Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.
1942-05-16 / 20. szám
T p* Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyom a( Városi közgyűlés. — 1942 május 12. — Pápa város képviselőtestülete e héten, szerdán Hamuth János polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés a maga nagyfontosságú határozatait mind teljes egyértelműséggel vita nélkül hozta meg. Ezek során véglegesen eldőlt a igazságügyi palota építkezés ügye és kilátás van arra, hogy az építkezés még ez évi augusztusban megkezdődhetik. Napirend előtt bejelentette a polgármester, hogy a Kormányzó és Kormányzóhelyettes urakhoz intézett üdvözlő iratokra a kabinet útján köszönő válasz érkezett. Bejelentette a polgármester, hogy dr. Antal István orsz. képviselőnket miniszteri kinevezése alkalmából a város nevében üdvözölte. Lelkes éljenzés kíséretében emlékezett meg ezután a miniszter úrnak városunk iránt tettekben nyilvánított jóakaratáról, amelyért a képviselőtestület hálás köszönetét nyilvánította. Bemutatták ezután az igazságügyminiszteriumnak a járásbírósági építkezés tárgyában küldött és lapunk két hét előtti számában részletesen ismertetett leiratát. A város elvállalta a további 50.000 P hozzájárulási összeget, elfogadta a Pápai Takarékkal, illetve a Hungária szálló bérlőjével kötött megállapodásokat. A járásbíróság és a főszolgabírói hivatal ugyanis ideiglenesen az építkezés tartamára a Hungária szálló helyiségeiben nyernek elhelyezést, bűnügyi tárgyalások céljaira pedig a város a volt Kath. Kör helyiségeiből bérelt megfelelő helyiségeket. Ez ügyben hozott határozatra nézve dr. Nagy Béla indítványára kimondták a birtokon kívüli felebbezhetőséget. Az igazságügyminiszternek a város köszönetét nyilvánították, hogy az építkezés helyének végleges eldöntésénél óhajunkat teljesítette és megvalósítja. Elfogadták az OTI-val kötött újabb megállapodását 393 D-öl területnek székházépítés céljaira történő átengedése tárgyában. A székház az Árok- és Major-utca között kiképzendő park közepén fog állani. Fenyvesvölgy testvérközség részére 4500 P költséggel gyermekmenedékházat vásárol a város és a menedékház fenntartásához a jövő évtől kezdve évi 1000 P-vel hozzájárul. Mivel a város költségvetésébe felvett újabb tételek a 70%-os pótadó felemelését tették volna szükségessé, a belügyminiszter kezdeményezésére a szükséglet fedezetére e helyett a kereseti adó eddig 5%-ban megállapított kulcsát 6%-ra emelték fel. A költségvetés ilyen formában fog jóváhagyást nyerni. Miután a belügyminiszteri számvevőségek üdülő- és jóléti egyesülete részére 100 P segélyt szavaztak meg és elfogadták a Szabó Margittal kötött ajándékozási szerződést, meíy — esetleg igénybeveendő külön szobás szeretetházi ápolás ellenében — egy 24.000 P értékű új házat biztosít a városnak, a napirend letárgyalása véget ért. Napirend után Fekete István a Vásár-utca jókarba helyezését és a nagy forgalom miatt gyakoribb öntözését kérte. A polgármester válaszában utalt a mult közgyűlés határozatára, mely a Korona- és Vásár-utcának kiskővel való burkolását mondotta ki. BÚTOR Hálók, ebédlők, kombinált szobák, konyhák nagy választékban Korcsmárosnál Bntorfizem: Batthyányi, 23. Baktár: Széchenyit. 5. Néhány gondolat a leventék edzéséről. iiEzúttal csak arról akarok szólni, hogy szoktassuk hozzá a leventéket a változó időjárás elviseléséhez, valamint a naphoz, levegőhöz és vízhez. E felsorolt dolgoknak látszólag nincs nagy jelentősége. Alapos megfontolás után azonban az ellenkezőjére jövünk rá. A fenti tényezők hiányában nem tudunk eredményes munkát végezni. Tudjuk a gyakorlati életbői, hogy, aki nem elég edzett az időjárással szemben, az a nap hevét, a nagy hideget sem bírja, a tiszta, üde, éles levegőtől irtózik. Az ilyen fiatalemberből sohasem lesz jó katona, még akkor sem, ha az egyéb katonai qualitásokkal rendelkezik is. De még jó leventének sem nevezhető. Azokat a leventéket, akik az általános fogalmak szerint egészségeseknek mondhatók, már mikor leventesorba kerülnek, vagyis 12 évesek lesznek, kezdjük fokozatosan edzeni az időjárás szeszélye ellen, hogy mire katonakötelesek lesznek, egyformán tűrjék a hideget és a meleget, ahogy az minden igazán jó katonától megkívántatik. Az egészségre is kívánatos, hogy úgy legyen, mert legalább nem kell annyit szenvednie a meghűlés és a vele kapcsolatos betegségektől. Leventéinket, ha az előírt végrehajtási utasítás úgy kívánja, vigyük mindig a szabadba. Kivéve természetesen, ha szakad az eső, hóförgeteg van, vagy olyan tűrhetetlen, hideg északi szél fúj, hogy a leventékre káros hatással volna a szabadban való foglalkoztatás. Semmi esetre sem engedjük meg, hogy a fiúk leventefoglalkozás alatt fülmelegítőt hordjanak. Természetesen más elbírálás alá esik az, akinek valamilyen fülbaja van. Pullowert vagy szvetert, valamint felső kabátot csak hideg időben vegyenek'magukra foglalkozás közben. A felső-kabát gallérját felesleges feltűrni. Ellenben, ha jól kimozogták magukat, a pihenés idejére mindenesetre igen üdvös - és hasznos a melegebb ruhadarabok felöltése. Nyári hónapokban a pullower szvetter és felső-kabát viselését ne engedjük meg leventéinknek. Legfeljebb azoknak, akik betegség utáni gyengélkedő állapotban vannak. Ahogy a vizi cserkészeket és folyamőröket hozzászoktatják, hogy már a melegebb koratavaszi napok beálltával a szabadban fürödjenek és vele kapcsolatosan légfürdőzzenek, a leventéket is hozzá kellene szoktatni. Bármelyik leventéből lehet folyamőr, sőt tengerész is, s ha csak akkor kezdi tel a szabadban való fürdést, nem lesz valami kellemes foglalkozás, míg hozzá nem edződnek. De nemcsak edzési szempontból kellene rendszeresíteni a fürdést a leventéknél, hanem hygénikus szempontból is. Ha tisztán tartjuk a testünket és a levegő és víz által megedződik a bőrünk és az egész szervezetünk, akkor sokkal kevésbbé hülünk meg és kevésbbé leszünk hajlamosak a hüléssel kapcsolatos betegségekre. Igen örvendetes jelenség ma már, hogy a városi fiatalság, főleg a férfinemhez tartozó ifjúság, a nyári hónapokban, szabad idejének nagy részét a szabad természet ölén tölti el, különféle sportolással, turistáskodással és nem utolsó sorban a szabadban való fürdéssel és napozással. Részint ösztönösen, részint tudatosan érzi már manapság mindenki, napfényre, jó levegőre és szabadban való fürdésre mennyire szüksége van, mert ezek éltetik és tartják egészségben az emberi szervezetet. Nem egyszer látni, hogy a városi ifjak, Ára 16 fillér. a szabadban való fürdés alkalmával, ha arra a terep is megfelelő, egy szál fürdőnadrágban footballoznak vagy egyéb labdajátékot űznek. Ez olyan egészséges elgondolás, hogy okosabbat és egészségesebbet még egy szakorvos-professzor sem ajánlhatna az ifjúságnak. A játék folytán erősödnek, izomzatuk ruganyossá válik, födetlen testük pedig hozzájedződik a naphoz, levegőhöz és a vízhez. A falusi ifjúság a városinál sokkal konzervatívabb felfogású. Még legalább 8—10 évnek kellene eltelnie addig, míg a falusi ifjúság is rájön arra, hogy a napnak, levegőnek és a víznek milyen jótékony gyógyító hatása van az emberi szervezetre. A mostani rohanó világban 10 év hoszszabb időtartamnak tűnik, mint a régi világban 100 év. Ne várjuk meg tehát azt, míg a falusi ifjúság maga jön rá az előbb említett természetes gyógytényezőkre. A leven te-főoktatók magyarázzák meg leventéiknek, nem egyszer, de lehetőleg mentül többször, hogy a nap, levegő és a víz a leghatásosabb gyógyszer a különböző megbetegedésekkel szemben. És még van egy óriási előnye ezen gyógymódnak, nem kerül pénzbe aninak, aki élvezi és használja. Tudom jól, hogy július és augusztusban nincs levente-foglalkozás, de azért azt meg ikellene a leventéktől követelni, hogy hetenként legalább egyszer fürödjenek meg kint a szabadban, néhány órai napfürdőzéssel kapcsolatosan. Ha ezt a leventéknél lelkiismeretesen végrehajtanák, 12 éves koruktól egészen a katonaköteles korig, egészen biztosan sokkal egészségesebb és edzettebb ifjúságunk lenne, mint eddig volt. (Vége.) Csengeri Háczky Egon. ÚJ MAGYAR HAJNALON* „Csillag esik, föld reng, jött éve csodáknak .. A Hadisten kardja újra lángot vetett, A Meótisz partján új magyarok járnak ., . A Dón mellett, hol járt nagy Julián barát, Magyar kürtök szólnak, legendák teremnek, Honvédroham gyúrja az ősi föld sarát. . . Hol eddig baglyai éltek vörös ködnek, Az ős mezők fölött győzelmes zúgással Magyar gépturulok százai röpködnek .. . Hol a két világrész közös határt ereszt, Csodaszarvas nyomán ... torz csillag hunytával, Diadalmas fénnyel, feltűnik — a kereszt. Jött éve csodáknak ... Csillag esik, föld reng . . . A magyar mult nyomán, a magyar jövendő, Örök dicsőséggel, szikrázva, földereng ... * Magyar szeretettel ajánlom ezt a kis versemet dr. Nagy Béla kir. közjegyző úrnak, a Pápai Levente-Egyesület nagyérdemű elnökének. Györy Antal leventeoktató / Nyári teljes vasúti menetrendünket, amint azt már mult héten jeleztük, lapunk mai számához mellékeljük. A meztelen csiga elleni védekezés. A meztelen csigák ellen a leghathatósabb védekezés a nedvességelvonó és maró anyagokkal való porozás. A csiga bőséges nyálkát választ ki, hogy meneküljön a maró portól. Ha rövidesen ismét por éri testét, az ismételt nyálkakiválasztásban elpusztul. Ezért kell az első porozást 15—30 perc múlva megismételni. Porozásra alkalmasak égetett mészpor (1.5—2 q 1 kat. holdra). A kiszórást a késő esti vagy kora hajnali órákban végezzük, amikor a csiga a növényen tartózkodik. Kiszórást végezhetjük műtrág}raszóróval, porozógéppel vagy alkalmas vászonzacskókkal. A munkás használjon védőszemüveget, kezét és arcát pedig olajozza be.
