Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-10-02 / 40. szám

RLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztősé g : Levente-utca 22. szám Kiadóhivatal : Anna-tér 2. szám Akiadóhivatal telefonszáma: 17-58. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Előfizetés V4 évre 3'60. Egyes szám ára 30 Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. \ Antal István képviselőnk, nemzetvédelmi propagandaminiszter a Gazdasági Tájékoztató Szolgálat fővárosi nagygyűlésén tartott beszédében súlyos szavakkal bélyegezte meg az országban mindjobban elharapódzó idegháború szítóit. „Az idegenpropaganda nem a maga valódi arculatában jelentkezik az országban, de hamis és hazug kalózlobogóval akarja megtéveszteni a tájékozatlan közvéleményt: demokratikus jelszavakat hangoztat, függetlénségi törekvéseket hirdet. Kossuth Lajos nevét veszi az ajkára, a magyar nép jövőjéért aggódik, a „szabadság és emberiesség" nevében tetszeleg és a magyar nép „felszabadításáért" száll síkra, holott mindezek mögött a legalattomosabb szándék, a legdurvább erőszak, a legkegyetlenebb alávetettség és a legborzalmasabb zsarnokság készül rohamra, a magyarság belső frontjának áttörésére. Legutóbbi manővere az úgynevezett „békepárt" köpönyegében jelentkezett, s ügyes ravaszsággal spekulálva a közvélemény békevágyára, — mert ez a békevágy természetesen nálunk is megvan, mint minden más országában a világnak, — nem kevesebbre akarja rábírni a magyarságot, minthogy tehetetlen és szánalmas játékbábként szolgáltassa ki magát ellenségei kényének-kedvének. Ami e probléma közbiztonsági részét illeti, az aljas propaganda terjesztői már lakat alatt vannak és cimboráik is odakerülnek. Ami azonban e propaganda belső tartalmát és mérgező tendenciáját illeti, azt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, annál kevésbbé, mert e propaganda tipikus példája annak, miként lehet a legveszedelmesebb mérgező és fertőző anyagot a legártatlanabb csomagolásban feltálalni a naiv és jóhiszemű emberek előtt. Nagyon csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy a béke ügyét nyavalygással, fejlógatással, csodavárással, erőtlenséggel, hízelgéssel, felajánlkozásokkal s nemzeti önérzetünk megtagadásával lehet szolgálni. Ilyen eszközökkel csak a megvetést érjük el még ellenségeink részéről is: azt a békét, amit mi akarunk s amiért tiszta fegyverekkel harcolunk, csak erővel, hittel, önérzettel, becsülettel és jó magyar vitézi rezolúcióval lehet kiverekedni ..." Antal miniszter városunkban. Páratlan agilitásáról közismert képviselőnk: Antal István nemzetvédelmi és propaganda miniszter szeptember hó 26-án, vasárnap egész napon át választókerületének székhelyén, Pápán tartózkodott. Tartózkodása alatt behatóan érdeklődött a hivatalos város ügyei, valamint a lakosság helyzete iránt. Nem kerülte el figyelmét a legkisebb, talán jelentéktelennek látszó körülmény sem. A vasárnapot nemcsak vallásos buzgósággal szentelte meg, de munkával is. E munka egyik része az a tájékoztató előadás volt, amelyet a városháza nagytermében a déli órákban egy szűkebb körű összejövetelen, illetve a MÉP vezetőségi értekezletén tartott. Előadásában foglalkozott a miniszter azokkal az időszerű kérdésekkel, amelyek a magyar élet belső és külső vonatkozásai között a legfontosabbak. A hallgatóság feszült figyelme kisérte a miniszter minden mondatát, megállapításait s gyakran hangzott feí a zúgó helyeslés a hallgatóság soraiból. A minisztert több, mint egy órás előadása után igen melegen ünnepelték. Délután panasznap volt s már jócskán este felé járt az idő, amikor a magánkihallgatások véget értek. Ezt a munkát is nagy odaadással, megértéssel végezte Antal Isván s minden ügyes-bajos dologban igyekezett a megnyugtató megoldást megtalálni. Mindent összegezve, a pápai kerület képviselőjéről valóban el lehet mondani, hogy nemzetfejlesztő és ország építő munkát végez. (Sz. D.) ÖSZÍ ERDŐN. Itt bérc mereng, a völgyben lent fáradt tüzek újra gyúlnak. Csend. A kósza szellő puha szárnyán virágok édes álma leng. Mint messzebb — fáradt ködök ülnek pihenőt a lomha fák alatt, harmattól csókolt édes csillogással remeg a fü az őszi avaron. Ember szíve-bánata hullik a sokcsóku nyárnak múló életén. Zizeg a sárga lomb az őszi verőn, egyedül járok a nyártemetőn. Szalay Károly. nemzeti egységért. — Válasz Molnár István cikkére. — Az előző cikkemben lefektetett alapelvnek megfelelően a Pápa és Vidékében Molnár Istvántól megjelent válasszal kapcsolatban a 1 volt az első gondolatom, hogy nem szólok hozzá. De mivel a cikk írója, amint befejező soraiban mondja, „megdöbbentőnek és érthetetlennek" tartja a Pápai, Hírlappal együtt eljárásomat, úgy érzem, hogy magyarázattal tartozom. Mindenek előtt ki kell jelentenem, hogy egyáltalán nem volt szándékom a mások vallási felfogásába való beavatkozás s aki cikkemet figyelmesen elolvasta, ilyet nem is állapíhatott meg rólam. De igenis most is azt tartom, hogy a mai idők nem afkalmasak arra, hogy most próbáljuk elkülöníteni a városi köztemetőben felekezetek szerint az embereket. Én csak hálás köszönettel emlékezhetek meg Molnár Istvánról, hogy az általa említett törvényekkel ő maga bizonyította be, hogy ilyet nem is tehetnek, mert hiszen az 1868. évi LIII. tc. 22. §-ban szószerint ezt mondja: „Temetőkben a különböző valtásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek". Az általa pedig annyira liberálisnak tartott 1895. évi tc. 21. § második bekezdése pedig így szól: „A törvényesen elismert vallásfelekezetek saját céljaikra külön temetőket rendezhetnek be és tagjaik a községi temetőkben akadálytalanul temetkezhetnek". Tehát joga van bármelyik egyháznak, saját pénzén, külön temetőt felállítani, mint ahogy Pápán is van a kath. és izr. egyházaknak, de a köztemetőt vegyesen használhatják. — Olyan törvényt, amelyik azt mondaná, hogy a köztemetőben külön sorokba kell temetni a katholikusokat, reformátusokat stb., azt hiszem Molnár István sem ismer, tehát ezért emeltem én szót az általa felvetett gondolat ellen. Egyébként az általa említett városi közgyűlési határozatnak elolvasása után jóleső érzéssel állapítottam meg, hogy a közgyűlés sem hozott olyan határozatot, mely szerint 4 megnagyobbítandó köztemetőben külön megjelölt helyei lennének a keresztény felekezeteknek, hiszen ilyet nem is hozhatott, mert az törvényellenes lett volna. Ennyit tartottam szükségesnek még ezzel az üggyel kapcsolatban megjegyezni, s úgy érzem, hogy Pápa város húszezer magyarja részéről kötelességem is volt. — Ezzel az ügyet részemről befejezettnek tekintem. , Varga László. Az így megvilágított üggyel, mithogy a jóhiszeműség mind a két cikkírónál kézzelfogható, mi sem óhajtunk többet foglalkozni. Az első cikk közzététele részünkről nem „eljárás", hanem a gondolat — és szólás-, szabadság érvényesítése volt. Szerk. Műsoros tábortűz. Lapzárta miatt csak most emlékezhetünk meg arról a kitűnően sikerült tábortűzről, amelyet az ejtőernyős zászlóalj legénysége szept. 23-án, csütörtökön este 7 órai kezdettel rendezett a reptéren. A tábortüzet vitéz Szügyi Zoltán ezredes elgondolása alapján mintaszerűen rendezték meg a három éves szolgálat után leszerelő legénység tiszteletére. Az egész ünnepség a magyar ejtőernyős honvéd megbecsülése jegyében zajlott le. A tábortűz pár ezres közönsége körében ott láttuk a helybeli katonaalakulatok vezetőin, tisztjein, tisztesein és legénységén kívül a város meghívott vendégeit, Győry Elemér ref. püspököt, msgr. Németh József apátplébánost, Hamuth János polgármestert, Harasztosy Ernő rendőrkapitányt, az intézmények vezetőit, a sajtó képviselőit, stb. Az ünnepélyt, amelynek összes számait a zászlóalj legénysége látta el, vitéz Szügyi Zoltán ezredes köszöntő szavai és a leszerelőkhöz intézett magasszárnyalású alkalmi beszéde vezette be. Izzó hazaszeretetről tanúskodó beszéde mély nyomokat hagyott úgy a katonaság, mint a nagy közönség lelkében. A leszerelt katonaság lelkére kötötte a munka-frontnak kemény tartását a polgári életben is. Ezután kiosztotta a versenyek nyertesei között a jutalmakat. • Tábortűz gyújtása után a zászlóalj hősi halottainak szenteltek komoly perceket, majd másfél óráig vidám műsorszámokkal szórakoztatták a közönséget. Hallottunk nagyszerű énekszámokat, irredenta dalokat és parasztnótákat, gyönyörködtünk az alkalmi zenekar indulóiban és táncdalaiban, láttunk több tréfás jelenetet, dialógust, élveztünk néhány értékes szavalatot s több érdekes magánszámot. A kedves és feledhetetlen ünnepséget a Repülő-induló hangjai zárták be. pápai vonatok menetrendje, Érvényes 1943 május 17-től. Érkezik Indul ; Honnan: ó. p. Hová: ó. p Budapest kpu. 237 Szentgotthárd 245 Szentgotthárd 328 Budapest kpu. 350 Celldömölk 601 Bánhida 358 Celldömölk 718 Csorna 440 Veszprémvarsány 720 Szombathely 515 Csorna 744 Győr 605 Győr 746 Szombathely 750 Bánhida 1020 Győr 1202 Celldömölk 1159 Csorna 1430 Szombathely 1610 Bánhida 1435 Győr 1614 Győr 1620 Csorna 1926 Győr 1944 Celldömölk 1626 Szombathely 2125 Celldömölk 1947 Bánhida 2225 Veszprémvarsány 2000 Győr 2231 , Celldömölk 2235