságot és nagyjaink iránti tiszteletet fiaink és unokáink ? ! Soha! Mert a pusztulás utja ez s nem egy szebb jövőjé. Róma is ugy bukott el, hogy először kihalt szivéből a lelkesülés, aztán a bün, erkölcstelenség fertőjébe sülyedt." mutatóujját a homlokának szegezve, egy mozdulatot tett, köhintett egyet, aztán csak kibökte. — Ötven márkáért, Istenueki! — Menynyiért r . . . . kérdé csudálkozva a korcsmáros, aki nem akart hinni füleinek. — Ötven márkáért! bökte oda egész hangnyomatékkal Patikárius Ferkó s olyan mozdulatot tett, amelylyel világosan megértette a nímettel, hogy nem szeret ismétlésekbe bocsátkozni. A korcsmáros belátta, hogy itt nem lehet sokat okoskodni, beleütött Ferkó tenyerébe és ezzel meg történt az egyezség. De ember tervez, Isten végez! — mondja a közmondás. Így volt a német sógornál is, aki sétahangversenyt tervezett, de a váratlanul érkezett záporeső meghiúsította minden reményét. Nem jött bizony a mulatókertjébe egy árva lélek sem; még a pinczéreket is fedél alá szorította a hatalmas zápoieso. Csak Patikárius Ferkó ült rendületlenül bandájával a czigány-pavillonban és szorongatták a sörös kancsókat. Mikor azután lejárt a szerződött idő, odaállítottak a Korcsmáros elé. — Kutya ugat, pénz beszél! — szól oda Patikárius. — De hiszen nem muzsikáltak egy árva kukkot sem! — felelt boszankodva a korcsmáros. — De csak beláthatja, hogy nem élheLegyünk ébren és ne csináljanak áruczikket érzelmeikből azok, akik hivatva vannak a nemzet és haza felvirágoztatását előmozdítani. Vármegyénk és a vad házasságok. Feljajdul az ország, hogy az erkölcstelenség nagy mérvben erőt vesz népünkön, hogy a törvényes házasság hajótöröttéi mindjobban keresik fel menedékhelyül azt az életet, melyet köznyelveu vadházasságnak neveznek. Megütik a nagydobot országszerte. Kolozsvármegye kezdte s utána csinálja az egész ország minden törvényhatósága, szabadkirályi városa. Tagadhatatlan, hogy a vadházasságok terjedése kétségbeejtő annál is inkább, mivel régen bebizonyított tény az, hogy „minden államnak támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől ós rabigába görnyed. * E baj orvoslását különféle módon taitják kivihetőnek. Sokan az országgülést taitják arra hivatottnak és azt mondják, hogy szüntesse meg az országgyűlés a kaloiiakötelezettekre behozott házassági tilalmat és kodifikálja a házassági jogot jogosan és az ország la'kósaira nézve egységesen, az emberi természettel számot vető törvényben, amelynek érvényt és tiszteleteit tud szerezni. Ily értelemben szól Kolozsmegye leirata is, mely élénk vita tárgyát képezte a minapi vármegyei közgyűlésen. Olyan társadalmi kérdés ez, melyhez hozzászólani minden társadalmi lapuak kötelessége, de azon alkalomból, hogy ez a vármegyei közgyűlésen szóbajött, kötelességünkké teszi, hogy mi is hozzászóljunk. Nézetünk szerint a vadházasságok nem képeznek olyan társadalmi betegséget, mely ellen törvényhatósági intézkedésekre szükség vau, hauem ezen társadalmi bajnak, betegségnek csak syptomái. A modern világuézlet sok tekintetben lázítja a komolyságot s felette elősegíti azon elvet, hogy semmi sincs a világon állandó. A mát eltemeti a holnap s az ujabb és ujabb eszmék, gondolatok és érzelmek — az elmultak, a régiek ravatala fölött ülik diadalukat. A változatosság gyönyörködtet, — e tünk a .levegőből. Nem tehetünk mi a záporesőről — vágott oda a banda esze. — Hát én talán megélhetek abból ? — Jól tudjuk mi azt, hogy maga sem élhet abból, de ki tehet róla, hogy nem jöttek vendégek. Nem rajtunk múlott, hát fizessen az ur ki bennünket! — Kutya ugat, pénz beszél! — replikázott a kerttulajdonos. Most jut az eszembe, hisz az urak még meg sem fizették a beléptidíjat. Egy személyre két márka. A banda tagjai összenéztek. — Megbolondult az ur! — kérdé a banda esze. Még az öregapám sem hallotta, hogy a czigány beléptidíjat fizessen. — No, pedig ez nálunk ugy szokás. Fizessék ki a részünkre eső beléptidíjat és én kifizetem a magukét. Az is ötven márka, meg ez is annyi. Hát kvittek vagyunk ! A bőgős ravaszul mosolygott. — Tréfa az egész, gondolta magában. A sípos nagyot fújt a — levegőbe, a kontrás már emelte a vonót, hogj egyszer szólót játszék a — német sógoron, elhegedülve rajt a szent Dávid nótáját; a többiek is hasonlót akartak cselekedni, de Patikárius Ferkó prímási hévvel rázendítette ama bizonyos nótát, hogy „mégis hunczut a német*. És ezzel teljesen boszut álltak a németen. szép jelszó alatt halad pályáján igen sok ember. Vannak azonban oly dolgok, melyeknek állandóságát ezredévek szentesitek, s Jja az emberek hivatásukhoz mért komolysággal gondolkodnak, minden erővel támogatják azoknak állandóságát, hogy íngathatlanok legyenek. A sok közül csak a házazságot emiitjük. Azon alapnak, mely a házasságot létrehozta, annak a kölcsönös tiszteletnek és szeretetnek,, mely egyént egyesit", állaudónak kell lenni s oly erősnek, hogy rajtok még a pokol kapui se vegyenek diadalt. Míg a házasságok ezen erőssége képezi a társadalomnak fo jellemvonását, biztosítva vagyunk az egyesek és 'egyeiüiftés boldogságáról, tökéletesedeséről. Szomorúan tapasztaljuk azonban, hogy egy ido óta a válóperek száma szokatlanul szaporodik. S ha időt veszünk magunknak egypár válóper tárgyalásának végigtanulmányozására, azt tapasztaljuk, hogy (dO%-a a válóknak még csak megközelítő fogalmával sem bírnak a házassághoz szükséges kötelességérzetnek s kötöttek házasságot komolyabb gondolkodás, mélyebb szerétet s erkölcsi tisztelet nélkül, amilyen léhasággal s könnyelműen léptak az ur oltára elé, s amily megbotránkoztató arcátlansággal mormolták el a szent eskü „veséket és velőket megrázó" szavait, oly föl sem vevő érzéketlen, fásult kebellel állanak a törvényszéki teremben s nyers hangon mondják, hogy a „gyűlölet' együttrnaradásukat lehetetlenné teszi. Gondolkodjunk e mélyreható baj fölött, mi okozhatja a mostani sok válópert? Először is az egyéni hiúság. Sokat várt s taláu csalódott s nincs erkölcsi ereje küzdeni; mit egy sziv összetiprása ?' mit egy házasság feloldása ? mit a gyermekek szerencsétlenné tétele? A hiúság nagyobb a méltányosságnál s elta? . szítja magától azt, kinek ajkáról égi üdvét vélte, hallani egykor. Második oka a kapzsiság. Alkura lép, ' pénznek hódol, vagyonúik áldoz s ha rút vágyát nem tölti be egy házasság, nincs veszteui való perez, szét kell törni a bilincset s odalép a törvény elé hamis vádakkal, hamis tanukkal s vigyorogva fogadja az ítéletet, mely a házassági köteléket felbontja. De ha sorra akarnánk szedni a válóperek inditó okait, nagyon hosszú kötíyvet kellene írnunk, s az oly keserves téuyeket tárna eléuk, hogy minden legéuyember ós minden hajadonleányka megrémülne frigyet kötni. Ezen baj ellen egyedüli orvosság a*ko~ molyabb nevelési módszer. Erkölcsi jellemet-* vas kötelességérzetet s nemes önzetlenséget kell a gyermek szivébe — mindkét nemen — csepegtetni. Ma e téren a törvényszék igen engedékeny, itt a fiskalismus viszi a főszerepet, pedig hát a tényeknek kellene itt beszélni — minden magyarázgatás nélkül. Nagyon gyorsan bonyolittatnak le a válóperek, a másodbiróságok nem bocsátkoznak szigorú vizsgálatokba, az. első bíróság ítélete a legtöbbször helyben hagyatik. Ezeket azért hoztuk fel, mert a válóperek nagyszáma nálunk szintén hatalmas elősegitoje a vadházasságoknak. Magyarország házassági joga'azon betegség, mely* ellen tüzzel-vassal küzdeni kell s mely nemcsak legfőbb mértékben előidézője a vadházasságoknak, hanem alkalmas arra, hogy az országot a külföld előtt teljesen diskreditálja. Hétféle házassági jog zavarja .meg a legegészségesebb értelmet is s ejti kétségbe nemcsak a nagy közönséget, hanem még a jogászokat, is. Magyarországon lehetséges az az eset, hogy egyszerű vallásváltóztátással meg lehet változtatni a megkötött házasságnak egész jogi természetét, itt lehetséges, hogy mig az egyik fél vallásának hitel vei ; szerint a házasság kötelékéből, fel szabadi ttatik, a vallásán megmaradt másik fél a további együttélésre köteleztetik; itt lehetséges, hogy a házasság a másik félnek miudeu meghall*