Pápai Hírlap – XLI. évfolyam – 1944.

1944-12-16 / 51. szám

1944 december 16 PAPAI HÍRLAP 8 két szélső vidékének a népe ime beszédben is közel áll egymáshoz; egy faj az. Úgy, hogy nem esetleges és nem véletlen dolog az, hogy az erdélyi menekültek igen tekintélyes része és különösen a Marostordamegyeiek ide igyekeztek ; a lélek vonzotta ide és a gondolat, hogy itt találja meg a testvérnépet és a testvérgondolatot, bár vannak egyének, akik a külső körülményekkel magyaráznak meg mindeneket. Pápa! te hegyen épített város, szellemi kincseket és drágaságokat szétosztó hely tündök kölj időtlen időkig. Szellemi vezéreid szórjászét továbbra is az élet tiszta igényeit. Harangjaid zúgják külső bizonyságképpen az egyetértés tényét. Szószékeidből az ige szava — mint eddig is — szórják szét a testvériség lelkét és istápolását. Polgáraid szive egy és ugyanazon egyetértő gondolatban éljen és dobogjon. S ha Isten segítségével és honvédeink odaadása és hősi harcai folytán miénk lesz a győzelem, az adjon indítást mindenkinek továbbra is munkálni azt a szellemet, amely Erdély lelkét egy örökkévalóságig kapcsolja össze Pápa és így a Dunántúl lelkével. Dr. Dávid György. Veszélyben a haza! Mikor ez a híres történelmi kijelentéseihangzott Kossuth Lajos ajakáról 1848 július 11-én, milliók szíve dobbant össze és százezrek álltak talpra, százezrek fogtak fegyvert: puskát és kardot, kaszát és ásót, hogy szembenézzenek az ellenséggel. Pedig akkor nem volt még olyan nagy a veszély, mint most; akkor még nem volt oly közel az ellenség, mint most. De a szózat mindenkinek lelke mélyéig hatolt és tudta mi a kötelessége. Tudta, mert megértette az idők teljességének hívó szavát. Most is elhangzik a kiáltás, bár sokkal gyengébb ajkakról, de a hatásának ép oly nagynak, sőt nagyobbnak kell lenni, mint akkor! »Véreim, magyarok, nagy időket élünk, trombita hangokon, ágyukkal beszélünk« — kiáltotta egy másik költő-hősünk. Bizony y időket, hiszen az egész Magyarország, a mi édes hazánk, a legádázabb harcok színterévé vált. Hazánk nagy része ellenséges megszállás alatt van; a gyilkos gépháború már nemcsak a szép Dunántúlt fenyegeti, hanem a főváros kapuinál tombol... Nemcsak hősökre, hanem minden fegyverfogható magyarra szükség van, hogy elhárítsuk az orosz veszedelmet és fölszabadítsuk hazánkat, nemzetünket, véreinket hősi hagyományaink példájára a véreskezű ellenség nyomása alól. Nagy emberekre és nagy tettekre van szükség. A hadvezetőség önteéntes rohamzászlóalj akat szervezett. Ebbe a rohamzászlóaljba hív minden önkéntes jelentkezőt. Ezek a rohamzászlóaljak fogják megállítani az orosz hengerkolosszust. Jelentkezhetnek az 1909— 1927-ig születettek (tehát 17 éves kortól 35 éves korig). Jelentkezhetnek a polgári életből a polgári foglalkozásban meghagyottak, továbbá a III-ik korcsoportbeli leventék. Az önként jelentkezés a háború tartamára szól s nov. 25-től kezdődik; helye a kiegészítő parancsnokságok .., Az önkéntes rohamzászlóaljba jelentkezők a következő kiváltságokban részesülnek: 1. Megkülönböztetett jelzést kapnak. 2. Megkülönböztető jelzést kapnak a hadisegélyben részesülő hozzátartozók, nőtleneknél pedig a szülők. 3. A legénységi illetmény lényegesen nagyobb, mint a rendes honvédségi illetmény, 4. A háború után elsőbbségi jogot biztosít AZ elhelyezkedésnél az önként jelentkezőnek. ' A Haza hív hát benneteket lelkes, bátor, vitéz magyarok. A Haza hálás lesz irántatok, ha meghalljátok hívó szavát. Ezért hát semmj tétovázás. Föl a gátra! Itt az idő, most, vagy soha! Talpra magyar! — Felhívás ! Felhívom a gazdaközönség figyelmét, hogy a fővezérség elrendelte a mezőgazdasági munkálatok sürgős elvégzését, főleg a termények betakarítását haladéktalanul el kell végezni. Figyelmeztetem az érdekelteket, hogy a mulasztásért halál jár. Dr. Szöllösy Sándor s. k. h. polgármester. Kórelem előfizetőinkhez. Mély tisztelettel kérjük azokat az előfizetőinket, akik előfizetésükkel még hátralékban vannak, hogy az elmaradt és f. é. dec. 31-ig járó esedékes tartozásaikat sürgősen rendezzék. Bizonyára mindenütt kicsi összegről van szó, de a sok kicsi oly tekintélyes összeget képvisel, hogy csak annak birtokában tudjuk tekintélyes nyomdai kiadásainkat fedezni. Megértő gyors és szíves intézkedést vár a kiadóhivatal. Jelentkezési felhívás! Felhívom a hazafias gondolkozású magyar ifjúságot, hogy az ország elfoglalt területeinek felszabadításánál közreműködni hivatott és újonnan felállításra kerülő önkéntes »Hunyadi« páncélgránátos hadosztályba minél nagyobb számban jelentkezzék. Jelentkezhetnek: az 1914—1927. évi születésű magyar ifjak, akik eddig a honvédségnél katonai szolgálatot nem teljesítettek; az 1902—1921. korosztályba tartozó'tartalékos tiszthelyettesek és tisztesek, tekintet nélkül arra, hogy jelenlegi tényleges katonai szolgálatot teljesítenek-e, vagy sem; korosztályra való tekintet nélkül a tartalékos tisztek; hivatásos tisztek a katonai parancsnokságoknak kiadott intézkedések szerint. Jelentkezni lehet a pápai 7. kiegészítő pa-* rancsnokságnál (Török B. utca 18. sz.) A jelentkezők személyi okmányait vigyék magukkal (Igazolványi lap, születési anyakönyvi kivonat, sorozási bizonyítvány stb. (Az 1927. évi születésüeknek hatóságilag láttamozott szülői beleegyezést kell felmutatni, ez azonban utólag is beszerezhető.) A jelentkezők önként vállalt szolgálati kötelezettsége a háború tartamára terjed. Eme páncélos hadosztályt a legkorszerűbb német fegyverekkel, felszereléssel és ruházattal (magyar jelleggel) látják el. A hadosztály minden vonatkozásban magyar seregtest. Parancsnoka, tiszti és tiszthelyettesi kara szolgálati és vezényleti nyelve magyar. Minden jelentkezőnk ugyanazon jogai és kötelességei vannak, mint minden SS katonának. Akiknek jelentkezését nem fogadták, el jelentkezésüket megismételhetik Beregfy s. k. m. kir. honv. miniszter. Légoltalmi tanulságok. Már számtalan cikkemben rámutattam arra, hogy légitámadások alkalmával a szabadban vaió tartózkodás a legveszélyesebb. A szabadj ban tartózkodó ember vagy a kíváncsiságának lesz az áldozata, vagy pedig azért kell meghalnia, mert életének biztonságát, a házaktól távol, szabadterületen vélte megtalálni. Rámutattam már arra is, hogy a szabadban a legtöbb embert a légnyomás pusztítja el, főleg tüdőrepedés következményeként. A szabadban tartózkodót a légnyomáson kívül nemcsak a bomba szilánkjai, de légiharc esetében a gépágyúk és géppuskák lövedékei is halálosan, vagy igen súlyosan sebezhetik. Ha már mostan ezzel szembenállítjuk az óvóhelyen, akár pinceóvóhelyen, akár árokóvóhelyen tartózkodók helyzetét, világos lesz mindenki előtt, hogy a föld felszíne alatt több biztonságot találunk, mert ott nem érhet bennünket a légnyomás, nem érhetnek a lövedékek és a telitalálatot kivéve, nem érhetnek a bombaszilánkok és egyéb, az ellenséges gépről ledobott robbanó, gyújtó, vagy egyéb tárgyak. Az ellenséges repülőgépek alapjaínak közeiebbjutása, napjában több berepülést tesz lehetővé, ami természetesen azzal jár, hogy gyakori és heves légitámadásokkal kell számolnunk. A városok és községek lakóinak száma a menekült lakossággal erősen felduzzadt. Ez természetszerűleg az előállható veszteségek növekedésével jár. Mindenkinek gondoskodni kell tehát arról, hogy óvóhelyhez jusson és ne keresse a menekülésben, a szabadban való tartózkodásban és a tömegekhez való csatlakozásban élete megmentését. Hogy ez hová vezet, Könyv- és papirüzleibe kiszolgálónőt, könyvnyomdába tanulót és tanulólányt azonnal felveszek. Pápa, Fő-iér Zt. M. arra nézve szolgáljanak intő például a következő esetek: Az egyik város lakosai légiriadó elrendelésekor, a város közelében lévő erdőbe mentek ki. A városban nem bombáztak, ellenben a vadászoktól üldözött ellenséges bombázók bombarakományukat az erdőbe szórták le. 150 halott és több mint 200 sebesült veszteség állt elő. « •' Egy lezuhant égő ellenséges gép megtekintésére több mint 100 ember, férfi, nő, gyermek verődött össze. A gép roncsai alatt maradt bombák felrobbantak Huszonhat halott és 49 súlyos sebesült hagyta ott életét, illetve egészségét kíváncsiságból. • Az egyik kis városra bombák estek. Az óvóhelyen tartózkodóknak semmi bajuk nem lett, mégis hat halott és 17 súlyos sebesült áldozata volt a kényszerkioldásnak. Gyönyörködtek a légi harcokban. * Legutóbb november 22-én este a szombathelyi Ezredévi-park felett kényszerkioldott bombák, bár a házakban tekintélyes károkat okoztak és egy ház telitalálatokat is kapott, senkinek sem oltották ki életét, sőt meg sem sebesültek, mert a lakók óvóhelyen voltak. Mégis három halott és öt súlyos sebesült áldozat került elő olyanokból, kik az Ezredévi-parkban a szabad ég alatt kerestek védelmet. Helyszűke miatt nem tudom felsorolni azt a sok-sok szerencsétlen esetet, melyek mind azt igazolják, hogy a szabadba való menekülés, védelem helyett sok esetben a halállal, vagy súlyos sebesüléssel végződhet. A közeljövőben várható erős német elhárítás következtében igen gyakori lesz az üldözött és tűz alá vett ellenséges gépek vészkioldása. A bombateherrel menekülő ellenséges gép rakományát — tekintet nélkül arra, — hogy hol repül: város, falu, szabadterület felett — egyszerűen kioldja. Ilyen esetekkel a jövőben fokozott mértékben számolnunk kell, tehát még a legegyszerűbb nyitott árokóvóhely is életmentésül szolgálhat. "Természetes, hogy ezek a fedetlen árokóvóhelyek a tél beálltával nem egészségesek — söt a nedvesség miatt igénybevételük átfázással is járhat. Ez tehát csak szükségmegoldás addig is, míg a város a nyilvános óvóhelyek szaporítását végre tudja hajtani. Reméljük, hogy ezek elkészülte után ezekre a kisegítő árokóvóhelyekre már nem lesz szükség. Még mindig igen sok óvóhelyül alkalmas pince van a városokban, melyeket sürgősen át lehetne alakítani korszerű törmelék, gáz és szilánk ellen védő óvóhelyekké. A háztulajdonosokon múlik, hogy a küzdelemből ők is kivegyék részüket és hozzák meg magyar testvéreik életvédelmére azt az áldozatot, melyet minden magyar embernek hazafiúi kötelessége meghozni. Légoltalmi kérdések. A lakosság tájékoztatása céljából szükségesnek vélem oly kérdések tisztázását, melyekkel naponta fordulnak a kerület légoltalmi paranesnoksághoz. 1. Kérdés. Mi lesz télen az ablaküvegek pótlásával és mit kell tenni, hogy az ablaküvegeket megóvjuk? A légitámadások okozta üvegkárok ellen védekezni — sajnos — nem igen lehet. A tapasztalat azt mutatta, hogy úgy a nyitott, mint a csukott ablakok üvegtáblái menthetetlenül szilánkokká törnek, ha a légnyomás szeszélye elérte. Ha azonban megfigyeljük azt, hogy mikor áll elő nagyobb kár a nyitott ablaknál-e, avagy a csukottnál, kétségtelenül azt kell vá-