Pápai Hírlap – XLI. évfolyam – 1944.
1944-09-02 / 36. szám
XLI. éYlolyam. 36. szám. Pápa, 1944 szeptember 2 1 WICHÍI RIRRIMIMNW'MIT t mmmmmm mt \mn W II ÍIH «M»« m mmmmmmmammmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm ¥ MEOJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztősée: Levente-utca 22. szám Kiadóhivatal Anna-tér 2. szám A kiadóhivatal t e 1 e f o n s z á m a : mmoMissmanBszmm. 17-58. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. rilőfizetés V 4 évre 3'60. Számonként Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Kormányváltozás. Ez a hét a belpolitikában olyan változásokat hozott, amelyek ha nem voltak is egészen váratlanok, de bizonyos tekintetben meglepetésszerűen hatottak. Az első változás, amelyre már lapunk mult számában is utaltunk, kormánynak az az intézkedése volt, hogy az ország összes politikai pártjait megszűntette, azok működését megtiltotta. Ez volt a Sztójay-kormánynak utolsó és életbevágóan fontos, hogy ne mondjuk elengedhetetlenül szükséges tevékenysége. A pártpolitika anynyira elburjánzott már épen a legválságosabb időkben, hogy szinte veszélyeztette a köz érdekében múlhatatlanul szükséges politikai egy* ség létrejöttét. Minden párt vindikálta maIgának a vezetés szerepé[t s a személyi érdekek előtérbe tolása mellett a köz szolgálafa kárt szenvedett. Mivel az annyira kívánatos »egypárt rendszerei nem jöhetett létre, meg kellett szüntetni a pártokat, el kellett nyomni az egyéni ambíciókat és egészséges mederbe kellett terelni a kormányzás menetét. Megszűnt a kiskirályosdi, megszületett az egységes államvezetés. Kormányzónk bölcs előrelátással s a helyzet mérlegelésével ezt az egységes kormányvezetést aktív katonára bízta, kifejezésre akarván juttatni ezzei is azt, hogy a külső és belső front az adott viszonyok között lényegében egy és ugyanaz: fegyverrel és "a munka eszközeivel szolgálni a Hazát. A második változás, amit ez a hét hozott, a Sztójay-kormány fölmentése és az új kormány kinevezése. Az új kormányelnök, vitéz Lakatos Géza vezérezredes, akinek nevéhez fűződnek azok a hadműveletek, amelyek f. évi i április—májusában a szovjet haderőket elűzték a Kárpátoktól, tisztán látta a helyzetet és világosan tárta fel a tennivalókat. Három mondatban, katonás rövidséggel fejezte ki programmját: A külső frontot megerősíteni, a belső fronton mindenkit munkába állítani s a munkaeredményt mindenütt fokozni! Ennek a programmnak megvalósítására fényes garancia az ő egyénisége s munkatársainak, az újonnan kinevezett kormánytagoknak, akik között egy vezérezredes és egy altábornagy is van, — arravalósága, tudása és • lelkes szolgálatkészsége. Hisszük, hogy ez a kormány fogja meghozni a győzelmet és azt az igazságos békét, mely után »buzgó imádság 1 epedez százezrek ajakán«. (sp.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Főméltóságú Kormányzó Ür vitéz Lakatos Géza vezérezredest bízta meg a kormányalakítással és előterjesztésére még kedden délután kinevezte az új kormány tagjait, akik a következők: \ Miniszterelnök: vitéz Lakatos Géza m.< kir. titkos tanácsos, szolgálatonkívüii vezérezredes ; t, vallás- és közoktatásügyi miniszter: dr. Rakovszky Iván m. kir. titkos tanácsos; igazságtigyminiszter: Vladár Gábor dr. m. kir. titkos tanácsos; y » pénzügyminiszter: Reményi-Schneller Lajos dr., m. kir. titkos tanácsos; honvédelmi miniszter: Csatay Lajos m. kir. titkos tanácsos, vezérezredes; földmívelésügyi miniszter: Jurcsek Béla. belügyminiszter: vitéz Bonczos Miklós dr.; külügyminiszter: vitéz Hennyey Gusztáv szolgálatonkívüli altábornagy; kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Markos Olivér dr.; iparügyi miniszter: vitéz Gyulay Tibor dr. A Főmélóságú Kormán,tyzó Úr a közellátásügyi miniszteri teendők ellátásával a földmívelésügyi minisztert bízta meg. A kormány kinevezéséről szóló legfelsőbb elhatározást és legfelsőbb kéziratokat a hivatalos lap szerdai száma közli. ROMLOTT ÉLETEMBE. Romlott életembe nem magam siratom, magamba hordozott széthulló szép fajom. Sorsa fáj, romlása Lelkembe kínnal mar, hogy velem is hullik s elpusztul egy magyar. UT. Szunnyad a táj és mosolyog az ég, bóbiskolnak a karcsú jegpnyék, az árokparton a bővérű nyár cingár cigánya, tücsök muzsikál. Az úton nem jár senki, csak a szél, mint a csavargó magába beszél, s elhagyva a rejtőző kis falut, a végtelenbe elszökik az út. Szalay Károly. Légoltalmi pillanatképek a városból! Sétálj végig a városon, kedves olvasó és magad mosolyogni fogsz azon a sok furcsaságon, amit látni alkalmad lesz. Bizonyára feltűnt már szemednek a városi hatóságnak ama bölcs intézkedése, hogy a város különböző terein és utcáin homokibuckákat helyezett el. A szépen felhalmozott homok-piramis tetejére táblát tett »Tartalékhomok« felírással. Maga a szó, hogy tartalék, annyit jelent, hogy a város gondoskodik homokról arra az időre, ha netán egy esetleges légitámadás után a házakból kifogynának az előírt homokmennyiségek, azokat azonnal pótolni lehessen. Az ember azt hinné, hogy ezt minden honpolgár megérti és megnyugvással veszi tudomásul. Tévedés! A városi Lakosság, főleg női része, nem így gondolkodik. A homok nem légó célt szolgál. A homok arra való, hogy azzal fazekakat és evőeszközt tisztítsunk. Ezért sorvadnak ezek a homokhegyek any^ nyira, hogy a tábla is lassan a vízszintes áll alpontot veszi fel. Utóbbit, mivel nincs további hivatása, szépen eltüzelik a konyhában. így tűnik el lassan a tartalék-homok a Julisok meg Marcsák kezei alatt. Mert így kényelmesebb tisztító eszközhhöz jutni és még pénzbe sem kerül. Tarka kép, amit az egyes utcák pinceablaksorai mutatnak. Majdnem minden ház pinceablaka előtt vagy egy vézna ládát, vagy pedig fahasábokat, kövekkel töltött barrikádókat stb. találsz. Sötétben valóságos veszedelem a közlekedés, mert az ember nem tudja, hogy hol ütközik bele egy-egy ilyen utonállóba. Sokan azt hiszik, hogy egy homokkal telt elegáns cukorláda elegendő ahhoz, hogy a légnyomást, vagy a repeszdarabokat távoltartsa. Olyan deszkából készült ládákat is látni, melyek vékony, filigrán lábakon állva simulnak az ablakhoz. Vannak, akik a fahasábokban bíznak, mindaddig, míg azokat az ablaktól el nem lopják. A kővel töltött ládák különösen érdekesek, mert azokban a kövek súlyuknál fogva lefelé törekszenek és lassanként csak a láda felét töltik be. A homokzsákok ritkábbak, mert azokat vagy ellopják más célra, vagy pedig az időjárás és a homok fészkelődése miatt, lassan szétszakadnak. Azért akad még ilyenekkel kísérletező polgár is. Akadnak, akik egyszerű odaszögelt deszkával védekeznek. í Valamikor a háború idején a jó erős keményfából készült homokládák kisebb súlyú bombák, repeszek és légnyomás ellen megfelelőknek bizonyultak. Akkor még nem számoltak a [égiháború elfajulásával, az 500 és 1000 fontos bombákkal és az 1800 kg.-os aknabombák alkalmazásával. Ma már a homok és egyéb összeállítású ládák, kövek, fahasábok nem minden esetben nyújtanak védelmet. Az tafolaknyilásokat, ha azok nem szolgálnak vészkijáiratul, »Z« alakban vezetett szellőztető nyílással be kell falaztatni. A vészkijáratot pedig mérnöki terv alapján kell kiépíttetni. Minoenki tudja, hogy a ^ombasujtfottj Városok milyen nehezen jutnak Nablaküvegk hez. El van rendelve, hogy riadó elhangzása 1kor az ablakokat ki kell nyitni, hogy a légnyoímás azokat be ne törje. De még nyitott ablakok is betörhetnek, tehát minden lakó okosan cselekszik és a jövőre gondol, ha most, a meleg idők alaftit a bielső ablakokat leszedi és a pincékben tárolja. így ablakhiány esetében legalább a bielső ablakokat lehet biztosítani. Ezekről is már sok szó volt, rádióban, újságban, mégis alig találni lakásokat, ahol ezt végrehajtották volna. Ugyancsak találni még sok lakást, ahol még mindig találni csipkefüggönyöket, szőnyegeket és egyéb könnyen lángrakapó díszterítőket. Ezek tűz esetében menthetetljenek és a foszforos bombák tüzének legbiztosabb terjesztői. Éljünk légó-szobákban. Háború van itt is. A kényelemről és lukszusról le kell mondani. A ^padlásterek fából készült osztófalai a padlásterek lomtalanítása dacára is táplálják 1 a tűzfészkeket. De az oltásnál is útban vannak, 'mert akadályozzák a tűzfészkek gyors (elérését. Bár ezek eltávolítása csak egyes veszélyez^ tetett városokban lett elrendelve, mégis tanácsos ezektől is mielőbb minden házban rnegt. válni. íme néhány pillanatfelvétel, melyeken el lehet gondolkodni. Nézzünk körül saját portánkon, lakásunkon és addig, amíg nem késő, tűntessük el a hiányokat. Minden légitámadás pusztítása emberéletben és javakban annál kisebb, minél több óvintézkedést teszünk a légoltalom terérr. Törseök Károly. Ara 30 fillér.
