Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-05-15 / 20. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztősé g: Levente-utca 22. szám Kiadóhivatal : Anna-tér 2. szám Akiadóhivatal telefonszáma: 17-58. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Előfizetés V4 évre 2'50. Egyes szám ára 28 Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Nem hiszem, hogy volna nyelv, amely őszintébben, forróbban és odaadóbban fejezné ki a gyermek szeretetét szülőanyja iránt, mint a magyar. Az elnevezés jelző szavának a jelzett szóval való eggyéolvadása olyan, mint a gyermekét hordozó, gyermekének életet adó s annak testi-lelki fejlődését örökké figyelemmel kísérő anyának lelki egysége a gyermekével, akivel ő a testiség kettéválása után is lelki egységben marad. A gyermek ennélfogva legtisztább és legmaradandóbb kifejezője az édes-^ anya lelkiségének. Amilyen az anya, olyan legtöbbször a gyermeke is a lelki átöröklés törvénye alapján. Mi következik ebből? Az, hogy mivel a gyermek isteni rendeltetés szerint inkább az édesanyáé, annak testi és lelki táplálása is elsősorban az édesanya hivatása és kötelessége. Hogy e hivatását könnyen és eredményesen teljesíthesse, ott van mellette segítőtársul a férj, a gyermek édesapja. Az édesanya tudatában van hivatásának és ösztönszerűleg, meg tudatosan is végzi a gyermeknevelés nehéz és felelősségteljes munkáját. Ott virraszt a csecsemő bölcsője, ha kell betegágya mellett, lemond minden kényelemről; feláldozza éjjelét és nappalát; védi gyermekét hideg és meleg ellen; ellátja ruházattal; a magáét leveti vagy átalakítja, ha a szükség úgy kívánja; a legjobb falatokat neki adja, pénzét a gyermek részére spórolgatja; időt és fáradságot nem kímél soha és sehol a gyermekéért — az édesanya. A gyermek ösztönszerűleg megérzi, majd tudatosan fölismeri az önfeláldozásnak szakadatlan és kifogyhatatlan megnyilvánulását és hálatelt szívvel rebegi magában, vagy hangosan : édesanyám! • Nem elég azonban a gyermeknek csak testi szükségleteiről gondoskodni. Aki csak ezt teszi s a lelki fejlődést rábízza az időre, az majomszeretetet tanúsít gyermeke iránt. Fontosabb a lelki nevelés és annak a feleiősségérzete. Ha szépre, jóra, igazra, szentségesre nem neveli az anya gyermekét, abból se magának, se a köznek nem lesz haszna. Pedig ezt, mint a boldogság előfeltételét szem elől téveszteni sohasem szabad. Ezért tehát az édesanyának a harmonikus testi-lelki nevelésre egyaránt súlyt kell helyezni, mert csak úgy tarthat ő is számot gyermekei rajongásig fokozódható szeretetére. Az édesanya ezt joggal elvárhatja. Ezért a gyermeknek is, ha azt akarja, mint az ötödik parancsolat mondja, hogy hosszú ideig éljen e földön, tisztelnie kell apját és anyját. Ezt az egyetlen jutalmat méltán megérdemlik az édesanyák, akiknek önfeláldozó szeretetét mi gyermekek valójában sohasem tudjuk meghálálni. Legfeljebb akkor, ha hálátlanságunk bünütdatával lelkünkben minden nap anyák napját tartunk. (sp.) A városi adóhivatal felhívja a háztulajdonosokat, hogy ha valamely bérbeadás útján hasznosított lakás, vagy üzlethelyiség bérjövedelme a mult év novemberében bejelentett bérjövedelemmel változott, emelkedett, vagy csökkent volna, kötelesek azt a városi adóhivatalnál f. hó 20-ig külön e célra szolgáló nyomtatványon bejelenteni. Aki ezen kötelezettségének fenti határidőre eleget nem tesz, az a bércsökkenés után járó adótörléshez való igényét elveszti, illetve béremelkedésnél 100 P-ig terjedhető pénzbírsággal büntettetik. Városi adóhivatal az érdeklődőknek felvilágosítást ad. A kormány tagjai, élükön Kállay Miklós miniszterelnökkel fogadják a keleti arcvonalról hazatérő 2. honvédhadsereg törzskarát. A miniszterelnök üdvözlő beszédét mondja. Antal István miniszter a felekezetek munkaközösségéről. Dr. Ravasz László dunamelléki ref. püspök a mult héten konferenciára hívta egyházkerületének lelkipásztorait. A konferencia második napján Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter is megjelent a konferencia székhelyén, a Szabadságtéri templomban. A minisztert Ravasz püspök üdvözölte s az üdvözlésre a miniszter a következő megszívlelésre rnéltó szavakkal válaszolt: Ma minden magyar ember sorsa attól függ, hogy mi lesz a nemzet sorsa. Mindenkinek bele kell a nemzeti közösség eresztékébe kapaszkodni. A római ősi időkben a pontifex, a pap hivatása neve szerint is először hídépítés és a megépített hídnak vallásos szertartással való felavatása. A lelkész ma is hídépítő bizonyos tekintetben. A szembenálló ellentétes partok között neki kell megépíteni a hidat a nemzeti társadalomban. Meleg ünnepléssel köszönte meg a konferencia a miniszter beszédjét. Űj plébánia Pápán. A pápai római katolikusok életében 1943 május 15 fordulópontot jelent. Ekkor foglalja el új plébániáját Molnár István hittanár, akit Czapik Gyula megyéspüspök, immár egri érsek, a mult héten nevezett ki május 15-től pápai plébánossá. Az új, Szt. Annáról elnevezett plébániát Czapik püspök az eddigi egységes plébániától elkülönítette és önálló hatáskörrel ruházta fel. A plébánia magában foglalja az Alsóvárost, a Tüzoltó-Major-Deák Ferenc utcákat és a Tókert-utcának a III. kerület felé eső részét. A plébánia alapítója különben Rácz Anna, néhai Rácz Ferenc veszprémi kanonok nővére. A plébánia székhelye a Széchenyi-utcában lesz. A beiktatási ünnepély, mint említettük, május 15-én, vasárnap d. e. 10 órakor lesz a Szt. Anna-téri templomban. A beiktatást dr. Gútheil Jenő pápai főesperes, veszprémi kanonok fogja végezni. Molnár István plébános e kinevezéssel méltó jutalmát kapta hitbuzgóságának, agilis kulturális és pedagógiai tevékenységének. Az új plébános Tüskeváron született s jelenleg, 36 éves. A veszprémi teológián nevelkedett s rövid káplánkodás után 1937 március 1-től kezdve a ref. kollégiumban rk. hittanár volt, Ara 20 fillér. ahol kartársai és növendékei osztatlan szeretetében és megbecsülésében volt része. A városi levéltárat rendezte, történelmi kutatásokat végzett, aminek eredményeként több munkát írt és adott ki; helyi laptársunknak pedig állandó kiváló tollú munkatársa. Mint ember megértő és a hozzáforduló embereknek hű segítőtársa. Magyarságát a Balaton mellől hozta, ahol ifjú korát töltötte. " Működése elé úgy a hívek, mint a város más felekezetű lakói is bizalommal tekintenek. Színház. Május 7. Péntek. »Diákszerelem«. E darab kedves, aranyos, tele sok bájos énekkel, zenével, tánccal. Főszereplője Fesztoráczy Kató, nagyon tehetséges színésznő. Papp István kitűnő. Méltán érdemelte meg a II. felvonás nagy jelenetében a tapsvihart Leviczky Andor. Nagyon szép alakítást nyújtott Radnay Irén és Tunyogi Péter. Arany Kató, mint mindig, most is igazán jó volt. Nagyban hozzájárult még az előadás sikeréhez Gazsi Erzsi, Kulcsár János, valamint a lelkes s jól együtt dolgozó statisztéria. Zenekar és karmestere elsőrendű. Május 8. Szombat. Harsányi Zsolt kitűnő darabja, a »Bolond Ásvayné« került színre. Zsúfolt nézőtér, tomboló siker! A szinház szűknek bizonyult. Akinek bejutni sikerült, ünnepi hangulatban élvezte végig a remek előadást. Nyíltszíni tapsok, sorozatos kihívások fényes bizonyítékai voltak annak, hogy prózai színészeink kitűnően levizsgáztak. Szász Anna játéka a címszerepben fővárosi nívón mozgott. Elmélyült gondos játéka, kifejező szép beszéde, az érzelmek száz skáláján is otthonosan viselkedő mimikája és mozdulatai egyaránt megkapok. Méltó partnere Körmös Lajos kettős szerepében. Drámai ereje megrázó, lírai ellágyulása megható; Leviczky férfias keménysége megdöbbentő realitással bírt. Gazsi Erzsi rokonszenves Lenkéje, Papp István meglepő sokoldalúsága, Gazdy Aranka klasszikus epizódszerepe, Tunyogi kedves hányivetisége, Kulcsár »második gyereksége« egyaránt elragadó volt. Az előadás megismétlése kívánatos volna. Május 9. Vasárnap. Népszínmű előadás volt: »Az asszony verve jó«. Kedves, régi darab, teli sok-sok szép magyar nótával, jelenettel és tősgyökeres falusi alakokkal. Radnai és Tunyogi gyönyörű éneke, Antal Erzsi, Gazsi Erzsi, Szász Anna, Kulcsár, Tunyogi, Kormos, Leviczky, Pap és Dékány naturalisztikus alakítása (itt-ott Édesanyám.