Pápai Hírlap – XLI. évfolyam – 1944.

1944-10-28 / 44. szám

LXI évfolyam. 44. szám. Pápa, 1944 október 28 Tp Tek. Főiskolai Könyvtár ^ Ref. Főiskola. HÍRLAP MROJEXKNXK MIMBEN SZOMBATON, Szerkesztősé g : Levente-utca22. szám Kiadóhivatal: Anna-tér 2. szám Akiadóhivatal telefonszáma: 17-58. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ, Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Előfizetés V

4 évre 3-60. Számonként 30 fill Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Igenis, magyar politikát! Ha a magyar értelmiség »elvből (

>nem politizáló« szépleikeinek megnyilatkozásait hallgatjuk, akkor még ma is hallunk olyan kijelentést, hogy a politika hatalmi tülekedés. Ezt mondják az elvből nem politizálok, akik valójában a mult századból ittfelejtett és zsidó métellyel fertőzött emberek. Ismétlik a zsidó propaganda köztudatosított felfogását, mely mindig csak zsidó érdekeket szolgált. De mit akarnak ma, amikor csak magyar érdekről lehet szó? Miért beszélnek így és helyezkednek erre az álláspontra, mely az ország és egész fajtánk romlását idézte elő? Tudjuk azt, hogy a politizálás fogalmát az elmúlt évszázad közszelleme lejáratta és »úri huncutságnak^ minősítette. De ennek hátrányát meg is éreztük és árát meg is adtuk. Szellemi kábultságunkból való ébredés kissé későn, de bekövetkezett. Tudjuk ,azt, hogy van véleményünk és ezt kinyilatkoztatnunk kötelességünk. Különösen most nem lehet »struccként« fejünket a homokba dugni és nem lehet elvből nem politizáló dünnyögéssel félrevonulni. A közömbösség is politika, még hozzá nemzetrontó politika. Aki pedig azt akár tudat alatt is szolgálni próbálja, az ellenség. Az államforma nem egyéb, mint a társadalmi együttélés intézményes biztosítása. A társadalom folyton változik. Új kívánságok és szükségletek keletkeznek, régiek elavulnak, megszűnnek. Ennek teljesítését a nemzetiszocialista életet kívánó társadalmak számára űj emberek célkitűzései biztosítják. Számunkra a Hungarizmus elvén felépülő Hungarista Munkaállam. Abban mindenki olyan és azt a helyet fogja betölteni, ami egyéni képzettségének és helytállásából következően legjobban megfelel. önkénytelenül is felvetődik a kérdés* hogy hová akarnak kerülni azok, akik nem akarnak ma magyar politikát folytatni? Nem azért verejtékezik a nemzetfenntartó paraszt, nemzetépítő munkás és nemzetvezető értelmiség minden erejével, hogy lehessen ma nempolitizálni. Nem azért él megszorított keretek között a nemzetmegtartó nő és a nemzet jövőjét biztosító ifjúság, hogy egyesek felelőtlenül langyoskodjanak. De nem utolsó sorban: nem azért harcol és ha kell életét és vérét áldozza a nemzetvédő katona, hogy egyesek ne politizáljanak. Annyi bizonyos, hogy a politizálás nyilt színvallást követel és nem lehet egyszerre két tűzben melegíteni a vasat. vEz lehet sokak számára kényelmetlen, de nekünk a meghunyászkodásuk intő bizonyíték. Aki ma a magyar sors kiépítésében nem akar régi liberális beállítottságánál fogva' részt venni, azt elsodorja a nemzetiszociálista koreszme, mely előtt országhatárok is ledőlnek. A világformáló szociális gondolat tartalma, hogy az egyén csak a közösség kereteiben érvényesülhet és a közösség érdekei megelőzik az egyénét. Tehát egyéni érdekből nem lehet politikamentesen ;élni. "Hogy milyen magyar politikát foíytassunk, azt meghatározzák a mindenki számára hozzáférhető nemzetiszociálista kiadványok. Annak tanulmányozása és továbbadása elsősorban az értelmiség kötelessége. Nem lehet tehát nem politizálás ürügye alatt kibújni a nemzettel szembeni kötelezettség alól. A célt szentesítő parancsok teljesítésélnek napjaiban a nemzet érdekeinek előbbrevitele olyan kötelesség, amely alól semmiféle hátsó gondolatban fogant ürüggyel kibújni! nem lehet. Ennek tudatában a jövőben nem hallhatunk semmiféle olyan megjegyzést, ami kétséget mutathat mind a mai, mind pedig a jövőbeni életszemléletünk felől. Aki a fentieké tudata után mégsem fogja, vagy nem ákarja a magyarság ügyét szolgálni, az lehet a saját szemében nem politizáló értelmiség, nekünk ellenséges érzülettel levő közönyös magyar. (v. v.) A magyar értelmiség sorsa a számok tükrében. Irta: vitéz M. Sáska István. Szálasi Ferenc, a Hungarizmus megteremtője mondotta: »A paraszt és a munkás munkáját valakinek összhangba kell hozni, ha azt akarjuk, hogy munkájuk a köz szempontjából eredményes és hasznos legyen. Kell tehát egy tényezőnek lennie, amely a kettőnek a munkáját összefogja és mint a nemzetiszocialista világnézet gyakorlatát be is állítja. Ez a tényező: az értelmiség, a vezető réteg; ő az, aki egyedül képes arra, hogy a nacionalizmust és a szocializmust illő és természetes hivatásába állítsa«. Olyan igazság ez, amelyet a letűnt világ támadhatott; majd amikor támadása meddőnek bizonyult, lemosolyoghatott, de megdönteni sohasem tudott. Az igazságot azonban szép hazugságokkal,, könnyű és rosszindulatú sze.llemeskedésekkcl megcáfolni nem lehet. Az igazság létezését nem az dönti el, hogy sokan mondják-e, vagy kevesen. Sokan hiszik-e vagy sem. A történelemben sok eset volt arra, mikor az igazságot csak kevesen hirdették a sokak erőszakoskodásával szemben. Szálasi Ferenc ezzel a néhány gondolattal, amit fentebb idéztem, olyan feladatot jelölt meg a magyar értelmiség

1 számára, amely ma, amikor a magyar nemzet létéről és nemlétéről van szó, világosság és útmutatás e társadalmi réteg részére. A munkásság és a parasztság ma ezerszeresen figyeli az értelmiség minden cselekedetét. És a történelem feltette a nagy kérdést: magyar értelmiség, vállalod-e a sorSközösséget a magyar tömegekkel, vagy tovább akarsz haladni pusztulásod felé? És ma, amikor a Kárpátok alatt áll a zsidóság politikailag megszervezett hatalma: a Szovjet, jaj a magyar értelmiségnek, ha a mai történelem' gigászi harcának mérlegén könnyűnek fog találtatni. Vájjon a magyar értelmiség olyan könynyen felejt? És elfelejtette azt az időt, amikor a zsidóság a maga szívósságával ellepte a szellemi élet minden területét. Amikor az ügyvédek 52.1o/

0-a, az ügyvédjelöltek 45.8o/

0-a, az orvosok 38.8o/

0-a, a gyógyszerészek 26.9 o/o -a, az állatorvosok 35.4o/

0-a, a hírlapírók! 35.3o/o-a, a színészek 38.4o/

0-a, az ipari tiszta viselők 33.4 0/0^a, a műszaki tisztviselők 22.1 0/0-a, a kereskedelmi tisztviselők 38.3o/

0-a volt zsidó. A vezető igazgatói állásokat 41.6<y

0-ban lepték el a zsidók. (Ezek az adatok az 1926. Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom városi és járási új hivatali helysége: Pápa, Szeflt Imre Herceg Főtér 25. sz. Telefo

n: 1785

. Ara $0 fillér. ^ / F&UU \ Emlékezzünk! Az orosz fronton küzdő honvédeinkről,,fegyvertársainkról, akik ugyanazért az új világért ontják szent vérüket, melyért mi itthon áldozatainkat hozzuk. ^'Emlékezzünk: Az édesanyákról, feleségekről, gyermekekről, akik legdrágább földi kincsüket: a gyermeket, férjet, apát áldozzák azért, hogy örök Nemzetünk tovább élhessen. Tegyünk szent fogadalmat, hogy a külső fronton küzdő testvéreink véres áldozata hiába ne hozassék. Fogadjuk meg, hogy méltók leszünk Hozzájuk, sem éjjel, sem nappal nem nyugszunk mindaddig, míg fel nem építjük a dolgozó milliók űj Hazáját: a Hungarista Munkaállamot! PRO PATRIA! VS^ .^7 Bodolay Sándor hadnagy, rohamtüzér századparancsnok f. hó 15-én az északkeleti utóvéd-harcokban a hadsereg és a haza védelmében hősi halált halt. Mint századparancsnok, harckocsijában ülve vitézül teljesítette kötelességét, amikor a harckocsi nyitott parancsnoki tornyába egy ellenséges repülő bombája vágott bele és kioltotta a derék hadj nagy életét. Holttestét Tasnádon helyezték bajtársai ideiglenes nyugvóhelyre. — A derék, 22 évet élt fiatal katonát nagyon sokan ismerték és nagyon sokan szerették. A Kollégiumnak ; 8 éven át kitűnő tanulója volt s a Ludovikát I is kitűnő eredménnyel végezte. Elhunyta nagy | vesztesége a jövendő Magyarországnak is. — 1 Gyászolják fájdalomtól megtört szülei: Bodolay Jenő városi ipariskolai igazgató és családja. A mélyen sújtott szülők fájdalmában mi is igaz részvéttel osztozunk. ! évre vonatkoznak, amikor csak az volt zsidó, ! aki izraelitának vallotta magát.) Ezek a számok nem a magyar értelmiség hibájából jöttek létre, hanem a zsidóság szívós és öntudatos faji antagonizmusa, összetartása volt mindennek az előidézője. Ez az összetartás elüldözött az intellektuális pályáról mindenkit, aki nem volt a zsidóság fajiságával valamilyen kapcsolatban, vagy nem mutatkozott hajlandónak arra, kogy a magyar faj judása legyen. Csoda-e az, hogy ez a kiszorítás sikerült: akkor amikor a vasipar 53.5 o/o-ban, a gépipar 31.2o/

0-ban, a kő-, föld- és üvegipar 54o/o-ban, a gumiipar 60.5o/o-ban, a fonó-szövőipar 71.5o/o-ban, a ruházati ipar 74.5o/o-ban, a papiripar 58.5o/o-ban, a vegyészeti ipar 70.5o/o-ban és a sokszorosítóipar pedig 68.5o/o-ban volt a zsidók kezében. Ha a magyar értelmiség önálló gazdasági pályára lépett: a zsidó tőke elzárta előle a hitel minden lehetőségét, de a zsidó »entellektuel« korlátlanul élvezte a »magyar« ipar jóindulat tát és főleg hitelkeretét. A zsidó világ összefogására jellemzőek Roosevelt elnök kijelentései: »Mi, az Egyesűit Nemzetek újból .kinyilatkoztatjuk megmásíthatatlan elhatározásunkat, hogy a kegyetlenkedések (?) elkövetőit üldözni és az igazságszolgáltatás (?) elé fogjuk állítani. A bűnösök méltó büntetésüket nem kerülhetik el. Ez a figyelmeztetés nemcsak a vezetőkre vonatkozik, hanem azoknak az alantasaira és parancsaik kivitelezetőire is, ügy Németországban, mint a csatlós államokban. Mindazok, akik tudatosan vettek részt a zsidóság len-