Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-06-19 / 25. szám

MEOJCICNIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Előfizetés V4 évre 2*50. Egyes szám ára 20 Kiadóhivatal: Anrj^-tér 2. szám Akiadóhivatal telefonszáma: 17-58. SZŰCS DEZSŐ. SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Köszöntjük Kormányzó Urunkat! Irta: Ónody Dezső. Június 18-án töltötte be Kormányzó Urunk 75. életévét. Az egész magyar nemzet osztató lan jókívánsága és alattvalói szeretetteljes ra- ! gaszkodása fordul a Legelső Magyar Ember felé. A jó Isten áldását esdjük le további műnk kásságára és azt kívánjuk, hogy erőben és egészségben vezesse tovább nemzetünk hajóját a második világháború viharain át, a szebb és boldogabb magyar jövendő biztos révébe. E néma ünnepnapon emelkedett szívvel adunk hálát a Gondviselésnek, hogy nemzeti életünk legnagyobb megpróbáltatásainak időszakában olyan férfiút állított a magyarság élére, aki fel tudott emelni bennünket elesette ségünkből. Megismétlődő jelensége a világtörténelemnek, hogy a forradalom anarchiájának gazdasági és szellemi szétzüllése közepette a tömeglétek csakhamar a rend és biztonság után sóvárog. Ennek biztosítékát pedig többé nem a taktikázó politikusban érzi, hanem az egyenes, parancsolni és rendet teremteni tudó katona vezéri egyéniségében, feltétlen akaratán ban és tekintélyében. A harcban, a haza szeretetében és védelmében megedzett és a föld szeretetében megkeményedett magyar embert hívta a Haza. 1919 május 30-án a következő szavakkal ajánlotta fel szolgálatait gr. Károlyi Gyula szegedi kormányának: »Nem hallgathatom Kenderesen a fák zúgását, amikor szerencsétlen hazám holtan fekszik. Eljöttem, rendelkezzetek velem!« Közel két és fél évtizede annak, hogy Otírántó hőse egy ködös novemberi reggelen belovagolt fehér lován, a tőle szervezett nenn zeti hadsereg élén az ország fővárosába. Rendíthetetlen hivatástudattal és a nemzet osztatlan örömujjongásától kísérve vállalta a legsúlyosabb feladatot: a megcsonkított és kifősz- I íott magyar nemzeti államnak a romokból való újjáépítését; a jog és törvény uralmának újra való megteremtését. Mindenkitől fegyelmet zeít, öntudatos és tettrekész magatartást követelt. A falu népéhez intézett kiáltványában j fajunk törzséhez és ős erényeinek letéteméi nyeséhez fordulva azt kérte, hogy az ő fehér házacskáikból sugározzák ki az az őserő, amely lehetővé teszi majd, hogy Magyarország nagyobb és hatalmasabb legyen, mint valaha. A bolsevizmus és a román rabló-megszállás után a szörnyű kaoszban ő lett a tengely, a gerinc, az erő. Hunyadi János és Kossuth Lajos kormányzói székébe a magyar heroikus embereszmény igazi megtestesítője: vitéz nagybányai Horthy Miklós került. A csaták hőse, a béke hőse lett. A katona állam-j férfiúvá formálódott, aki az örök mag3'ar céHalastavat Pápának, A háborús viszonyok egyre több nehézség elé állítják a háztartásokat és fokozzák azok gondját és felelősségét, akik a közélelmezés ügyét intézik. Ez a meggondolás és egy tapasztalat az, amely arra indít, hogy ezt a pár sort megírjam, s elsősorban városunk polgármesterének szíves figyelmébe kérjem. A tapasztalat, amelyet csak említenem kell, hiszen mindenkinek lehetett benne része, aki nyári időben el-elmegy a Bakonyér mellett, az, hogy a Bakonyérből kánikula idején, mikor már kiszáradóban van a víz, puszta kézzel is szép halakat dobálnak ki a partra a szabad halászgyermekek kívül álló társuknak, vagy édesanyjuknak. Azután kiszárad a víz, a halállomány elpusztul, csak itt-ott marad belőle valami, amiből tavaszra ismét gazdag utánpótlás lesz. Ennek az első tanulsága az, hogy Pápán kedvezők a haltenyésztési körülmények. A következmény, amelyet le kell vonnunk, hogy érdemes volna Pápán halastavat létesíteni. Megtehetné ezt elsősorban a város, amely a maga közüzemjellegű haltenyészetéből olcsó halat hozhatna a piacra. Nem vagyok szakértő a halastavak kérdésében, de tudom, hogy jól vezetett halgazdaságok busás hasznot hoznak. Mint újságolvasó tudom, hogy a háború következtében Nyugaton és Északeurópa fő húsétele a hal. Olvasom, hogy Norvégia a legteljesebb erejével fejleszti halászatát, mert nincs az a halAra lok érdekében a nemzetnek önérzetét és hitét újra visszaadta. Az országlása alatt eltelt közel negyedszázad alatt újabb fenyegető veszedelmek és világtörténelmi válságok tettek egyre veszedelmesebbé állami életünket. S ez örvénylés sek közepette egyedül a Kormányzónk az a rendíthetetlen szikla, amelyre a nemzet mindig bizalommal függesztheti tekintetét, mint életének igazi oltalmazójára és védőpajzsára. Az, hogy országunk területe Trianon óta megkétszereződött, elsősorban az ő személyiségének, a magyar faj kivirágoztatásának köszönhető. A legsúlyosabb és legreményteleinebbnek látszó időkben, amikor a politikus már feladta a reményt, Kormányzó Urunk katonalelke rendíthetetlenül hisz a nemzet őserejében és hitét szét tudja sugározni a nemzet tagjaiba is. Minden igaz magyart jellemző erős jogérzéke a Legfelsőbb Hadúr katona-leikét a magyar alkotmányosság őszinte tisztelőjévé] avatta. Számtalanszor hangoztatja, hogy »mi magyarok szabadságszerető nép vagyunk: nem is tudnánk élni szabadság nélkül; a szabadság

1 biztosítéka pedig az alkotmány«. Politikai magatartásának emellett fővonása még: ez erős magyar nemzeti jelleg. Célja a magyar fajban szunnyadó erők kibontakozása, a nemzeti hagyományok gondos megőrzése mellett a fokozatos haladás, nyugodt evolúció. A nemzeti jelleg domborodik ki a földmívelő nép iránti erős ragaszkodásában is. Fennen hirdeti, hogy a nemzeti élet fájának gyökere a magyar gazda. Ha ez jó, akkor a fa ágai újra kivirulnak. Gazdaság- és társadalompolitikájának alapelve: a munka. Csakis odaadó, önzetlen és kitartó munka útján lehet az országot erősebbé és gazdagabbá tenni. »Minden kormányzatnak első kötelessége az életszínvonal emelése olymódon, hogy alulról fölfelé, valamennyi társadalmi rétegnek több jövedelmet biztosítson, tehát az ország gazdagságát növelje.« De a társadalom- és gazdaságpolitikai reformok mellett mégis, mint vérbeli katonának, legjobban szívén fekszik a honvédség kiépítése. 1919 őszén életrehívja a nemzeti hadsereget s 1938iban, a trianoni békeparancs korlátozásainak félretétele után, az ötéves hadseregfejlesztési tervet hivatalos kormányprogrammá nyilvánítja. Nem azért, mintha támadó szándékaink lennének, hanem hogy határaink között biztonságban érezhessük magunkat. »Én soha sem akartam — mondja rádióbeszédében — és nem akarom a jövőben sem, fajomat fejjel a falnak vinni. Eleget po-i csékolták a magyar vért a múltban, eleget omlott ez a Vér >ezer éven át a nyugati keresztény kultúra védelmében. Ezért vagyunk, sajnos, ilyen kevesen, pedig 500 évvel ezelőtt ugyanannyi magyar élt a világon, mint angol k M.átyás király óta a magyar nemzet nem viselt hódító háborút, semmiféle más nemzet földjére nem vágyott: csak a magáét védte. A magyarság mindig a létéért volt kénytelen harcolni. A magyar politikának és hadtörténetnek ez a defenzív iránya tapasztalható napjainkban is. Az országrendezés és újjáépítés nagy feladataival megbirkózva, pillanatnyilag törté;-) nelmünk veszedelmes szakaszához érkeztünk megint. De a magyar nép csodálatos erőfeszítésekre képes, ha megfelelő Vezér irányítja. A nemzet egy része ismét fegyverben van, hogy őrködjék a magyar -élet h^etonsága felett. Mindnyájunk számára megnyugtató tudat, hogy a hadsereget olyan férfiú irányítja, akit fényes katonai és államférfiúi erények avattak a magyarok Vezérévé. A Gondviselés mérhetetlen kegye, hogy e viharban vitéz Horthy Miklós világszerte tisztelt nemes alakja áll az annyi történelmi vihart kiállott hajónk parancsnoki hídján. Szívünk egész melegével kívánjuk és hiszünk benne, hogy Kormányzó Urunk áldozatokban és dicsőségben gazdag élete jutalmát a magyar nemzet boldog jövőjében találja meg! így adja a Magyarok Istenei ! mennyiség, amelyet ha frissen nem, akkor füstölten, ha füstölten nem, akkor takarmányképpen, mint hallisztet el nem lehetne helyezni. Természetes, hogy meg kellene a dolgot szakemberrel, vagy szakemberekkel tárgyalni. Talán — a jövő évi megvalósítást megelőzőleg és kísérletképpen — már ezen az éven is lehetne valahol egy kis vízduzzasztót és medencét csinálni. Komolyan számításba lehet venni a magánvállalkozást is. A városházán épp a háború miatt az adminisztrációs teendők is fokozódnak. De gondoljunk a Bacongyárra. Annak ma bizony nincs annyi dolga, mint azelőtt. Úgy vélem, van tőkéje is, 'ha nem volna, van hitele. Az üzem élén gazdaságilag tapasztalt, hozzáértő emberek