Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-11-27 / 48. szám

különösen elviselhetetlenek a reumás fájdalrppk, ezért: ködjön együtt a társadalom többi részével. E pontok érdekében szükséges, hogy a társadalom vezetőiben a kötelesség és felelősség szelleme éljen, s legyen nyitva az út minden tehetség előtt. Az értelmiség jusson komolyan szóhoz a politikai életben. A magyarság foglalja el méltó helyét az iparban és kereskedelemben, »Most olyan rendszerváltozásnak kell következni, melylyel a munkásság szervesen illeszkedik bele a nemzet testébe, nemcsak jogi, hanern szellemi; és anyagi erő tekintetében.« A földreformot meg kell csinálni. »Egy olyan gazdasági rendnek kell kialakulnia, amely egyfelől korlátok közé szojritja a tőket, méltó keretek közé helyezi a munkát, s így biztosítja a magyar tömegek exisztenciáját.« Dr. T. D. Dr. Fenczik István: Az állati lélek. Állatpsychologiai tanulmány. Budapest, 1943. Kis oktáv, 283 lap. A közelmúltban egy rendkívül érdekes és tanulságos könyv jelent meg a könyvpiacon a Vadászati Útmutató c. vállalati szaklap kiadásában. Az állati lélekről szól e szép terjedelmű és * nagy igényű munka, melyet sok élvezettel forgathatnak a vadászok, az állatbarátok, a természetkedvelők és az izgató problémák iránt érdeklődő kultúremberek egyaránt. Az írója Fenczik István volt kárpátaljai miniszter, jelenleg országgyűlési képviselő. Maga is nagy vadász, de amint könyve elárulja, nagy lélekbúvár, nagy tudós is. A mü olyan kérdéseket vizsgál és magyaráz, amelyek mindnyájunk előtt ismeretesek külsőleg, de amelyeknek lényegével kevesen vannak tisztában — belsőleg. Nem lehet letenni e kis könyvet, mert a természet csodás képei filmszerűleg tárulnak elénk izgalmas érdekességgel. Aki elolvassa és nem volt természetcsodáló, hát azzá válik; aki nem ismerte, vagy oierti látta meg eddig a teremtés isteni rendeltetését, hát leborul Isten csodálatos alkotásai előtt. Mindenütt csodás célszerűség és belső törvényszerűség kiált felénk. Szól az állat és ember mivoltáról, a mozgás ösztönéről; fejtegeti a szülői ösztönt, az életfenntartási és táplálkozási ösztönöket. Rendkívül érdekesek azok a fejezetek, amelyeket a családi tűzhely, az állatok szociálizmusa és okossága bemutatásának szentel. Az állatok nevelése és tanítása, azoknak erkölcsi világnézete külön fejezetet kap.. Ezután magas színvonalú elméleti fejtegetés következik az ész és ösztön spirituális és materiális elméletének bemutatására és bírálatára. Végül az állati lélekre vonatkozó érdekes megállapításokkal az állat ösztönéletét és az ember eszességét állítja párhuzamba a szerző. A felhasznált hazai és külföldi irodalom bámulatosan gazdag e műben, amelyhez dr. Kolosváry Gábor egyet, tanár írt előszót és Nikolits György, a Vadászati Útmutató főszerkesztője írt aján'ó sorokat, bemutatván a szép munkai illusztris szerzőjét, Fenczik Istvánt is. A művet 35 kép díszíti. • Jean d' Or. Hazánkból s a nagyvilágból. A képviselőházban gyors ütemben folyik a költségvetés tárgyalása. A mult hét végén letárgyalták a kereskedelmi és közlekedésügyi tárcát. A héten az iparügyi, földmivelésügyi és igazságügyi tárcák kerültek sorra. A honvédelmi tárca "tárgyalása során mondott beszédében Csatay Lajos vezérezredes, miniszter megállapította, hogy az arcvonalban küzdő csapatok visszavonása után mint a szövetséges csapatok segéderői, megszálló csapatokkal veszünk részt a háborúban. Az elkövetkezendő nehéz időkben nem világhatalmi célokért, de puszta létünkért kell harcolnunk. Bejelentette az országgyűlésnek, hogy itt és a határainkon túl is mindenki hallja: a magyar él és a hazáért meghalni is kész! — Nép és családvédelmi ösztöndíj. Az Országos nép- és családvédelmi alap a megélhetésükben veszélyeztetett, főként mezőgazdasággal fo'glalkozó, sokgyermekes családból származó tehetséges iparos- és kereskedő tanoncok, szaktanfolyami mezőgazdasági és ipari szakiskolai, egyetemi és főiskolai hallgatók, középiskolai hallgatóknak ösztöndíjat létesített. Az ösztöndíj feladata a fent megjelölt sokgyermekes családból származó tehetséges tanulók számára a felsorolt tanulmányok megkezdésének s tovább folytatásainak lehetővé tétele. Az ösztöndíj odaítéléísének szempontjából sokgyermekes családból származóknak kell tekinteni azokat, akiknek legalább 3 élő testvérük van, vagy aki 4, vagy ennél többgyermekes családfő. Az ösztöndíjat kifogástalan magaviseletű, jeles tanulmányi ielőmenetelű tanuló (tanonc, szaktanfolyamé hallgató, stb.) nyerheti el. Az ösztöndíjat! kérvényezni kell. A kérvényt a Belügyminiszíter úrhoz kell címezni, s a város polgármesteréhez kell benyújtani. Az ösztöndíj általában egy évre szól, de'kiváló tanulmányi eredmény esetén a tanulmány szabályszerű befejezéséig évenként megújítható. Az ösztöndíj összegét évről évre a m. kir. Belügyminiszter úr ál" lapítja meg. Az 1943. éinre iparos- és kereskedőtanoncok, szaktanfolyami hallgatók és középiskolai tanulók esetében havi 80 P, az egyetemi és főiskolai hallgatók esetében havi 120 P az Őstöndíj összzege. A részletes feltételeiket s a kérvényezés módját a polgármes^ téri hivatalban Kiss Róza szociális gondozón nőnél lehet megtudni. Hamuth János polgármester. — Nyolc és félmilliós visszatérítés. A Hangya szövetkezetek 1942. évi mérlegeinek elkészítésénél feltűntek azok az adatok, amelyek a falusi szövetkezetek erősödéséről és közérdekű szolgálataik emelkedéséről számolnak be. A Hangya szövetkezetek az 1942. évben több mint 8.5 millió pengőt fizettek vissza a tagoknak visszatérítés címén. Ebből 7,200 000 pengő vásárlási visszatérítés fejében, 1,300.000 pengő pedig a szövetkezeti értékesítés eredményeként jutott vissza a tagokhoz. 1940-től 1942-ig terjedő három évben 14.7 millió pengőt adtak vissza a Hangya szövetkezetek tagjaiknak vásárlási visszatérítés címén. — Mágnessel fékezik a gyorsvonatokat. J Németországban mindnagyobb mértékben al- ! kalmazzák az elktromágnest nagysebességű volnátok fékezésére. A motoros kocsik fékező mágnessel vannak felszerelve, amelyek — elekírom agnetikus úton — óriási erővel tapadnak a sínekhez és így a rendes fékberendezés hatásfokát nagymértékben növelik. Nemrégiben sikerült csak olyan tartósmágneseket konstruálni, amelyek olyan erősek, hogy saját súlyuknál ötezerszler nagyobb súlyt is képesek megtartani. IRODALOM. Gróf Teleki Béla: Magyar reformot! Kolozsvár, 1943. 18 o. Az Erdélyi Párt kolozsvári és kolozsmegyei tagozatának 1943 szeptember hó 12-én Kolozsváron tartott nagy választmányi gyűlésén a párt elnöke gr. Teleki Béla nagy beszédet mondott, ia melyet a párt ki is adott. Közfigyelemre méltó jez a beszéd, s midőn néhány gondolatát elmondjuk, azért tesszük, hogy olvasóinkat a beszéd elolvasására. buzdítsuk. A háború már a kontinensen folyik — mondja a szónok — s némelyek már a túlsó oldal politikai rendszeréhez ; való alkalmazkodásunkat hangoztatják, hogy i helyzetünkön könnyítsünk. Rajtunk azonban ! csak az önmagunkhoz való hűség segít: reform ! kell, de magyar reform. Az Erdélyi Párt a kor- j mány mellett áll, de az idegen uralom húszon- | két évének tapasztalatait nem engedi veszemdőbe menni. Az Erdélyi Párt megtanulta, hogy a politika nem pártok versenye, hanem országépítés, mégpedig nem a néptől külön, hanem ta néppel együtt: »munkaközösség«. Ma, amikor i a háborús helyzet súlyosabb, országosan ezt kel- j lene tenni: minden pártnak egyetlen munkakö- i zösségbe tömörülni, melynek programmja: 1. j Független magyar államiság. 2. A reform alkot- I mányos keresztülvitele. 3. A tiszta keresztyén szellem érvényesítése. 4. Helyes nemzetiségi politika az itt élő népek egymásra utaltsága jegyében. 5. Egységes magyar társadalom, azaz i az osztályellentétek és a kasztszellem megszün- í i tetése, a címek eltörlése. 6. Az osztálypolitika | | feleslegessé tétele abban az értelemben, hogy a 1 munkásság, a földmívelők és az értelmiség mű-